Az Európai Parlament (EP) még 2019 márciusában biztosította támogatásáról a tagállamokat az évenkénti kétszeri óraátállítás 2021-es megszüntetéséről. Akkor a strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntöttek, 2021 márciusában állíthatták volna át utoljára az órájukat, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében.
Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborához fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést sem egyik, sem a másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
Az elmúlt évek felmérései szerint az órák átállítgatása káros hatásokkal járhat egyesek biológiai órájára, ezért az emberek többsége nem kedveli az egyórás ide-oda tolódásokat. Az, hogy mennyien nem kedvelik, bizonyítja a Európai Unióban végzett közvéleménykutatás, mely szerint a lakosok 84 százaléka (!) törölné el ezt az egész procedúrát.
Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy ne forgassa fel a kontinens életét az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Az utóbbi két évben viszont jóval fontosabb dolgok kerültek fókuszba, aminek köszönhetően sem 2020-ban, sem 2021 első felében a soros elnökségek egyike sem tárgyalta a kérdést, ami minden bizonnyal a koronavírus-járványnak köszönhető.
A Magyar Alvás Szövetség álláspontja szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.
Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”
De mivel az Európai Parlament még mindig nem hozta meg az óraátállítás sorsával kapcsolatos döntését, így most a nyári időszámítás (2021. március 28.) után a téli időszámítás kezdetét is végig kell asszisztálnia mindenkinek. Azaz holnap, 2021. október 31-én, vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az óráinkat, persze ha csak a reggeli felkelés után tesszük meg, akkor sem dől össze a világ.
