Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2025. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. A maginfláció az átlagosnál alacsonyabb lett, 3,9 százalék, ezzel szemben a nyugdíjas infláció magasabb, 4,5 százalék.
A lehetséges okokról a szaktárcától szokás szerint sok okosat nem tudtunk meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tények megismétlését követően ugyanis ezúttal is a jövő tavasszal esedékes választások megnyerését célzó politikai lózungokat szajkózta. Nevezetesen, hogy a kormány „határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben”.
Mint a számok mutatják, nem sok sikerrel, hiszen az infláció beragadni látszik. Bár kéthavi emelkedés után júliusban mérséklődött, augusztusban ez a tendencia nem folytatódott, a pénzromlás ugyanakkora volt, mint egy hónappal korábban. A szomorú valóság, hogy az Orbán-kabinet minden erőfeszítése ellenére az augusztusi adataikat eddig nyilvánosságra hozott 23 európai ország rangsorában a huszonegyedik legmagasabb a magyar infláció, mindössze Észtországban és a hiperinflációjával évek óta küzdő Törökországban nagyobb a pénzromlás.
Virovácz Péter is azt hangsúlyozta a lapunknak küldött elemzésében, hogy „annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos intézkedést vezetett be, Magyarország továbbra is inflációs gondokkal küzd. Az összképen az sem javít sokat, hogy az éves bázisú maginfláció 2021 augusztusa óta most először nézett be 4 százalék alá, hiszen ez a mutató még így is kényelmetlenül magas, nincs összhangban a kívánt árstabilitással”. (Ez utóbbi 3 százalék, vagyis a jegybank inflációs célja – a szerk.).
A részleteket tekintve sem lát komolyabb meglepetést az ING Bank vezető közgazdásza. Az élelmiszerek esetében az előző hónaphoz képest stagnáltak az árak, így az éves bázisú mutató is változatlanul magas, 5,9 százalék volt. A szeszes italok, dohányáruk esetében komolyabb egyhavi drágulás volt megfigyelhető, miközben a ruházkodási cikkeknél a szezonális akciók lefelé húzták az árakat az előző hónaphoz képest. Talán az egyedüli érdekesség, hogy a stabil forint és a relatíve alacsony külső infláció ellenére a tartós fogyasztási cikkek havi alapon 0,4 százalékkal drágultak, amivel gyorsult az éves bázisú áremelkedési ütem ebben a termékkörben.
A háztartási energia ára továbbra is az egyik legfontosabb árfelhajtó tényező maradt, hiszen éves bázison 11 százalékos áremelkedés mutatkozik, vagyis ennyivel lett magasabb az átlagos számlaérték idén augusztusban. Azt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jegyzi meg, hogy ezen belül a vezetékes gáz 23,2 százalékos éves alapú drágulása nem a hatósági árak változásából ered, hanem az átlagfogyasztásból számított határt meghaladó fogyasztás növekedéséből, így a KSH módszertana szerint többet vettünk drágább gázt arányaiban.
Az üzemanyagok szűk, 1 százalékos árcsökkenése július és augusztus között megfelelt a várakozásoknak, így az éves bázisú defláció lefelé húzta a teljes árindexet.
A szolgáltatásokon belül érezhetően élénkült a lakbérek emelkedése, hiszen éves szinten ismét két számjegyű drágulásról beszélhetünk (10,2 százalék). Itt Virovácz szerint elsősorban a szezonálisan megugró kereslet tolhatta fel az árakat, és a felfelé mozduló ingatlanárak is hozzájárulhattak a magasabb lakbérekhez. A szolgáltatások egészét figyelve egyébként a havi 0,5 százalékos áremelkedés idén augusztusban nem jelent extrém változást.
Az éves bázisú szolgáltatásinfláció így már három hónapja 5,3-5,4 százalék, vagyis az élelmiszerek mellett a másik fontos inflációt emelő tényezőként tartható számon.
Továbbra is elmondható, hogy az elmúlt hónapokban látott alacsony havi átárazás drasztikusan nem változtatta meg a lakosság inflációs várakozására vonatkozó képét – hívja fel a figyelmet Virovácz. A várakozások magasan ragadtak, amely megnehezíti a jegybank (és a gazdaság) számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos inflációs cél. Könnyen lehet, hogy a lakosság tisztában van az árrésstop átmeneti jellegével, továbbá a kivezetés után várható áremelkedéssel, és ezért nem hatnak érdemben ezek az intézkedések a várakozásokra – véli az ING Bank vezető közgazdásza.
Regős ugyanakkor azt emelte ki, hogy a mostani, még elviselhető inflációs adat nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne, ha a kormányzat nem vezette volna be az árrésstopot és nem állapodott volna meg egyes szektorokkal az idei áremelések elhalasztásáról. Ezek az intézkedések tehát képesek érdemben mérsékelni az inflációt, de vélhetően nem lesznek a végtelenségig érvényben, így kivezetésükkor várható egy egyszeri ugrás az inflációban – ismerte el a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését?
