Jelentősen nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány idehaza januártól márciusig, vagyis az április 12-i országgyűlési választásokat megelőző első negyedévben. A deficitráta 3,1 százalékponttal emelkedett egy év alatt és 9 százalékot tett ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy évvel ezelőtt „csak” (hiszen ez is bőven az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti 3 százalékos kritériumszint felett van) 5,9 százalék volt a kormányzati szektor negyedéves hiánya.
Ha az elmúlt 4 év tendenciáira visszatekintünk, jól látszik, hogy mindig a negyedik negyedévben szaladt el a legnagyobb mértékben a kormányzati szektor adósságállománya.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal
A mostanihoz fogható első negyedéves hiányt azonban nominálisan még egyszer sem mért a KSH 2022 óta (pedig akkor is országgyűlési választások előtt álltunk). A 2026. I. negyedévi 2090,5 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel után a második helyen a 2023. I. negyedévi 1643,7 milliárd forint állt.
Nem véletlen, hogy a forint árfolyamát is gyengítette a friss hiányadat. Az euróval szembeni jegyzés pillanatok alatt a 356-os szint fölé emelkedett. A friss árfolyamokat itt böngészheti:
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
27 év alatt GDP-arányosan a negyedik legmagasabb hiány
Az első negyedéves, érdemi hiánynövekedésben „a kiadások bevételeknél számottevően gyorsabb növekedése játszotta a legnagyobb szerepet: előbbiek 18,7, míg utóbbiak 11,5 százalékkal nőttek éves alapon” – magyarázza az összképet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságelemzési Központ (MGFÜ) vezető elemzője.
Fotó: DepositPhotos.com
„A magas hiány önmagában nem meglepetés, a választások előtti költekezés fényében, illetve a pénzforgalmi adatok alapján számítani lehetett erre. Az első negyedéves hiányadatok közül az idősor 1999-es kezdete óta ez a negyedik legmagasabb deficit: a legmagasabb hiányt 2006-ban, egy szintén választási évben mérték, akkor a deficit a GDP 15,4 százaléka volt. 2005-ben a hiány a GDP 11,8, 2023-ban pedig 9,1 százalékát érte el” – helyezte a mostani adatot történelmi távlatokba Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Természetesen a legérdekesebb kérdés, hogy az első negyedéves költségvetési hiány tükrében 2026 egészében mekkora eredményszemléletű deficit várható. Magyar Péter miniszterelnök a hét elején a parlamentben arról beszélt, hogy „sokkoló állapotban” találták a költségvetést, és ha nem hoznák haza a korábban befagyasztott, de azóta feloldott, 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrást, akkor a költségvetési hiány GDP-arányosan a 8,3 százalékot közelítené. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Brutális ugrás a kiadásokban
Az első negyedéves deficit mögött meghúzódó legfontosabb probléma egyértelműen a kiadási oldalon volt, természetesen döntő részt az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthetően.
„A kiadásoknál látható egy igen nagymértékű, 18,7 százalékos bővülés, azaz talán itt érhető nyomon leginkább a negyedév laza fiskális politikája” – írta kommentárjában Regős Gábor. Majd úgy folytatta, hogy ezen belül az egyéb kiadások (amelyek közé nem tartoznak a munkavállalói, vagy a nyugdíjkiadások, de a kamatkiadások sem, hanem sokszor inkább az egyszeri, nem rendszeres kifizetések – a szerk.), 27,8 százalékkal ugrottak. Még úgy is, hogy eközben a beruházási kiadások 26,2 százalékkal csökkentek.
„A beruházásokra fordított kiadás ennél alacsonyabb szinten utoljára 2018-ban volt, ám akkor még jóval alacsonyabb árszintről beszélhettünk. A kiadások tehát úgy nőttek jelentősen, hogy eközben a beruházásokat erőteljesen visszafogták”
– hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Molnár Dániel a munkavállalói jövedelmek majdnem 40 százalékos növekedését emelte ki, „amibe a közszféra széles rétegeit (pedagógusok, igazságügyi dolgozók, kulturális szféra) érintő béremelések” tartoznak. De a KSH itt számolja el a fegyveres szervek dolgozóinak kifizetett hathavi fegyverpénzt is, ami jelentősen megdobta ezt a tételt.
Az egyéb kiadások megugrását pedig részben az otthonteremtési támogatás, vagyis az Otthon Start 3 százalékos hiteleinek költségvetésből történő, a kereskedelmi bankoknak juttatott kompenzációja magyarázta. A 14. havi nyugdíj első részletének kifizetése a társadalmi juttatások 15,1 százalékos növekedésében játszott szerepet
– tette hozzá az MGFÜ vezető elemzője.
