Elég hosszúra nyúlt a parlament nyári szünete, még sosem fordult elő, hogy ilyen későn kezdődjön az Országgyűlés őszi ülésszaka. A Tisztelt Ház naplóit végigböngészve azt találtuk – azon túl, hogy 1990-ben májustól egészen 1991 júliusáig szinte folyamatosan üléseztek a honatyák –, eddig legkésőbb szeptember 21-ig visszatértek a képviselők nyári szabadságukról. Arra, hogy csak szeptember 26-án üljön össze először a Ház, még nem volt példa. A hétfői ráadásul egynapos ülés lesz.
Pedig téma lenne bőven. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már június 14-én átadta Kövér László házelnöknek a Parlament őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programot. A dokumentum tanúsága szerint – június közepi állás szerint – az Országgyűlésnek tizennégy, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot kell majd megtárgyalnia karácsonyig.
A tervezetben terjedelem szerint az alábbi indítványok szerepelnek.
Nagy terjedelmű előterjesztések
- az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályait,
- az egyes adótörvények módosítását,
- az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását,
- az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosítását, illetve
- a 2021-es költségvetés végrehajtását
tárgyaló irományok lesznek.
Közepes terjedelmű törvényjavaslatként tervezik a Ház elé vinni
- az agrártermékek eredetvédelmét,
- a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosítását,
- az agrár- és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások felhasználásának szabályait,
- a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatok visszaszorítása érdekében szükséges egyes törvények módosítását,
- az egyes agrártárgyú törvények módosítását,
- a szociális igazgatásról, valamint a szociális ellátásról szóló törvény módosítását,
- az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítását, továbbá
- a hulladákgazdálkodási tárgyú törvények módosítását
célzó előterjesztéseket.
Kis terjedelmű előterjesztés lesz
- az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő törvények módosítását
tárgyaló kormányzati javaslat.
Brüsszel óhaja
„Ám ez még mind semmi!” – mondhatnánk, ha tévében szeretnénk hiperszuper éles késkészletet eladni ajándék vágódeszkával. Merthogy azóta újabb indítványokkal állt elő a kormány. A kabinet természetesen szeretné lehívni azt a potom 7,5 milliárd eurót, melynek befagyasztására a kondicionálási eljárás során egy hete tett javaslatot az Európai Bizottság.
A három kohéziós alapból várt pénzekre azonban nem kell végleg keresztet vetnünk, ha a vállalt november 19-i határidőig Magyarország megteszi a Brüsszel által elvárt hármas problémakör elleni lépést, így
- felszámolják a közbeszerzés területén tapasztalható rendszerszintű problémákat,
- fellépnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos sérelmek ellen,
- a magyar ügyészség korrupciós ügyek elleni fellépését hatékonyabbá teszik.
Mivel a szóban forgó, nagyságrendileg 3000 milliárd forint rengeteg pénz (összehasonlításképp: ebből az összegből kilenc hónapig lehetne a hazai nyugellátásokat fedezni), ezért az elmúlt héten két, korábban pedig ugyancsak két törvénycsomagot is benyújtott a kormányzat.
Még július közepén terjesztette a Ház elé az igazságügyi miniszter a büntetőeljárási törvény módosításáról és a jogalkotásról, illetve a jogszabály-előkészítésben való társadalmi részvételről szóló módosító javaslatokat. Varga Judit nem is bízta a véletlenre, mindkét előterjesztés címe
„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”
fordulattal kezdődik.
A múlt hétfői salátatörvény-javaslatban egyrészt az EU csalásokat vizsgáló szerve, az OLAF részére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri segítségét biztosítanák, másrészt nevesítették, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közbeszerzés kiírására kötelezettek, harmadrészt módosították azok kuratóriumi, felügyelő bizottsági tagjai számára az összeférhetetlenségi szabályokat.
Pénteken pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adott be módosító csomagot, mely az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása mellett nevesíti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot is.
Az összesen négy csomag – köztük ez utóbbi sarkalatos, azaz a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő törvények módosításáról is szól – elfogadására novemberig van ideje az Országgyűlésnek,
a kabinet ugyanis azt ígérte az Európai Bizottságnak, november 19-ig elindul a korrupció visszaszorításáért felelős rendszer.
Az első három csomaggal nem is lesz gond, a szeptember 26-i ülés napirendi pontjai között szerepel ezeknek az indítványoknak az együttes általános vitája, ami azt jelenti, hogy a rá következő héten részletes vita következik, és utána már el is fogadhatják a módosításokat. A negyedik, az Integritás Hatóságra, Korrupcióellenes Munkacsoportra, illetve a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra vonatkozó salátacsomag tárgyalására még várnunk kell, de a londoni fogadóirodák elég alacsony oddsszal adják, hogy a kétharmados kormánytöbbség ezeket is el fogja fogadni határidőben.
Személyi változások
A kormánypártok körében egyetlen elmozdulás történik: az uniós pénzekért felelős miniszter, Navracsics Tibor a Fidesz padsoraiból átül a KDNP-sek közé, amit a miniszter Facebook-oldalán közölt.
A politikus az Inforádiónak azt nyilatkozta, így
„olyan pártot is képvisel, amely az Európai Néppárt tagja, ez talán jobban cseng most az uniós tárgyalópartnereknél, mint a Fidesz”.
Az ellenzéki oldalon nagyobb mozgolódás történt. Jakab Péter, a Jobbik karcos, de megosztó felszólalásairól ismert korábbi elnök-frakcióvezetője és korábbi pártja között annyira megromlott a viszony, hogy a képviselőt először leváltották a frakció éléről (utódja Lukács László György lett), majd ki is lépett a képviselőcsoportból, így független honatyaként folytatja.
A Jobbik-frakció háza táján más változások is történtek. Szabó Hajnalka és Végh Noémi, akik az ellenzéki közös lista 35. illetve 39. helyén jutottak parlamenti mandátumukhoz, bejelentették lemondásukat – ahogy azt már a választások után is több sajtóértesülés is sejtetni engedte. Utódaik az ellenzéki párt korábbi képviselői, az előző ciklusban a Kulturális Bizottságban és a Népjóléti Bizottságban is dolgozó Somogy megyei Ander Balázs, valamint a Törvényalkotási Bizottság és a Külügyi Bizottság korábbi tagja, a Heves megyei Dudás Róbert lesznek. Bár tavasszal mindketten egyéni jelöltként is megmérettették magukat, jelentős (20, illetve 18 százalékos) vereséget szenvedtek el fideszes ellenfelüktől.
A két régi-új honatya képviselői eskütételére ugyancsak a hétfői ülésen fog sor kerülni.
A Kövér László házelnök által szeptember 21-én jegyzett munkarendi javaslat szerint a parlament az ősszel öt ülést tart összesen 19 ülésnapon. A tervezett ülések:
- szeptember 26.,
- október 3-6., október 10.,
- október 24-27., november 2.,
- november 14-17., november 21.,
- december 5-7.
Ez azt jelenti, hogy várhatóan marad a háromhetenkénti ülésezés, ahol a képviselők az első héten plenáris ülésen vesznek részt, második héten a parlamenti bizottságok ülnek össze, míg a harmadik, „üres” héten választókerület polgáraival találkozhatnak a honatyák – ha akarnak.