„Az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árrésstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan” – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Lapunknak küldött közleményükben úgy fogalmaznak, hogy "a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszerárak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.
Az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek.
Ezzel szemben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszerlánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Erre a „szilárd alapra” terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széleskörű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani.
Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszerellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot.”
Ráadásul Virovácz úgy véli, a következő hónapokban ismét felfelé mozdulhat az inflációs ráta a bázishatások következtében, és októberre elérheti a 4,9 százalékot is. Az eddig érvényben lévő, idei évi átlagra vonatkozó 4,6 százalékos inflációs előrejelzését az ING Bank nem módosította. A következő két évet illetően az érvényben lévő előrejelzésük szerint 4 százalék körül ragadhat az inflációs mutató. 2026-ban ennél valamivel magasabb, az azt követő évben pedig 4 százaléknál valamivel kisebb lehet az átlagos áremelkedési ütem. Az ING Bank előrejelzése az árrésstop november végi kivezetésével számol.
Mindezek fényében szerintük rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. Ugyanakkor egyre nagyobb esélyét látják annak, hogy 2026 jelentős részében vagy akár egészében is változatlanul 6,50 százalékon áll majd az irányadó ráta.
Regős is amondó, hogy az infláció a következő hónapokban sem megy be várhatóan a jegybanki célsávba: a következő hónapok bázishatások miatt várható növekedését év végére egy csökkenés követi, így decemberre nagyjából a mostani szintre juthatunk vissza. Célsávba kerülő inflációra legkorábban a jövő év elején számíthatunk, de persze még ez sem vehető biztosra. A kedd reggeli adat a forint piacán nem kell, hogy változást hozzon, hiszen a várakozásoknak megfelelt.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Ebből következően a várt kamatpályát sem írja át: idén továbbra sem számít a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a monetáris politika lazulására, de nem kizárt, hogy ez jövőre is elmarad, hiszen az árrésstopok jövőre várható kivezetése várhatóan okoz majd egy ugrást az inflációban, amit a jegybanknak figyelembe kell vennie.
Az Erste szerint az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4-5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről – tolmácsolta bankja értékítéletét Nagy János makrogazdasági elemző. Bár hivatalosan csak november végéig hosszabbították meg az árrésstopot, az elmúlt félév és a korábbi tapasztalatok alapján az Ersténél azzal kalkulálnak, hogy a mostaniak kivezetése 2026 április-májusában következhet be (vagyis a választások után – a szerk.).
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ előrejelzése szerint az infláció az év végéig 4 százalék felett maradhat, bázishatások miatt októberben tetőzhet, majd azt követően kezdhet el mérséklődni. Az idei januári jelentős átárazások kiesésével a pénzromlás üteme a jövő év elején térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, 4 százalék alá, ugyanakkor a jegybanki cél tartós elérése várhatóan csak a jövő év végén következhet be. A forintárfolyam erősödésével és stabilizálódásával, amelyet a szigorú monetáris politikai üzenetek is támogatnak, a legnagyobb kockázatot a világpiaci energiaárak alakulása, valamint az idei gyenge mezőgazdasági termés élelmiszerárakra gyakorolt hatása jelenti – jelentette ki a cég vezető elemzője, Molnár Dániel. Az MGFÜ várakozásai szerint az idei év átlagában 4,6, míg jövőre 3,6 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
Németh Dávid szerint az őszi hónapokban a 4,5 százalékos szint környékére gyorsulhat az éves infláció. Részben a bázishatás miatt, részben azért, mert a szolgáltatások drágulása tartósnak látszik. „Továbbá kérdéses, hogy a nyugdíjasoknak biztosított élelmiszer-utalványok mekkora többletkeresletet generálnak és ez a hatás megjelenik-e majd az élelmiszerárak alakulásában” – fogalmazott a K&H szakértője.
Saját prognózisát ismertetve Németh elmondta azt is, hogy 2024 decemberében és az idei év elején durván megugrott az infláció az átárazások miatt. Ehhez képest 2025 és 2026 fordulóján visszafogottabb drágulást hozhatnak ezek az átárazások. Így decemberben 4 százalék közelébe, januárban pedig a 3,5 százalékos szint környékére lassulhat az éves mutató.
Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az árrésstopok kivezetéséhez köthető bizonytalanságokról. A jelenlegi piaci várakozások szerint a kivezetésre csak a jövő évi parlamenti választások után kerülhet sor, márpedig ez a lépés jelentős inflációs kockázatot hordoz. Mindezek alapján 2025-ben az éves átlagos infláció mértéke 4,6 százalék lehet, ami jövőre kissé mérséklődhet, de így is 4 százalék felett alakulhat.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