A kamatkiadások, amelyeknek a csökkenésétől és így az állam finanszírozási helyzetének javulásától a Tisza-kormány kifejezetten sokat vár (a piaci mozgások alapján jogosan – a szerk.), az eredményszemléletű megközelítés szerint stagnáltak az első negyedévben. „Itt azonban az ESA-módszertan sajátosságát kell kiemelni, mivel a pénzforgalmi adatok ezen a soron jelentős, közel 50 százalékos zsugorodást mutatnak, döntően a lakossági állampapírok átárazódása nyomán” – emelte ki Molnár Dániel.
Pedig a bevételek is érkeztek
A költségvetés hiányának megugrása még szembetűnőbb akkor, ha hozzátesszük, hogy eközben „a bevételi oldal igen kedvező képet mutatott, ezek értéke 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – fogalmazott Regős Gábor.
„A fogyasztás bővülése nyomán az áfabevételek 7,1 százalékkal emelkedtek, míg a bérnövekedés eredményeként a jövedelemadóból származó bevételek 11,6, a tb-járulékokból származó bevételek pedig 14,6 százalékkal lettek magasabbak – az utóbbi kettő közötti eltérést a családi adókedvezmények emelése, illetve a többgyermekes édesanyák szja-mentességének fokozatos bevezetése magyarázza” – sorolta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„A folyó jövedelem-, illetve vagyonadókból származó bevételek is kétszámjegyű emelkedést mutattak. A dinamikát viszont visszafogta a családi adókedvezmény emelése, illetőleg az szja-mentesség kiterjesztése” – fűzte hozzá Molnár Dániel.
Mi várható az év egészében?
Ami kiindulópontként leszögezhető és nem is kell hozzá nagy jóstehetség, hogy a 2026-os (még az Orbán-kormány alatt elkészült) költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5,0 százalékos hiány sem lesz tartható az idei évben.
„Remélhetőleg azonban nem éri el a hiány a GDP 7 százalékát” – jegyezte meg Regős Gábor. Aki szerint ebből a szempontból meghatározó lesz az új kormány által beterjesztésre váró pótköltségvetés, ami mindenképp javíthat az átláthatóságon.
Molnár Dániel ehhez annyit tett hozzá, hogy az év eleji „lazább költségvetési helyzet jelentősen korlátozza a fiskális politika mozgásterét (ami a Tisza jóléti intézkedéseinek megvalósíthatóság szempontjából fontos kérdés – a szerk.).”
Fotó: Facebook/Kármán András
Az MGFÜ számításai szerint az idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű hiánya, ugyanakkor a hiánypálya jelentős mértékben függ attól, hogy a kormányzat a második félévben milyen intézkedéseket hoz.
Molnár Dániel szerint a várhatóan beérkező uniós források az elszámolási szabályok nyomán az eredményszemléletű hiányra közvetlenül nem hatnak. Közvetve azonban, a gazdasági növekedés esetleges élénkítése révén, „pénzforgalmi oldalról mérséklik a finanszírozási szükségletet, ami az államadósságra és a kamatkiadásokra is pozitív hatással lehet.”
A piaci elemzők körében jól érezhető a bizonytalanság az éves előrejelzésekkel kapcsolatban. Megkeresésünkre Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy jelenleg 6,5 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számolnak az év egészében (ez megegyezik a Magyar Nemzeti Bank becslésével), de várják a július végén, vagy augusztusban a Pénzügyminisztérium által publikálandó, 2026-os pótköltségvetés számait.
Nyeste Orsolya szerint nem kizárt, hogy ebben a kormány egy még magasabb hiánycéllal számol majd 2026-ra vonatkozóan. Ennél is fontosabb lehet, hogy ősszel már a 2027-es költségvetési terveket is megismerhetjük, amit vélhetően egy középtávú, az euró bevezetésének és a maastrichti kritériumok teljesítésének menetrendjét is tartalmazó hiánypályával köthet össze a kabinet.
Regős Gábor is a hosszabb távú terveket emelte ki. „Persze a piac már egyre inkább a következő évek költségvetési pályára figyel, hiszen azt már nem terheli egy korábbi örökség. Ott már meghatározó lesz, hogy mennyire folytat szigorú fiskális politikát az új kormányzat és hogyan kívánja elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket” – fogalmazott.
Nyeste Orsolyához hasonlóan Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jelenleg várt 6,5 százalék körüli szinthez képest magasabban alakulhat az eredményszemléletű hiány 2026-ban. Pontos előrejelzést viszont csak a pótköltségvetés megismerésének fényében adnak majd.
Molnár Dániel pedig azzal zárta sorait, hogy „hosszabb távon kiemelten fontos lesz a hiánypálya tartós mérséklése, ami tovább tudná javítani a forint eszközök megítélését, miközben az államadósság-ráta érdemi csökkenését is lehetővé tenné. Ebben jelentősen segíthet a gazdasági növekedés dinamizálódása, azonban még emellett is szükség van a fiskális fegyelem erősítésére.”
