A KSH második becslésében megerősítette a negyedik negyedéves GDP fő számait, míg a szezonálisan kiigazított adatokat minimálisan javította. A mai adat már tartalmazza termelési és felhasználási oldalon az egyes tényezők alakulását, így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb negyedik negyedéves gazdasági teljesítményt.
"Termelési oldalról ismert volt, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakul, talán az építőipar teljesítménye lett a vártnál is gyengébb – mindkét ágazat teljesítménye csökkent éves és negyedéves alapon egyaránt. Az ipar gyenge teljesítményében vélhetően elsősorban az alacsony külső kereslet játszott szerepet, míg az építőipar visszaesését az alacsony rendelésállomány okozta – az államnak és az önkormányzatoknak nincs elegendő pénze beruházni, a vállalkozások pedig a bizonytalan gazdasági környezetre, az uniós források hiányára, illetve a magas kamatkörnyezetre való tekintettel halasztják el invesztícióikat. A mezőgazdaság teljesítménye a várakozásoknak megfelelően bővült, ugyanakkor itt a növekedés a vártnál talán valamivel kisebb lett. A szolgáltatások teljesítménye a vártnál némileg rosszabbul alakult, bár negyedéves alapon bővült, de éves alapon 1 százalékkal csökkent – ez mindenképpen egy olyan tényező, ami hozzájárult a vártnál rosszabb teljesítményhez. Meglepően nagy, 8,7 százalékos volt a kereskedelem teljesítményének éves alapú visszaesése. Éves alapon ugyanakkor növelni tudta teljesítményét például a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazat (5,0 százalék), illetve a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazat (8,3 százalék)" - kommentálta a kedden megjelent részletes GDP-adatot Regős Gábor, a Granit Alapkezelő szakértője.
Felhasználási oldalon a legnagyobb meglepetést a nehezen magyarázható készletváltozás tétel okozta: ez a tétel az előző negyedéves 1 százalékpont után 3,4 százalékponttal húzta vissza a növekedést, amely már önmagában is magyarázza a vártnál rosszabb teljesítményt. A háztartások fogyasztási éves alapon stagnált, míg negyedéves alapon már növekedni tudott – a fogyasztás tehát lassan és fokozatosan, de beindul. Itt azonban a jelek szerint a jövedelmi helyzet javulása (melyben az infláció visszaszorulásának van jelentős szerepe) még önmagában kevés, szükség van a háztartások hangulatának javulására, a költési kedv visszatérésére. A beruházások a lehetőségekhez képest kedvezően alakultak: negyedéves alapon bővülni tudtak, míg éves alapon az előző negyedéves 12,3 százalék után csak 3 százalékkal estek vissza. Ennek magyarázata a 2014 és 2020 közötti uniós ciklus projektjeinek zárása lehet – ez a jelek szerint érdemben segített a negyedik negyedéves GDP adaton. Ez ugyanakkor talán némileg magyarázhatja a készletváltozást is: a raktáron lévő gépek, esetleg építőanyagok felhasználása a beruházásokat gerjesztette, míg a készleteket apasztotta. A nettó export összességében 4,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez a negyedik negyedévben éves alapon, melyből 3,7 százalék az árukhoz, 0,4 százalék a szolgáltatásokhoz kapcsolódik.
"2023 egészében tehát a magyar gazdaság – a nyers adatok alapján – 0,9 százalékkal esett vissza. A megmentő a mezőgazdaság volt, amely szektor jó teljesítményének hiányában a hazai GDP 3 százékkal zsugorodott volna. Minden más főbb gazdasági területen visszaesés mutatkozott, vagyis egy általános, a gazdaság minden területét érintő visszaesésről beszélhetünk. 2023 egy válságév volt" - ezt már Virovácz Péter, az ING közgazdásza mondta a most megjelent részletes adatokról.
Mire számítanak a szakértők?
A vártnál rosszabb negyedik negyedéves GDP-adatok az áthúzódó hatások miatt kedvezőtlen előjelet jelentenek az idei teljesítményre nézve. Ugyanakkor az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb, 4-5 százalékos infláció lehetővé teszi a fogyasztás bővülését,
"Ennek kapcsán azonban kockázatot jelent a háztartások óvatossági motívuma. A beruházások szintén növekedhetnek, tekintettel a kedvezőbb kamatkörnyezetre, illetve az uniós források megindulására. Kérdés az export alakulása: a külső környezet itt óvatosságra ad okot. Összességében várakozásaim szerint az idén a gazdaság teljesítménye 3 százalék körüli mértékben bővülhet – kedvezőtlen esetben, például a mezőgazdaság visszaesése vagy a német gazdaság leállása esetén – ennél némileg kisebb mértékben" - véli Regős Gábor.
Virovácz Péter szerint rontja az összképet, hogy a gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt az úgynevezett áthúzódó hatás is csekély lesz. Amennyiben 2024 minden negyedévében stagnálna a magyar gazdaság, ahogyan tette azt az elmúlt negyedévben is, úgy a statisztikai hatások miatt idén mindösszesen 0,4 százalékos lenne a GDP-növekedés.
"Ahhoz tehát, hogy a kormányzat által áhított 4 százalék körüli éves gazdaságbővülést elérjük, az idei év minden negyedévében legalább 1,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség az előző negyedévhez képest. Négy negyedéven keresztül ilyen dinamikus növekedést – a járvány okozta extrém visszaesés utáni különleges kilábalási időszakot kivéve – eddig egyszer sem volt képes produkálni a magyar gazdaság" - tette hozzá az ING szakembere.
Virovácz szerint a legközelebb ehhez 2018 körül volt a magyar gazdaság, ám akkor sokkal magasabb volt a vállalati és fogyasztói bizalom, extrém alacsony a kamatkörnyezet, támogató a monetáris és a fiskális politika és rekord-feszes a magyar munkaerőpiac. "Mindezek hiányában aligha várhatjuk, hogy idén 4 százalék körül növekedjen a gazdaság. A fogyasztási és a beruházási helyzet lassan javulhat a reálbérnövekedés, a csökkenő kamatkörnyezet és az uniós források beérkezésének hatására. Ugyanakkor a munkanélküliség emelkedése intő jel. A belső kereslet élénkülését az export folytatódó gyengülése egyre inkább visszahúzhatja, látva a friss globális feldolgozóipari adatokat" - fogalmazott. Mindezek fényében az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 2,1 százalékos GDP-növekedéssel számol
