Cikkünk korábbi részében azt vizsgáltuk, hogy az olyan, hagyományosan a legnépszerűbb célországnak számító államokban, mint az Egyesült Királyság, Németország, vagy Ausztria, hogyan alakulnak a mindennapi megélhetéshez köthető költségek, melyik országot éri meg a legjobban választani:
Most három olyan országot vettünk górcső alá, amelyek szintén rendkívül népszerűek a kivándorlók körében – Hollandiában, Svédországban és Dániában is jelentős magyar közösség éli mindennapjait. Számszerűsítve mindez Hollandiában nagyjából 23 ezer, Svédországban nagyjából 30 ezer, Dániában pedig nagyjából 5-6 ezer honfitársunkat jelenti.
Átlagbér
Az OECD 2022-es béradatai alapján a vizsgált országok közül a legmagasabb átlagbért Dániában mérték, ez éves szinten 64 127 dollár (22,5 millió forint) volt, ezt szorosan követte Hollandia a maga 63 225 dollárjával (22,2 millió forint). A legalacsonyabb fizetési színvonalat Svédországból jelentették, itt 50 407 dollárnak (17,7 millió forint) felelt meg az átlag.
Mennyire erős a gazdaság?
Az egyes országok gazdasági erejének összehasonlításában segít a vásárlóerő-paritáson mért GDP. Ez a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket.
De hogyan alakult a mérőszám az egyes országokban? A Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a World Economic Outlook számain alapuló statisztika szerint 2022-ben Dániában 70 924 dollár, Hollandiában 69 963 dollár, míg Svédországban 65 496 dollár volt az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás.
Miután ezt az adatot az életszínvonal egyik mérőszámaként szokták emlegetni, a magas dán érték alapján az rajzolódik ki, hogy a tengerparti ország teljesít a legjobban ezen a téren is.
Hol a legdrágább a vásárlás?
A legerősebbnek a dán gazdaság tűnik, azonban az országban élők számára kevésbé jó hír az, hogy a vizsgált országok közül itt a legmagasabb az árszínvonal is. Az Eurostat vonatkozó, szintén 2022-es adatai azt mutatják, hogy Dániában az összehasonlítható árszint 44,5 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál, míg Hollandiában 16,7 százalékkal, Svédországban pedig 24,1 százalékkal haladták meg az árak ezt.
Ezt a mutatót figyelembe véve tehát úgy tűnik, hogy a Hollandiában élők járnak a legjobban, hiszen a második legmagasabb átlagbérek mellett a legalacsonyabb árszínvonallal az ottani boltok dolgoznak.
Hol a legdrágább a mindennapi megélhetés?
A Numbeo adatösszehasonlító portál felhasználói jelentéseken alapuló statisztikája alapján napjainkban Dániában egy négy fős család átlagos havi megélhetése a bérleti díjak fizetése nélkül 28 ezer korona (1,46 millió forint) körül alakult havonta, míg Hollandiában ez az összeg 3230 euró (1,25 millió forint). Ugyanez a család Svédországban 35 720 koronából (1,18 millió forint) jött ki átlagosan havonta.
A megélhetési költségek Dániában összességében 16,3 százalékkal voltak magasabbak, mint Hollandiában és 22,8 százalékkal, mint Svédországban. Ha ehhez hozzávetjük azt, hogy
az átlagfizetések Dániában 1,4 százalékkal haladták meg a holland, és 27,2 százalékkal a svéd átlagot, az eredmény arra utal, hogy aránylag a Hollandiában élőknek kellett a fizetésük legkisebb hányadát a mindennapi megélhetésre fordítani, azaz ők élnek a legjobban ezen a téren.
Laptársunk, a Privátbankár.hu sorozatában az európai lakhatási költségekkel foglalkozik, amelyek nagyban befolyásolják a kivándorló magyarok országválasztását is. A dániai lakhatási költségekről szóló cikket itt tudja elolvasni.
Nagyvárosi mindennapok
A relokációs szolgáltatásokkal foglalkozó ECA kifejezetten a kivándoroltak szempontjából rangsorolta a világ nagyvárosait, köztük a három vizsgált ország fővárosát is. Az egyebek mellett vásárlói kosár, megélhetési költségek, és bérleti díjak alapján Koppenhága Európa ötödik legdrágább városa lett, Amszterdamnak pedig a 10., míg Stockholmnak a 15. hely jutott.
Szegénységi mutatók
Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált három ország közül Hollandiában tudnak a legjobban boldogulni azok a kivándoroltak, akik megkeresik az átlagbért – nyilvánvalóan akadnak azonban olyanok is, akiknek mindez nem sikerült.
Dániában a szintén 2022-es adatok szerint a lakosság 12,4 százalékának bevételei nem érték el a mediánbér 60 százalékában meghatározott szegénységi küszöböt, ez 729,4 ezer embert jelentett. Hollandiában a szegénységi küszöb alatt élők aránya 14,5 százalék (254,6 ezer fő) volt, a mutató azonban összességében Svédországban érte el a legmagasabb szintet 16 százalékkal, ez számszerűsítve 1,68 millió fő volt – derült ki az Eurostat által közzétett számokból.
Hollandia felé billent a mérleg, de...
Az általunk vizsgált szempontok alapján Hollandia tűnik a győztesnek, és az ezúttal összehasonlított kivándorlási célpontok közül ez tűnik a legbiztosabb megélhetést biztosító országnak.
S hogy a címben szereplő kérdésre is válaszoljunk: az általunk eddig vizsgált országok közül összességében Hollandia Ausztriához képest a második legjobb alternatíva, így nyugati szomszédunknak nem akadt legyőzője. Ha azonban valaki kifejezetten a magyar határtól távol próbálna szerencsét, Hollandia ideális célpont lehet.
