Lázár Jánoshoz lehet kötni az állami beruházási és építési piac új fejezetét, őt bízta meg a kormányfő azzal, hogy vágjon rendet. A mezőhegyesi ménesbirtok vezetőjéből hirtelen miniszterré emelt politikus gyakorlatilag az üzleti szférában ismert gyakorlat számos elemét akarja érvényesíteni az állami megrendelések és a lebonyolítás során. Ehhez máris igyekezett hozzáigazítani a szervezeti struktúrát is, összevont és megszüntetett cégeket, elbocsátott fölöslegesnek ítélt embereket és költséghatékony működést ígért. Januártól az ügyek túlnyomó részét a minisztériumában, illetve más érintett minisztériumban kell megoldani, nem pedig kiszervezett cégekben és ügynökségekben.
A kormány a jelek szerint megértette azt a szakmai alapvetést, hogy a beruházásokat úgynevezett életciklus-kezeléssel kell végigvinni. Vagyis az előkészítést, a tervezést a kivitelezést és az üzemeltetést együtt, egységben kell átgondolni, ahogy ezt az üzleti célú ingatlanpiacon már régóta teszik. Csak egy példa az előkészítettségről: most még van olyan beruházás, ami elindult, mert megvolt az engedélyezési terv, de a kivitelit még nem hagyták jóvá. A jövőben ez nem fordulhat elő, utóbbi nélkül egy kapavágás sem lehetséges.
Az eddigi nyilatkozatok és a törvény is egyértelműen jelzik: a magyar szereplőket akarják előnyben részesíteni, persze nem felrúgva az európai uniós jogi előírásokat. Itt elsősorban az építőanyag-gyártás támogatásáról van szó. (A kormány eddig néhány NER-es nagyvállalkozó üzemépítését segítette vissza nem térítendő támogatással - a szerk.). Ezzel hosszabb távon csökkenthetnék az igen drága importot, aminek az aránya most 45-48 százalék.
Az építőanyagok kereskedelmében és a kivitelezésben nincs szükség beavatkozásra, mindkét csoportnál már régóta a magyaroké, főleg a kormányhű vállalatoké a terep az állami beruházásoknál. Elegendő csak a Mészáros Lőrinchez köthető vállalatcsoport "munkasikereire" utalni.
A már majdnem végleges törvényben megszűnne az egyszereplős közbeszerzés, valós alternatívákat vár el a miniszter, hogy a mostani gyakorlattal ellentétben ne kamu indulók legyenek, akik „kedvezőtlen” ajánlatukkal a NER köreit segítik megrendeléshez. A költségeket menetközben is többször ellenőrzik, ezt egy újonnan életre hívott és nyilvános költséginformációs rendszerben lehet majd követni. Súlyosan büntetnék, ha a kivitelező indokolatlanul áthárítja a növekményt.
Van még más érdekesség is, ezek ugyancsak a NER által már szinte elvárt lépések kiiktatását vagy a kedvezmények megvonását jelentik. Például, nem lehet majd álindokokkal nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíteni egy magánberuházást, ahogy az történt egyebek mellett a Bayer Construct Zrt. zuglói vegyes célú óriás beruházásánál. Csak akkor, ha az valóban közérdeket szolgál.
Lesz egy úgynevezett keretprogram, ez a tervek szerint 2035 végéig szól és szakágazatokra lebontva meghatározza, hogy milyen projekteket kell elvégezni. Annyiban nincs változás, hogy Lázár János mondja ki a végső szót, de mindig lesz egy szakminiszter, aki a megalapozottságot előterjeszti. Az is új, hogy megalapítják az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot, ez a szaktárcán, a hatóságokon kívül több szakmai szervezetet, a kamarákat is magában foglalná. Elvileg a nevében szereplő célt, az érdekek összehangolását végezné el, ezen felül a költségtervezéshez adna szakmai útmutatókat.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége volt az élharcosa annak, hogy a kormány végre vegye komolyan a szakképzés újragondolását és támogatását. Tette ezt azért, mert a tagvállalatok a bőrükön érzik az óriási szakmunkáshiányt és az utánpótlásra valahogy soha nem figyelt oda a kabinet. Legfeljebb néhány nagy kivitelező, köztük több NER-es cég indított programokat, de ezek eddig csak kevés pótláshoz voltak elegendőek és nem akadályozták meg a külföldre vándorlást.
A törvény szerint teljesen felülvizsgálják az állami és kamarai képzéseket. Ha egy kivitelező felmutatja az újragondolt képzésnek megfelelő végzettséget, akkor előnyben részesülhet egy-egy állami beruházásra beadott ajánlatnál. Értékelési szempontként határozható meg az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakképzett munkaerő aránya, illetve a bértömege is.
A következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni. Ennélfogva elvileg erősödhet a verseny egy-egy tenderen. De csak akkor, ha a januártól életbe lépő törvény nem marad a papíron.
