<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Benyújtották a törvényjavaslatot a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ez már az őszi ülésszak kezdetekor, a jövő hét elején a parlament elé kerülhet.

Jövő héten startol a parlament őszi ülésszaka, az első törvényjavaslatokat már be is nyújtotta a kormány. Az egyik ezek közül a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól. Az indoklás szerint

bár Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen, az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek a kontinensen. A negyedik hullám küszöbén, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

A kormány ezért arra hivatkozva hosszabbítaná meg a veszélyhelyzeti felhatalmazását 2022. január elsejéig, hogy biztosítható lehessen a hatékony és gyors döntéshozatal a járvány okozta nehézségek közepette. A jogkör eredetileg az őszi ülésszak kezdete utáni 15. napon, tehát október negyedikén futott volna ki. A törvényjavaslat egyébként azt is tartalmazza, hogy a járványhelyzet enyhülése esetén a kormány visszaadja majd a jogokat a törvény hatályvesztése előtt.

A gyülekezési jogot ez a hosszabbítás nem befolyásolja. (Fotó: Pexels.com)A gyülekezési jogot ez a hosszabbítás nem befolyásolja. (Fotó: Pexels.com)

A mostani hosszabbítás egyébként egyúttal azt is jelenti, hogy a mostani kormányzati ciklusban már feltehetően a jelenlegi, hibrid, rendeleti kormányzással folyik majd csak a munka. A választások előtti hónapokban ugyanis nem szokás összehívni a parlamentet. 

Mi lesz a gyülekezési joggal?

Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón a hosszabbítással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez semmilyen szabadságjogot nem sért, viszont az ország működtetéséhez szükséges lépés. 

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a minden bizonnyal meghosszabbításra kerülő veszélyhelyzet mit jelent majd a tüntetések és gyűlések szempontjából – tekintettel arra, hogy bő fél év van hátra a következő országgyűlési választásig, vagyis elstartol a "forrónak" becézett politikai szezon. Lapunk megkeresésére Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogokért Projektjének szakértője kiemelte, hogy

önmagában a veszélyhelyzet meghosszabbítása nem érinti a gyülekezési jog gyakorlását.

A meghosszabbításról szóló javaslat valóban 2022. január 1-jéig tolná ki a 2021. évi I. törvény hatályát, amellyel a parlament korábban jóváhagyott egy sor veszélyhelyzeti kormányrendelet, köztük azt is, ami akkor még tiltotta a gyűlések tartását és az azokon való részvételt. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a rendeletet már módosították, és az 5,5 millió beadott oltás elérése után megszűnt a gyűlések tartására és az azokon való részvételre vonatkozó minden korlátozás. Miután ez a feltétel július 2-án teljesült, július 3-ától visszaállt a törvényes rend: gyűléseket korlátozás nélkül, a gyülekezési törvény alapján lehet tartani – tette hozzá.

A gyülekezési törvény alapján a gyűléseket a meghirdetésüket megelőzően legalább 48 órával, legfeljebb három hónappal be kell jelenteni a rendőrségnek. A törvény alapján lehet spontán gyűlést is tartani – ez az, aminek nincs szervezője, ez értelemszerűen nem bejelentésköteles. Lehet továbbá sürgős gyűlést is szervezni, amikor a határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, ám ekkor a gyűlésre okot adó eseményt követően haladéktalanul kell a bejelentést megtenni.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslat elfogadása önmagában tehát ebben a tekintetben nem hozna változást. Az persze nem ismert, hogy a javaslat elfogadása után a kormány módosítja-e megint a rendeletet úgy, hogy az ismét vonatkozzon a gyűlésekre is – mondta Hegyi Szabolcs, hozzátéve, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslat indoklása alapján a kormány nyilvánvalóan arra készül, hogy a negyedik hullám miatt ismét rendeleti kormányzásra lesz szüksége.

Közelednek a választások - mit jelenthet mindez a politikai gyűlésekre nézve?

Hegyi Szabolcs a választási gyűlésekkel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy ezek is a gyűlések körébe tartoznak a gyülekezési törvény szerint, így ugyanazon szabályok vonatkoznak rájuk, még a hivatalos kampányidőszakban is. A szakember kitért arra is, hogy a hivatalos kampányidőszak egyébként a választás előtti 50. napon kezdődik, és egyelőre még nem ismert a választás pontos dátuma, azonban az biztos, hogy a kampányidőszak kezdete a veszélyhelyzet jelenlegi meghosszabbítása után fog kezdődni.

Indokolatlan volt a korábbi tilalom

Mindazonáltal a Társaság a Szabadságjogokért véleménye szerint a korábban hatályban lévő teljes és általános gyűléstilalom indokolatlan volt a korábbi hullámok idején is, mivel a rendőrség rendelkezik azon hatáskörökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egyedi döntéseket hozzon az egyes bejelentett tüntetésekről.

A rendőrség mérlegelni tudja, hogy adott helyen, időben, létszámmal és biztonsági előkészületekkel a konkrét gyűlés mekkora járványügyi kockázatot jelent, és adott esetben korlátozó, illetve előíró határozattal a szervezőt a kockázatok minimalizálására, eliminálására szoríthatja, végső esetben pedig meg is tilthatja a gyűlés megtartását.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.