Idén sem tétlenkedett az Államadósság Kezelő Központ a devizakibocsátásokat illetően. A magyar államadósság idén az első félév végére hároméves rekordra, GDP-arányosan 76 százalékra emelkedett, a tavalyi 73,5 százalék után. Ez messze a legmagasabb a régióban. Szlovákia áll hozzánk a legközelebb, de ott is bőven 70 százalék alatti a ráta.
Elemzők szerint pedig jövőre még tovább emelkedhet a hazai államadósság. Ehhez persze nem szükséges nagy jóstehetség. A választási osztogatások miatt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a 2026-os költségvetésihiány-célt jelentősen, 5 százalékra emelik. Jónéhány szakértő, és a magyar szuverén adósosztályzatot a befektetésre ajánlott kategóriában hagyó, de a kilátásait december elején negatívra rontó Fitch Ratings szerint ugyanakkor inkább illúzió, hogy ezen a határon belül maradjunk. A nemzetközi hitelminősítő 5,6 százalékos eredményszemléletű deficitre számít.
Uniós hitel vs. kínai
Egy szó, mint száz, a magyar állam finanszírozása egyre többe kerül. A legjelentősebb tételt a kamatkiadások jelentik, amelyek a koronavírus-járvány idején szálltak el drasztikusan. A 2010-es években nagyságrendileg évi 1100 milliárd forint ment az államadósság kamatterheinek finanszírozására, ezzel szemben tavaly már több mint 3600 milliárd forint kellett hozzá. Idén pedig várhatóan 3800 milliárd forintnál is többet kell fizetni ezen a soron.
Nem véletlen, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év közepén az eredetileg tervezett nettó 838 milliárd forint helyett a duplájára, 1685 milliárd forintra emelte a 2025-ös devizafinanszírozási tervét. Jövőre ez még magasabb lehet: az ÁKK rekordnak számító, 3738 milliárd forintnyi (jelenlegi árfolyamon 9,6 milliárd eurónyi) devizakibocsátásra készül. Ez bruttó összeg, ugyanis ebből 3,1 milliárd euró devizatörlesztésekre és visszavásárlásokra megy majd el.
A további 6,5 milliárd euróról (2541 milliárd forintról) mindez idáig annyi ismert, hogy ebből 2 milliárd euró az Európai Unió közös védelmi ipari keretéből, a SAFE programból lehívni tervezett előleg. A magyar állam egyébként több mint 17 milliárd euróra pályázott a hitelből (holott kezdetben teljesen elutasító volt az eszközzel szemben). Erről bővebben itt olvashatnak:
Hogy a fennmaradó 4,5 milliárd eurónyi devizakibocsátás milyen módon valósulhat meg, az egyelőre rejtély. Lapunk megkereste az Államadósság Kezelő Központot ezzel kapcsolatban, és egy meglehetősen általános, szűkszavú választ kaptunk:
„A terv fennmaradó részét az ÁKK a jövő év folyamán döntően deviza államkötvény kibocsátással tervezi teljesíteni. A tranzakció konkrét devizaneméről és az időzítéséről az adósságkezelő az aktuális piaci folyamatok függvényében fog dönteni” – írták.
Az ÁKK vezérigazgatója, Hoffmann Mihály pedig annyit árult el korábban, hogy pontos ütemtervet nem közölnek, de a tranzakció 2026 első félévében valósulhat meg.
Találgatni nem szeretnénk, mindenesetre annyit az ÁKK is elismert a szerkesztőségünkhöz elküldött levelében, hogy az európai uniós hitelek az AAA besorolásuk miatt kedvező kamatozásúak.
Ezt az Mfor kérdésére Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának vezető elemzője is megerősítette a pénzintézet decemberi sajtótájékoztatóján, amikor arról beszélt, hogy a SAFE hitel valószínűleg érdemben javíthatja az állam devizaadósságának finanszírozhatóságát.
Ezért is különösen fájó, hogy Magyarország jogállamisági problémák miatt nem fér hozzá a Covid miatt az Európai Unió által létrehozott helyreállítási és ellenállóképességi eszköz 6,5 milliárd eurós támogatásához, és 3,9 milliárd eurós hiteléhez.
Hogy pontosan mennyivel kedvezőbb az európai uniós hitel például a tavaly felvett, egymilliárd eurós kínai hitelhez képest, egyelőre nem látjuk tisztán. Annak ellenére sem, hogy a Demokratikus Koalíció idén áprilisban jogerősen pert nyert azzal kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központnak nyilvánosságra kell(ene) hoznia a kínai kölcsönszerződés részleteit.
Fotó: MTI
Így még mindig csak annyit tudunk róla, hogy a magyar állam előzetes bejelentés nélkül vette fel az összeget a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától. A hitel változó kamatozású, és három év alatt kell visszafizetni. A kölcsön egy jelentős részére vélhetően a Budapest-Belgrád vasútvonal finanszírozása miatt volt szükség.
Ami az idei évet illeti, az ÁKK három nagy kötvénykibocsátáson van túl, ezek közül a júliusi kötődött Kínához. Ekkor 5 milliárd kínai renminbi értékben (1 renminbi nagyjából 47 forint), Panda kötvények formájában jutott az állam finanszírozáshoz. Januárban 2,5 milliárd euró, júniusban pedig 4 milliárd dollár értékű forrásbevonás történt.
Hirtelen beépült egy toleranciasáv
A 2026-os finanszírozási tervben szerepelnek még érdekességek. Az adósság szerkezetét illetően négy változtatást is bejelentett az ÁKK. Ezek közül az első és legfontosabb a devizaadósságra vonatkozik.
