<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Csütörtök este jelezte a Pénzügyminisztérium, hogy beruházásokat halasztanak el, majd pénteken megjelent az erről szóló rendelet is. A 350 milliárd forintos megszorítás több, mint jelzésértékű, úgy tűnik az év végéhez közeledve a kormány elkezdett rendet csinálni.

Az Orbán Viktor vezette kabineteket 2010 óta sok kritika érhette, volt ugyanakkor egy olyan terület, ahol nem csak a korábbi szocialista vezetésű kormányokat verték utcahosszal, de az Európai Unióban is éltanulónak számított. Ez pedig a költségvetési fegyelem, amely az első teljes év konszolidációját követően 2011 és 2019 között példaértékű volt. A hiányt nem csak az úgynevezett Maastrichti kritériumnak számító 3 százalék alatt sikerült tartani, de inkább a 2 százalékos érték közelében mozgott. Érdekesség, hogy a járvány kitörését követően a hivatalos prognózisokban sokáig tartotta magát a 3 százalék alatti hiánycél. Más kérdés, hogy 2020 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye durván megbicsaklott, erre reagálva aztán a kormány nagyon komoly pénzeket mozgatott meg a gazdasági hanyatlás megállítására és a növekedés beindítására. A csökkenő GDP és a növekvő kiadások hányadosaként pedig a hiány százalékos értéke elszállt.

Meghúzzák a nadrágszíjat (Fotó: depositphotos.com)Meghúzzák a nadrágszíjat (Fotó: depositphotos.com)

Érdemes megjegyezni, hogy ez globális trend volt, a közgazdászok világszerte a kormányzati (fiskális) és a jegybanki (monetáris) élénkítésben látták a gazdasági kilábalás kulcsát. Ennek megfelelően a 2020-as hiány ugyan jelentős, ám egyúttal indokoltnak is tekinthető. Kritikát az idei és a jövő évi költségvetés kapott nem csak a kormánytól független szakértőktől, de maga az MNB elnöke is kifejezte nemtetszését. Matolcsy György szerint a beindult élénk növekedést felesleges prociklikusan további fiskális eszközökkel támogatni, mert annak hatása a GDP-re már nem lesz jelentős. Ugyanakkor a túlzott költségvetési költekezés megnyomja az inflációt, és kezelhetetlenné teszi az adósságot.

Az adósság kapcsán az mfor.hu a napokban közölt elemzést, reagálva Varga Mihály elmúlt napokban tett közleményeire, mely szerint két lépésben nagyságrendileg 1500 milliárd forinttal csökkent az államadósság. A jól hangzó bejelentések mögött ugyanis számításaink szerint elsősorban a törvényi kötelezettségének felelt meg a kormány, betartva az alkotmányban is rögzített adósságcsökkentési szabályt. A sikerként való kommunikáció valahol vicces, ennek ellenére ezek a lépések megnyugtatóak is, hiszen jelzik, hogy a kormány a fiskális politikában nem vesztette el (teljesen) a fókuszt.

A beruházások visszafogásáról való döntés a fenti szempontok alapján nem csak logikus, de a pénzügyi egyensúly szempontjából dicséretes is. Ettől függetlenül azok a szakterületek, települések, amelyeket a mostani költségstop érint vélhetőleg egészen másképp élik meg a döntést. A Pénzügyminisztérium egyébként úgy kommunikálta, hogy azért tudják meglépni, mert a magyar gazdaság újraindítása sikeres. Mint írták a gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal nőtt, a beruházások 12 százalék felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4százalék alá javult. Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett.

A Pénzügyminisztérium érvei jól hangzanak, de az érme másik oldala az, hogy a novemberi hiányadat döbbenetes volt. A napokban közzétett számok szerint ugyanis 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3610,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 347,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,0 milliárd forintos többletet értek el - közölte a Pénzügyminisztérium.

Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsében! A megszorítás tehát ebből a szempontból több, mint indokolt.

 

A most elhatározott 350 milliárdos érték még egy szempontból érdekes. Orbán Viktor ugyan rendre azt állítja, hogy az Európai Uniónak semmi köze ahhoz, hogy mi történik Magyarországon, és nekünk a helyreállítási pénzek mindenképpen jár. Sajnos a közösség vezetői ezt másképp látják, és az idei évet végigkísérte a felek közötti diplomáciai szkanderezés, amiből egyelőre nem Orbán Viktor került ki győztesen. Bízhatunk benne, hogy végül kompromisszum születik, ám a Pénzügyminisztérium által elhatározott beruházáscsökkentési összeg igen közel van a helyreállítási alapból származó előleg 326 milliárdos értékéhez. Ebből tehát az sejlik fel, hogy a kormány idén már semmiképpen sem számol azzal, hogy Brüsszel utalná ezt az összeget.

Ha egy másik makrogazdasági adatot nézünk, azzal is alátámasztható a Pénzügyminisztérium csütörtöki döntése. A kormányzati betétek összege, amelyet az MNB „őriz” a szeptemberi gigaméretű devizakötvény-kibocsátások után minden idők legmagasabb értékére ugrott, és 4465 milliárdot ért el. Ez aztán októberben 600, majd novemberben a soha nem látott hiány miatt további 1000 milliárd forinttal csökkent. Sőt könnyen lehet, hogy az adósságcsökkentés miatt meglépett, és fent említett decemberi kötvény visszavásárlások is jelentősen apasztják a betétek állományát. A lépéssel tehát a kormányzati betétállomány további csökkentése, illetve visszatöltése is megvalósulhat.

Összefoglalva az elmúlt egy hétben

a kötvények visszavásárlásával, illetve a beruházások megvágásával a kormány elkezdett pénzügyi szempontból rendet csinálni, hogy a költségvetési hiány és az adósságmutató megfeleljen a törvényi előírásoknak és a piaci elvárásoknak.

Hiszen a jobban festő makrogazdasági adatok a pénzügyi befektetők szempontjából sem elhanyagolhatóak. Sőt még az EU-val folytatott tárgyalások során is javíthatja a kormány pozícióit, ha a makrogazdasági mutatók rendben vannak, hiszen azt sugározzák, hogy „csak indokolt” kompromisszumokra hajlandó a magyar kormány.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.