Noha a Gazprom előzetes ígérete arról szólt, hogy szombaton egy turbina megjavítását követően ismét szállítanak majd gázt Európába az Északi Áramlat 1 vezetéken, pénteken este már ezzel ellentétes információt közöltek. Az orosz vállalat olajszivárgásra hivatkozva jelezte, hogy a tranzitot nem tudják újraindítani. A Gazprom szerint a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Németország az oroszok közlésére reagálva finoman szólva is értetlenségének adott hangot, szerintük ugyanis nem lehetett olyan műszaki hiba, ami valóban akadályozta volna a gázszállítást.
Úgy tűnik, hogy az eredeti orosz közlés valóban csak kifogás volt és a szállítások leállításának és a további szüneteltetésnek nem műszaki, hanem politikai okai vannak. Hétfőn ugyanis a Kreml azt közölte, hogy Oroszország Európába irányuló gázszállítása nem fog teljes egészében újraindulni mindaddig, amíg a nyugati államok fel nem oldják a Moszkva elleni szankciókat, amelyeket az ukrajnai invázió miatt vetettek ki. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője az EU, az Egyesült Királyság és a kanadai szankciókat tette felelőssé azért, amiért Oroszország nem indított újra a szállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken.
"A gázszállítás problémái a nyugati országok hazánk és több vállalat ellen bevezetett szankciókból adódtak" - mondta Peszkov az Interfax hírügynökség szerint. Az elnöki szóvivő megjegyzései a Kreml eddigi legélesebb követelése volt annak érdekében, hogy az EU vonja vissza a szankcióit, cserébe Oroszország újraindítja a gázszállítást a kontinensre. Dmitrij Peszkov azzal is megvádolta a nyugati országokat, hogy zűrzavart okoznak azzal, hogy megtagadták a Gazprom jogi garanciáit a javításra küldött turbinák visszaszállítására. Orosz tisztviselők az elmúlt hetekben már nem titkolták, abban reménykednek, hogy az európai egyre növekvő energiaválság miatt megvonják Ukrajnától a támogatást. A fenti kijelentéseket az oroszbarát kommentárok persze kifogathatják a saját ízlésük szerint, de józanul átgondolva egyértelműen azt jelzik, hogy a szankciók komoly problémákat okoznak Oroszország számára, amely az energiahordozók szállításának megtagadásával szeretnék elérni ezek feloldását.
Egyértelmű tehát, hogy Moszkva immár az egyik legerősebb ütőkártyáját (az olaj- és gázfegyvert) vetette be, ezen túl gyakorlatilag már csak az atomfegyverek használata tűnik jelenleg drasztikusabb megoldásnak. Ezt persze ismét csak sokan és sokféleképpen fogják magyarázni, ám kézenfekvőnek tűnik, hogy a katonai kudarcok (lassan két és fél hónapja megfagyott a frontvonal Donbaszban, miközben Herszon megyében az ukránok sikeresnek tűnő ellentámadást folytatnak) és az elszenvedett gazdasági, illetve a szankciók miatti technológiai és életszínvonalbeli visszaesés kezd együtt sok lenni, és a Kreml immár ezek miatt politikai következményektől tart. Ugyanakkor az is látszik, hogy a nyugati országok továbbra sem kívánnak engedni az orosz nyomásnak, sőt Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa hétfőn reggel úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió „kész reagálni” Oroszország azon döntésére, hogy leállítja a gázszállítást, igaz Brüsszel egyelőre konkrét intézkedést nem fogalmazott meg. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a biztos például a napokban már meglebegtetett, földgáz esetén is alkalmazott ársapkára gondolhatott, amely kapcsán „pletyka szinten” néhány részlet hétfőn kiszivárgott.
Bár hétfőn még hivatalosan nem született uniós javaslat, a külügyminisztérium reagált a történésekre. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára azt mondta, egyetlen szempontot vesz figyelembe a kormány: az egybeesik-e a magyar érdekkel vagy nem.