Az államadósság-kezelő ugyanis azt írja, hogy „a devizaadósság aránya esetén középtávú célként a 30 százalékos érték kerül meghatározásra és a célérték kiegészül egy +/- 3 százalékpontos toleranciasávval.”
Sokáig a 30 százalék volt az a határ, amit semmiképp sem szeretett volna sem a kormány, sem az ÁKK átlépni. Ez azonban egyrészt már az elmúlt egy-két évben többször is megtörtént, másrészt pedig a toleranciasáv beépítésével szinte biztosnak tűnik, hogy 2026 elején is a korábbi bűvös szint fölé kúszik a ráta. (Jelenleg épp 30 százalék.)
Az ÁKK a 2021-es éves jelentésében még úgy fogalmazott, hogy a koronavírus-járvány következtében csak részben teljesült az államadósság-kezelés valamennyi stratégiai célja. „Az év végén a kedvező devizapiaci helyzetben megvalósított 2022. évi előfinanszírozás, a magasabb hiány finanszírozása és a gyengülő forint következtében a devizaadósság-ráta meghaladta a 10-20 százalékos benchmark sáv maximumát”.
Innen rohamosan nőtt a részarány, de még 2023 végén is csak 25,8 százalékot tett ki. Akkor még az euró részarányra vonatkozó elvárás is 100 százalék volt, ma már ez is a múlté. 2024 elején 27 százalékra kúszott a devizaarány, továbbra is 30 százalékos célérték mellett.
Akkor Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója úgy kommentálta a rohamosan (3 év alatt a duplájára növekvő) devizaadósság-állományt, hogy az ÁKK valószínűleg „lejjebb akarja szorítani a forinthozamokat, amit akkor lehet megcsinálni, ha több devizakötvényt bocsátanak ki”. Ez alapjáraton mérsékelné a kormány kamatterheit, azonban, ahogy korábban is utaltunk rá, ez egyáltalán nem valósult meg.
Az állam ugyanis idén januárban csak a lejáró Prémium Magyar Állampapírok után 18 százalékos kamatot fizetett, 2025-ben összesen 1300 milliárd forint értékben. Emellett az eurós finanszírozás megnehezülése, a távol-keleti piacok felé fordulás, az orosz-ukrán háború és a hitelminősítői döntések következtében növekvő kockázati felár, valamint az államilag támogatott hitelek (Otthon Start, Széchenyi Kártya Program) is ronthatják a mérleget.
A lakosság nem vette úgy az állampapírokat, ahogy várták volna
Miközben egyre inkább úszunk a devizaadósságban (ami az elemzők szerint addig nem jelent igazi kockázatot, amíg a forint relatív erős marad), a forintalapú lakossági finanszírozás szépen-lassan visszaszorul. Az ÁKK adatai szerint már csak 19 százalék a lakossági állampapírok részaránya. Itt a cél egyébként továbbra is a 20-25 százalék közötti sáv elérése.
A 2025-ös részesedés mértéke az Államadósság Kezelő Központot is meglephette. Korábban ugyanis azzal kalkuláltak, hogy idén a lakosság 1323 milliárd forinttal járul majd hozzá az adósság finanszírozásához, ám ebből csak 842 milliárd forintos lakossági nettó kibocsátás valósulhat meg. Jövőre az ÁKK ismét megpróbálja: 2026-os tervében 1000 milliárd forintos új, nettó lakossági állampapír-hozzájárulással számol.
A terv ambiciózus, figyelembe véve, hogy a hozamok jelentősen csökkentek 2023-hoz és 2024-hez képest. Az ÁKK az egész lakossági állampapírpiacot a fix kamatozás felé szeretné terelni, de a jelenlegi legnépszerűbb, Fix Magyar Állampapír is „mindössze” (a korábbi Prémium Magyar Állampapírhoz képest indokolt a kicsinyítő képző) 7 százalékos kamatot fizet. Jelenleg ez a legvonzóbb ajánlat a piacon.
A lakosságnál lévő állampapírállomány jelenleg 11,5 ezermilliárd forintot tesz ki, ami visszaesést jelent a 13 ezer milliárd forint feletti, 2024-es csúcshoz képest. Eközben az intézményi szereplők továbbra is nagymértékben finanszírozzák a magyar államadósságot, a forintkötvények részaránya 46 százalék. Idén év végén a kormány az egyik kezével adott, a másikkal elvett ebben a szektorban.
Fotó: MTI
A portfólió jövőbeli növelése szempontjából fontos előírás, hogy 2025 októberétől a befektetési alapoknak az eszközeik legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk, az 5 százaléknyi éven túli állampapír-állományon felül.
Ugyanakkor a jövőre megemelt banki extraprofitadó kapcsán a pénzintézetek állampapír-vásárláshoz kapcsolódó adókedvezményét 30-ról 50 százalékra csökkentette a kormány, ami negatívan hathat az új vásárlásokra.
Írásunkat pedig zárjuk annak a költői kérdésnek a felvetésével, hogy mégis milyen célokra fordítja majd a kormány a 6,5 milliárd eurónyi nettó devizaforrást a jövő évben? Az Államadósság Kezelő Központ azt írta kérdésünkre, hogy „a forrásbevonás a költségvetés általános finanszírozási céljait szolgálja”.
Azt már mi tennénk hozzá, hogy az áprilisi választásokig ezek a célok valószínűleg a fiskális politika extrajuttatásainak, osztogatásainak adhatnak fedezetet, mozgásteret. Később pedig remélhetőleg a hiánycsökkentéshez is hozzájárulhatnak majd. Ezt a hitelminősítők is elvárják. Hiszen hiába nem reális még a bóvli, azért a Standard & Poor’s-nál már csak egy lépcsőfokkal vagyunk a befektetésre már nem ajánlott kategória fölött. A tűzzel pedig nem éri meg játszani.
