A magyar GDP növekedését jelenleg segítő legfontosabb adat is gyenge lett májusban a KSH közlése szerint. Májusban éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben csupán 0,5 százalékos növekedést mértek. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal mérséklődött a forgalom. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal maradt el az áprilisitól.
A kormány szerint sok volt az ünnep, az OKSZ szerint az adók magasak
Az alapvetően gyenge adatot másképp értelmezi a kormány, és másképp az elemzők. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az adatok alakulására jelentős befolyással voltak a tavaszi ünnepek, így a húsvét és a pünkösd hatásai (ezek közül egyik sem esett májusra), azonban egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások fogyasztása továbbra is bővülő tendenciát mutat.
Az NGM-ben azt gondolják, a családi adókedvezmény emelése, valamint a szja-kedvezmények és a nyugdíjasoknak adott 30 ezer forintos élelmiszerutalvány élénkíteni fogja a kiskereskedelmi forgalmat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az árrésstop miatt volt gyenge a forgalom. „Kimúlt az árrésstop hatás a kiskereskedelmi forgalomból. Ahogyan az várható volt, a lakosság kereslete az áprilisi alig mérhető meglódulás után visszatért az év/év 3 százalék alatti tartományba, oda, ahol februárban és márciusban a felívelő infláció, és a fogyasztói elbizonytalanodást erősítő kormányzati beavatkozás hatására került” – írják közleményükben.
Az OKSZ szerint az áprilisi forgalombővülés oka, hogy az árrésstopos termékekből akkor bevásároltak, de nagy készleteket nem halmoznak fel belőlük, mert ezek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig. Emiatt az áprilisi nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követte. Ezen az sem változtatott, hogy a kormány az utolsó percig lebegtette az eredetileg tervezett május végi kivezetés lehetőségét, nem rohanták meg a boltokat május végén a családok.
Fotó: Mfor
Az OKSZ úgy véli, hogy az ipari termelés és a beruházások visszaesése mellett, súlyos aszálykárok közepette a GDP egyetlen érdemi motorja a lakossági fogyasztás lehetne, ez azonban a kiskereskedelmi különadóval együtt 31,5 százalékos áfa mellett, a vásárlók elbizonytalanodását hozó intézkedésekkel kiegészülve nem lehetséges."
Korrekciót látnak az elemzők
Májusban is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, éves bázison 2,1 százalékkal, amely ugyanakkor elmarad az elmúlt hónapokban tapasztalt ütemtől, miközben havi alapon az 1,3 százalékos mérséklődés a húsvét miatti kiemelkedő áprilisi adat korrekciójaként értékelhető – írja Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Ez utóbbi ugyanakkor nem törte meg a kiskereskedelem bővülő trendjét, a forgalom volumene a tavaszi hónapokban 0,9 százalékkal haladta meg a téli hónapokét.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi adat azért lett viszonylag gyenge az elemző szerint, mert az áprilisi magas volt, és a turizmus is visszafogottabb volt a hónapban.
A nem-élelmiszer kiskereskedelem ezzel szemben éves alapon 4,0 százalékkal nőtt, miközben havi alapon 1,0 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH. Ebben a szegmensben az iparcikk jellegű vegyes, a bútor, műszaki cikk, illetve az illatszer (drogériák) forgalma is érdemben emelkedett, vagyis a bővülés több területhez kötődik. Az üzemanyagforgalom is azért eshetett vissza, mert kevesebbet utaztak az emberek a szokatlanul hűvös májusi időjárás miatt. A kormánnyal egyetértésben az elemző arra számít, hogy a kiskereskedelem a következő hónapokban is dinamikusan bővülhet a családtámogatások növelése miatt.
Tovább késik a repülőrajt
Ahogy az ipar esetében elmondható volt, úgy sajnos a kiskereskedelem esetében is igaz lett újra: egy havi jóság után kiábrándító adatok érkeztek – magyarázza Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 2025 májusában a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene minden várakozást alulmúló teljesítményt nyújtott. Ez az adat az ipari teljesítménnyel együtt a gazdaságról alkotott összképet mindenképpen negatív irányba befolyásolja, hiszen úgy tűnik, hogy a jó rajt a második negyedévben csak egy egyszeri megugrás volt, és mindkét fontos szegmensben már májusra megérkezett a negatív korrekció.
Az elemző szerint ez még nem jelenti azt, hogy a második negyedévben is negatív lesz a GDP-adat, tehát a technikai recessziót nem tartják valószínűnek, de az április–júniusi időszak sem tűnik az eddigi adatok alapján erősnek. Hosszabb távon viszont trendszerűen bővül a kiskereskedelmi forgalom volumene, de ebben nagy a volatilitás, amelyet vélhetően elsősorban az egyedi hatások mozgatnak, úgymint az állampapír-kifizetések, a vállalati bónuszok vagy éppen az extrém naptárhatások.
Az árrésstop mellett is drága az élelmiszer
„A mai adat rámutat az óvatossági motívum tartós jelenlétére, illetve újbóli feléledésére is: a magyarok óvatosak, részben a gazdasági bizonytalanságok, a munkaerőpiacról érkező rossz hírek, részben pedig a magasan ragadt – és sok terméknél tovább növekvő – árszínvonal miatt” – teszi ehhez hozzá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Regős szerint meglepően alacsony az élelmiszerboltok forgalmának növekedése, mindössze 0,5 százalék. Ez arra mutat rá, hogy az árak az árrésstop ellenére is sok esetben magasak, így a háztartások sok esetben meggondolják, hogy adnak-e annyit az adott termékért, nem keresnek-e olcsóbb, rosszabb minőségű terméket – bár a mai adat alapján összességében sem lefelé, sem felfelé vásárlásról nem beszélhetünk.
Fotó: Mfor
Bár a kiskereskedelmi forgalmi adat az Erste Bank szerint is alulmúlta a várakozásokat, a nagy kép nem változott: a pozitív reálbérváltozás alapvetően továbbra is támogathatja a forgalom bővülését – mondja Nyeste Orsolya makrogazdasági elemző.
Árnyalja némileg a képet, hogy a bérkiáramlás lassul, és a reálbérek növekedése is várhatóan jóval elmarad a tavalyitól. Mindez párosulva a továbbra is stagnáló gazdasággal ismét növelheti a háztartások óvatosságát a költéseket illetően.
Pozitív viszont, hogy az év további részében – főleg az utolsó negyedévtől kezdődően – életbe lépő jóléti intézkedések, adócsökkentések is növelik a háztartások egy részének rendelkezésre álló jövedelmét, ami támogathatja a szektor bátrabb költéseit, támogatóan hatva az utolsó negyedév adataira. Összességében így továbbra is szinte csak a háztartások költései biztosítják, hogy az idei évben mérsékelten javulni tudjon a magyar gazdasági teljesítmény.
