Hosszú idő után augusztusban élénkülést mutatott a kiskereskedelem, azaz növekedett a forgalom volumene a magyarországi boltokban.
A konkrét, naptárhatással korrigált adat alapján 4,1 százalékos növekedést történt az idei év nyolcadik hónapjában, hasonlóan tempós emelkedésre az idén egyszer, márciusban volt példa. Ez az adat meghaladja a 2,8 százalékos nyolchavi adatot. Szintén kedvező, hogy hosszú idő után a hosszú távú adatokat nézve az egyik legfontosabb mutató átkerült a pozitív tartományba: a 2021-es átlaghoz képest augusztusban 0,3 százalékkal volt magasabb a forgalom volumene. Pozitív eredményre ebben egy kiugrástól eltekintve 2022 végén volt példa utoljára. Bár ez jó hír, azonban nagyon távol van még a szektor a lendületet bővüléstől.
Hiszen arról van szó, hogy a boltok forgalma alig haladja meg a 2021-es szintet, igaz, legalább már meghaladja és nem elmarad attól.
Fotó: Pixabay
„Kérdés, hogy az augusztusi adat azt jelenti, hogy ebből valami megváltozott és visszább szorult, hogy a fogyasztás szintje általánosan növekedett, vagy csak egyszeri kiugró adatról van szó. Tegyük hozzá: az áfabevételek (és az egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó adók) miatt sem mindegy, hogy hogyan alakul a fogyasztás belföldi része" - értékelte a friss adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vzető közgazdásza. Szerinte azonban zt a kérdést ugyanakkor nem feltétlenül segít megválaszolni a mostani adat. "Hiszen meglepő módon a legnagyobb bővülés az élelmiszereknél volt, 7,5 százalék, amit pedig nehezen magyaráz a mennyiség növekedése - ennyivel nem valószínű, hogy többet enne a lakosság - , itt inkább a jobb minőségű termékek vásárlása jelenhetett meg" – tette hozzá.
Az élelmiszereknél látott 7,5 százalékos emelkedés kimagaslónak számít, ennél nagyobb bévülésre legutóbb a pandémia előtt, konkrétan 2020 márciusában és februrájában volt példa.
A nem élelmiszerek forgalmának 2,9 százalékos növekedése ugyanakkor azt mutatja, hogy van még tér további növekedésre, hiszen ezen belül több termékkategóriában csökkenés volt és így a korábban elhalasztott vásárlások sem kerültek pótlásra. Ugyanakkor több termékkategória is van, ahol a növekedés jelei látszanak – ilyenek például az illatszerek, gyógyszerek 7,4 százalékkal (kevésbé valószínű a gyógyszerfogyasztás hirtelen növekedése, így inkább az illatszerekről lehet szó), illetve az internetes kereskedelem 6,1 százalékos növekedése.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított külföldi internetes vásárlások, postai és telefonos megrendelések értéke a megelőző évhez képest 22,0 százalékkal, több mint 105 milliárd forinttal emelkedett. A szakember szerint Ez pedig jelzi, hogy a különböző webshopok elterjedése, kényelmük, valamint árfekvésük miatt egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a fogyasztók körében, amely viszont visszafogja a kiskereskedelem hazai bővülését, elsősorban a nem élelmiszerforgalom területén. Mérsékelte a kiskereskedelem növekedését az üzemanyag-forgalom is, itt éves és havi alapon is csökkenést regisztrált a KSH, 1,2, illetve 0,7 százalékosat, annak ellenére is, hogy mindkét időtávon estek az üzemanyagárak.
Még azért korai ünnepelni
Regős Gábor prognózisa szerint még hova nőnie a kiskereskedelemnek, hiszen a nem-élelmiszerek esetében bőven látszik erre tér. Ugyanakkor kérdés, hogy a magasan ragadt és így nemzetközi szinten sokszor nem versenyképes árak ezt mennyire teszik lehetővé, ezen keresztül pedig, hogy az erőteljes fogyasztásbővülés mekkora részben jelenik meg a hazai gazdaságban.
Molnár Dániel pedig arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, a tavalyi alacsonyabb bázis is segíti ezt. Úgy látja, hogy a fogyasztás ezzel együtt is változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat, amelyet a reálbérek emelkedése hajthat, a gazdasági növekedés szempontjából ugyanakkor a kulcskérdés az lesz, hogy ez milyen mértékben csapódik le a hazai vállalatoknál és milyen mértékben importkeresletként.
