<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Ahogy az várható volt, a kormányzat hétfőn este benyújtotta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány az indokolással együtt is mindössze 10 oldal, és csupán négy törvény módosítása szerepel benne. A kabinet a többi szabályozóra várhatóan a hét második felében tesz javaslatot.

Részben négy törvény nyúlfarknyi átírásával, indokolással együtt tízoldalas módosító javaslattal szeretné megszerezni a kormány azt a 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forint), amit az Európai Bizottság indítványa szerint zárolna. A döntés hátteréről itt olvashat bővebben:

A módosítás első része azt mondja ki, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az EU csalásokat vizsgáló szervének, az OLAF-nak a megkeresésére az ellenőrzésekhez, vizsgálatokhoz pénzügyőri segítséget nyújt. Ehhez az uniós csatlakozásról szóló törvényt, valamint a NAV-törvényt szeretnék módosítani.

A második rész a közbeszerzési törvényt módosítja oly módon, hogy – bár a kormányzat szerint eddig is levezethető volt, de – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) konkrétan nevesíti azok között, akik közbeszerzés kiírására kötelezettek.

A harmadik módosítás a kekva vezetőinek összeférhetetlenségi szabályait módosítja. A kekva-törvény szerint eddig gyakorlatilag bármely politikus vagy tisztviselő kuratóriumi vagy felügyelő bizottsági tag, azaz döntéshozó lehetett ilyen szervezetben, a módosítás azonban kimondaná,

„a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.”

Vagyis az új szabályozás nem zárná ki a kuratóriumi tagságból például a minisztereket, azonban leszögezné azt, hogy „akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll”, az ezt jelezze, az összeférhetetlenséget pedig testületi döntés esetén a testület, egyéb esetben a munkáltató jogok gyakorlója mondhatja ki. Ebben az esetben az illető a döntéshozatalban nem vehet részt. A kekvákat jellemzően az egyetemek fenntartására hozták létre, a vagyonuk pedig korábban állami vagyon kiszervezéséből származik. ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumainak, felügyelő bizottságainak élére pedig jellenzően kormányközeli emberek kerültek.

A törvényjavaslatnak ez utóbbi, összeférhetetlenséget szabályozó része sarkalatos (a jelenlevő parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatát igényli), míg a többi rész egyszerű többséget igényel.

A kabinet közlése szerint a hét második felében (várhatóan pénteken) egy újabb törvényjavaslat-csomagot nyújtanának be, melyek állításuk szerint ugyancsak az Európai Bizottság igényeinek megfelelő szabályozásokat vezetnének be. Többek közt ennek a második csomagnak lenne egyik fontos eleme az Integritási Hatóság névvel illetett korrupció elleni szervezet is.