A magyar gazdaság kiemelkedően teljesített
Remekül teljesített az első félévben a magyar gazdaság, a második negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a hazai GDP, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 5,2 százalék volt. A dinamikus bővülés üteme ugyan fékeződhet, de továbbra is erőteljes maradhat a Takarékbank elemzői szerint. Kockázatot jelentenek a lefordult európai konjunktúramutatók, ezek ugyanis visszafogják a magyar növekedést. A német kilátások egyelőre meglehetősen borúsak, és a német kormány nem is tesz semmit, miközben sokan várnának fiskális ösztönzést. Érdekesség, hogy miközben a magyar gazdaság remekelt, az idei második negyedéves adatok azt mutatják, hogy a világgazdaság növekedése tovább lassult. A kilátások alapján az ütem tovább lassulhat, mivel az elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború már egyértelműen érezteti hatását az amúgy is strukturális nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságokban, valamint a tavalyi adócsökkentések miatt átmeneti lendületet kapó amerikai gazdaságban.
Szerencsére a magyar és a német ipar teljesen elvált, miközben a németek lejtőre kerültek, a magyar ipar viszont dübörög. Ennek hátterében több tényező is áll, egyrészt elindult egy új modell az Audinál, ami sokat segített a járműiparnak. A belső fogyasztás és az építőipar felpörgése miatt számos iparág (építőanyag, bútor, vasgyártás, stb.) erőteljesen növekszik. A gazdasági növekedés tehát annak ellenére dinamikus maradt, hogy a meredeken lassuló európai és globális konjunktúra fékezte a gazdaságot. A növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult a bővüléshez, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és a 28 százalékkal dübörgő építőipar. A második negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a hazai GDP, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 5,2 százalék volt.
Csak minimálisan lassul a növekedés üteme
Mindezek alapján az elemzők arra számítanak, hogy idén – fokozatos lassulás mellett – 4,9 százalékos lesz a növekedés a tavalyi 5,1 százalék után. Noha kissé lassulhat, de továbbra is erőteljes marad a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho csökkentése, a minimálbéremelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogatnak, így a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. Ezt már idén kismértékben segíthetik a bejelentett családtámogatások is. A beruházási dinamika az előző évihez hasonló mértékű lehet a magas bázis és a kapacitáskorlátok ellenére. A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja vezetni, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az irodai, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási területeken. Tavaly az uniós forrásbeáramlással majdnem megegyező, 4,3 milliárd eurónyi működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg, míg idén már eddig a tavalyi évi bejelentéseket megközelítő, 1350 milliárd forintot értek el a beruházási döntések.
Az uniós támogatású projektek döntő része a közeljövőben valósulhat meg, mivel az eddig unió által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 39 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak. A tavalyi év utolsó negyedévétől az ipar teljesítménye gyorsulást mutat, részben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása miatt. Az ipar kedvező kilátásait az első félévben történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexek, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelések is alátámasztják. Mindezek következtében az áruforgalmi egyenleg a következő negyedévekben kevésbé fogja visszahúzni a növekedést. A növekedésre ugyanakkor kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség növelésével lehet ellensúlyozni, ami további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat. A növekedésre a külső környezet meredek romlása jelent további kockázatot, azonban az exportkapacitások számottevő növekedése ezt részben ellensúlyozhatja. A tavalyi negyedik negyedévtől a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mivel az euróövezet növekedése meredeken, 1,2 százalékra lassult, így négy százalékponttal gyorsabb a hazai gazdaság növekedése, a tavalyi év egészében pedig mintegy 3 százalékpont volt a hazai gazdaság növekedésének előnye, ami idén még megmaradhat.
Alacsony hozamok, hullámzó infláció
A hozamok világszerte rekordalacsony szinten vannak, a német kötvények hozama például negatív. A nagy jegybankok folyamatosan lazítanak, erre példa a Fed kamatcsökkentése vagy az EKB kötvényvásárlási programja. Ugyanakkor a Takarékbank elemzői szerint a laza monetáris politika nem elegendő a gazdaság felpörgetéséhez, ehhez fiskális támogatásra lenne szükség. Ugyanakkor azok az államok, amelyek pozitív egyenleggel rendelkeznek (Németország, Hollandia) egyelőre nem nagyon lépnek.
