Az orosz-ukrán háború miatt kialakult általános negatív hangulatban hatalmasat gyengült ma délelőtt a forint. Az euróval szembeni árfolyama a 385-ös szintről 10 óra környékére 400-ig ment fel. Annak ellenére, hogy csütörtökön a jegybank jelentősebbnek tekinthető mértékben, 75 bázisponttal, 5,35 százalékra emelte a tavaly novembertől irányadó, egyhetes betéti rátáját.
Szemben a cseh és lengyel jegybankkal, amelyek inkább intervencióval (korona- és zlotyi-vételekkel) stabilizálták a devizájuk árfolyamát. (Más kérdés, hogy piaci várakozások szerint a lengyel jegybank kedden kamatot is emelhet, 50, de akár 100 bázispontnyit.)
Nem tudni, hogy az eltérő jegybanki kezelésmódoknak köszönhető-e, de hétfő reggel a zlotyi és korona viszonylag stabilan kezdett, ezzel szemben a forint - mint bevezetőnkben említettük - óriásit gyengült.
Hasonló forintárfolyam-esésre eddig egyszer, a pénzügyi válság idején volt példa, amikor 18,09 forinttal kellett többet adni egy euróért (2008. október 15-én) egyik napról a másikra - idézte fel az Erste Bank elemzése.
Ilyenkor a vigyázó szemek a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) szegeződnek. Piaci várakozások szerint bár az MNB monetáris tanácsának holnapi ülése nem kamatdöntő, mégis átalakíthatja a monetáris eszköztárat, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a jegybanknak a kamatemelésekhez. A piaci szereplők egy része már azt várja például, hogy az egyhetes betét 5,35-ről 6-6,1 százalékra emelkedik.
Az biztos, hogy jelenleg hisztit látunk a piacon, ami az Oroszország elleni, egyre inkább kiterjedő szankcióknak tudható be - vélik az Ersténél. Mely banknál a 400 forintos euró-forintárfolyamot igencsak túlzónak ítélték meg a magyar gazdaságot érintő potenciális sokkok és a gazdaság állapotának tekintetében.
A hisztit alátámasztandó, amilyen gyorsan gyengült a forint, szinte olyan szélsebesen vissza is erősödött, hétfő délután fél 3 magasságában már egy euró kevesebb mint 392 forintot ért. Mely láttán az emberben felmerül, vajon az MNB beavatkozott-e forintvételekkel a hazai fizetőeszköz stablizálása érdekében - ahogy tette azt a múlt héten a cseh és a lengyel jegybank.
De az is lehet, hogy az a bejelentés, miszerint az orosz és ukrán külügyminiszterek személyesen is tárgyalnak egymással, miközben a hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozta vissza a forint piacára a befektetőket. Talán erre is fény derül majd az MNB következő sajtótájékoztatóján.
