Részben négy törvény nyúlfarknyi átírásával, indokolással együtt tízoldalas módosító javaslattal szeretné megszerezni a kormány azt a 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forint), amit az Európai Bizottság indítványa szerint zárolna. A döntés hátteréről itt olvashat bővebben:
A módosítás első része azt mondja ki, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az EU csalásokat vizsgáló szervének, az OLAF-nak a megkeresésére az ellenőrzésekhez, vizsgálatokhoz pénzügyőri segítséget nyújt. Ehhez az uniós csatlakozásról szóló törvényt, valamint a NAV-törvényt szeretnék módosítani.
A második rész a közbeszerzési törvényt módosítja oly módon, hogy – bár a kormányzat szerint eddig is levezethető volt, de – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) konkrétan nevesíti azok között, akik közbeszerzés kiírására kötelezettek.
A harmadik módosítás a kekva vezetőinek összeférhetetlenségi szabályait módosítja. A kekva-törvény szerint eddig gyakorlatilag bármely politikus vagy tisztviselő kuratóriumi vagy felügyelő bizottsági tag, azaz döntéshozó lehetett ilyen szervezetben, a módosítás azonban kimondaná,
„a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.”
Vagyis az új szabályozás nem zárná ki a kuratóriumi tagságból például a minisztereket, azonban leszögezné azt, hogy „akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll”, az ezt jelezze, az összeférhetetlenséget pedig testületi döntés esetén a testület, egyéb esetben a munkáltató jogok gyakorlója mondhatja ki. Ebben az esetben az illető a döntéshozatalban nem vehet részt. A kekvákat jellemzően az egyetemek fenntartására hozták létre, a vagyonuk pedig korábban állami vagyon kiszervezéséből származik. ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumainak, felügyelő bizottságainak élére pedig jellenzően kormányközeli emberek kerültek.
A törvényjavaslatnak ez utóbbi, összeférhetetlenséget szabályozó része sarkalatos (a jelenlevő parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatát igényli), míg a többi rész egyszerű többséget igényel.
A kabinet közlése szerint a hét második felében (várhatóan pénteken) egy újabb törvényjavaslat-csomagot nyújtanának be, melyek állításuk szerint ugyancsak az Európai Bizottság igényeinek megfelelő szabályozásokat vezetnének be. Többek közt ennek a második csomagnak lenne egyik fontos eleme az Integritási Hatóság névvel illetett korrupció elleni szervezet is.