Ennek köszönhetően a magyar jegybank továbbra is nagyon laza monetáris politikát tud folytatni. Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon tartotta az alapkamatot, valamint -0,05 százalékon az egynapos betéti kamatot, ugyanakkor az egynapos hitelkamat 0,90 százalék maradt. A Monetáris Tanács a márciusi ülésén elkezdte a monetáris kondíciók normalizálását az egynapos betéti kamat emelésével és a likviditásnövelő devizaswap-állomány szűkítésével, mivel az adószűrt maginfláció elérte a 3 százalékot. Az adószűrt maginfláció augusztusban 3,2 százalékra csökkent. Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet, döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felében az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, így a maginfláció és az adószűrt maginfláció.
Az infláció 2,8 százalékra mérséklődött szeptemberben, ugyanakkor 3,9 százalékra ugrott a maginfláció döntően a szolgáltatási árak, azon belül is a forint gyengülése, a külföldi utazási árak emelkedése miatt. Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg. Míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakbér) árai meredeken emelkednek, részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek.
Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban megint 3 százalék alá került, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 3,5-4 százalék között alakulhat idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, különösen, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól már tartósan 3 százalék alatti inflációra számítunk, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására.
Továbbra is erős bérkiáramlás jöhet
A munkaerőpiacon a foglalkoztatásbővülés üteme lelassult a szűkülő munkaerő-kínálat hatására, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás területén az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Így a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik.
A várakozásaik szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8 százalékos, a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett 7 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 52,4 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.
Kedvező egyensúlyi folyamatok
Továbbra is kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) a második negyedévben 39 milliárd forint volt, a GDP 0,3 százaléka, az első félévben 76 milliárd forintot ért el az államháztartás többlete. A KSH által publikált, az európai módszertannak megfelelő eredményszemléletű államháztartási többlet pedig 295 milliárd forint volt az első félévben, ami a GDP 1,3 százalékának felelt meg. Az idei hiányterv a GDP 1,8 százaléka, a GDP 4,1 százalékos növekedését feltételezve.
A központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege 2019 első kilenc hónapjában 304 milliárd forintos hiányt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 1497 milliárd forintos deficittel. Az uniós támogatások kifizetése elérte a 1077 milliárd forintot, amelyet az unió utólag megtérít, ezzel szemben az EU 932 milliárd forintot utalt át.
2018-ban a GDP 68,4 százalékára mérséklődött az államadósság. Az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,2 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben az Eximbank beszámításával GDP 66 százaléka közelébe, jövőre 63 százaléka közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az adósságráta.
Noha a külkereskedelmi mérleg robosztus többlete mérséklődik a megugró belső kereslet hatására, a külső egyensúly mutatói is kedvezően alakulnak. Tavaly összességében 717 millió euró hiány keletkezetett a folyó fizetési mérlegben az egy évvel korábbi 2830 millió többlet után, így 2009 óta először mutatott újra deficitet. A tőkemérleggel együtt számolt külső finanszírozási képesség pedig 2471 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 3906 millió euróról. A következő években stabilizálódhat az árumérleg többlete, a belső kereslet lassulása némileg fékezi az import növekedését, ugyanakkor a romló külső keresletet ellensúlyozzák az új exportkapacitások.
Mi lesz a forinttal?
A forint a harmadik negyedévben érdemben talajt vesztett a globális kockázatkerülés növekedése és a régió legnegatívabb reálkamata által indukálva, új történelmi mélypontra került, a 336-os szint alatt állt meg az euróval és 308 alatt a dollárral szemben. Az első félévben látott „lazítva szigorító” MNB-lépések, illetve az a mondat, hogy az egynapos betéti ráta megemelése csak egyszeri lépés volt és nem kezdődik szigorítási ciklus, továbbra is nyomás alatt tartja a piacot.
A hazai fogyasztóiár-index szeptemberben 2,8 százalékra lassult szintje ugyan nem teszi szükségessé az MNB reagálását, ugyanakkor a 3,9 százalékos maginfláció már eléri a jegybanki toleranciasáv tetejét. Ez különös figyelmet igényelhet az MNB-től a következő időszakban, tekintettel a forint árfolyamára is, ami a Takarékban várakozásaik szerint a következő hónapok bizonytalanságai és a globális fejlemények miatt egyelőre a 330-335-ös sávban ragadhat.
A továbbra is jelenlévő és megmaradó masszív külső finanszírozási képesség miatt a forintnak fokozatosan erősödő pályára kellene állnia, de a piaci turbulenciák, nemzetközi intézmények véleménye igen erőteljes hatást gyakorolhat az árfolyamra és nehéz leválnia a szinte egységesen kezelt EMEA-kosarakról.