Az államtitkár egyébként a kormány eddigi retorikájának megfelelően a helyzetet úgy próbálja beállítani, mintha Magyarország lenne az egyetlen olyan ország, amely képes lenne az energiabiztonságot szavatolni. Arról az államtitkár M1 csatornán nyilatkozva nem ejtett szót, hogy mindezt egyébként részben szembe menve a szövetségi döntésekkel olyan módon igyekszik megteremteni, hogy különalkukat köt Moszkvával. Azt is érdemes kiemelni, hogy a téli ellátás három pilléren nyugszik, a folyamatos importon, a megtöltött tárolókon és a saját kitermelésen. Ezek közül ugyanakkor az import kifejezetten komoly rizikófaktornak számít, hiszen Moszkva a német-orosz relációban is felrúgta az érvényes megállapodást. De érdemes azt is megjegyezni, hogy július 15. és augusztus 15. között ugyan gőzerővel töltötték a hazai tartalékokat, azok így is az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjén vannak. Azon kormányzati tervet, pedig amely szerint még idén számottevően növekszik majd a hazai földgázbányászat által kitermelt gázmennyiség, a szakértők kétkedéssel fogadták.
Menczer Tamás azon nyilatkozata ugyan megkérdőjelezhetetlen, hogy Magyarországra érkezik gáz, azzal kapcsolatban viszont lehetnek kételyeink, hogy ez a későbbiekben is így lesz-e. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormányzat, és a nekik alárendelt propaganda apokaliptikus nyugati helyzetet vázol, jelen pillanatban sem Németországban, sem máshol nincs ellátási probléma, csupán felkészítik a lakosságot, hogy történhetnek váratlan szituációk. Arról nem is beszélve, hogy míg a magyar tárolók töltöttségi szintje 60 százalékos, addig Németországban például közel 85 százalékos, és a szakértők szerint az orosz gáz nélkül is teljesen tele lesznek a német tárolók a fűtési szezon kezdetére.
Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy míg Magyarország továbbra is teljesen ki van szolgáltatva az orosz szállításoknak, addig Európa nyugati felében komoly és erőltetett gyorsaságú divarzifikáció kezdődött, ami a következő években Moszkva zsarolási potenciálját korlátozni fogja. Ezt támasztja egyébként alá, hogy a legfrissebb statisztikák szerint egyébként Norvégia lett az EU legnagyobb földgázbeszállítója, megelőzve Oroszországot. Az északi ország gázvállalati elkötelezettek abban, hogy az elkövetkező években is nagy mennyiségű földgázt szállítson a nyugat-európai vásárlóknak. A Gassco vezetékrendszert üzemeltető társaság első embere a Reutersnek azt mondta, hogy készülnek a télre, és ugyan szeptemberben lesz egy kisebb karbantartás, ám ennek az a célja, hogy a téli időszakban zavartalan legyen a földgáz szállítása.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar ipar ezer szállal kötődik Nyugat-Európához és különösen Németországhoz. Így amennyiben egy olyan sajnálatos forgatókönyv valósulna meg, amely következtében a német üzemek leállnak, akkor hiába lesz igaza a a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkárának, és marad elvileg a magyar ipar működőképes, a beszállítói láncok megszakadása miatt várhatóan nálunk is komoly leállások lennének.
Jelen pillanatban egyébként a magyar gazdaság számára a nyugat-európai problémáknál sokkal fenyegetőbb veszélynek tűnik, hogy az oroszok piaci manipulációi miatt felrobbanó energiaárakat a vállalkozások sem továbhárítani, sem átvállalni nem tudják. Emiatt pedig tömeges cégbezárásoknak, csődöknek lehetünk majd tanúi a következő 6-12 hónapban. Ráadásul ennek megtörténte esetén nagy kérdés, hogy a kormányzat képes lenne-e bármilyen érdemi segítséget nyújtani, miután a költségvetésen tátongó hatalmas lyuk miatt nincs elegendő mozgástere. Sőt, az elmúlt hónapokban hozott intézkedések egyértelműen tovább nehezítették számos vállalkozás helyzetét, elég csak a kata, mint kedvezményes adózási forma ellehetetlenítésére gondolni, de például a céges autók immár piaci áras üzemanyagok is rontottak a helyzeten, arról nem beszélve, hogy a mostani kamatszintek mellett a hitelek kitermelése is óriási feladat.
Ha pedig elkezdődik egy vállalati csődhullám, azt jó lenne minél előbb megfogni, hiszen az utcára kerülő emberek jelentősen visszafogják a fogyasztásukat, ami számos termék és szolgáltatás iránti keresletet csökkenteni fogja, ez pedig újabb vállalkozásokat sodorhat nehéz helyzetbe. Ebből a szempontból tehát Magyarország számára is könnyebbség lenne akár egy olaj-, akár egy gázpiaci nemzetközi ársapka, persze csak akkor, ha ezzel egyidőben az oroszok nem állítják le a szállításokat.
