Akiket a legsúlyosabban kapott el a koronavírus, azok között is vannak, akik fel tudnak gyógyulni, le tudnak jönni a lélegeztetőgépről, és el tudják hagyni a kórházat, hogy folytassák az életüket. Ahogy egyre több intenzíven kezelt páciens gyógyul ki a kórból, úgy kezdik el komolyabban vizsgálni, milyen potenciális, elhúzódó hatásai vannak az emberi szervezetre a vírusnak és az ellene alkalmazott gyógykezelésnek. Az eddigi tapasztalatokat szedte össze a Science tudományos folyóirat pénteken megjelent, legutóbbi számának cikke, mely több egészségügyi szakembert, virológust is megszólaltat, köztük a Johns Hopkins Kórház egy orvosát is.
Test
Azt már most tudjuk, hogy a koronavírus nemcsak a tüdőt károsítja meg, de a veséket, a vérereket, a szívet, az agyat és további belső szerveket is. Elhúzódó hatásairól még nem áll rendelkezésre elég adat, de azok az eddigi feltételezések szerint a súlyos tüdőgyulladás utóéletéhez lehetnek hasonlók. Így a koronavírus is akut légúti distressz szindrómához (ARDS) vezethet, mely során folyadék kerül a léghólyagokba, a folyadékfelhalmozódás (ödéma) pedig meggátolja az oxigén véráramba jutását. A Science-nek nyilatkozó orvos szerint a legtöbb páciensnek végül meggyógyul a tüdeje, de egyes esetekben az ARDS hosszú távú légzési problémákhoz vezet.
A súlyos tüdőgyulladásoknál a gyulladás hosszú ideig való fennállása - és krónikus betegségek megléte - megnöveli más betegségek kialakulásának kockázatát, így a szívroham, a sztrók és a vesebetegségekét is. A koronavírus-járvány után emiatt ez utóbbi esetek megszaporodására lehet számítani.
Ez nem korona-specifikus, hanem minden az intenzív osztályra került betegre igaz: az osztályról kikerülve hajlamosak lesznek arra, hogy számos fizikai, kognitív és mentális probléma alakuljon ki náluk. A koronás betegeknél ez a kitettség valószínűleg még erősebb lesz, mert a súlyos esetek hosszú időt töltenek lélegeztetőgépre kötve, benyugtatózva. Nagy az esélye az izomsorvadásnak - ezért fontos, hogy a súlyos betegeket az ápolók mozgassák, vagyis segítsenek nekik megemelni a karjukat, lábukat, segítsenek nekik felülni, végül járni. A cikk szerint ez segíthet hamarabb lekerülni a lélegeztetőgépről, és elhagyni az intenzív osztályt.
Elme
Szintén nagy kockázati tényező a delírium - nem a delírium tremens, mely súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes. A "sima" delírium leegyszerűsítve a beteg zavart gondolkodása, mely hosszú távú kognitív károsodásokhoz vezethet, például emlékezetkieséshez. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a koronavírus nagyon sok súlyos betegnél nagyon súlyos delíriummal jár. Ennek egyik oka maga a vírus, mely az agyműködésre is hat, a másik viszont a gyógymód: a súlyos betegeket leszedálják, hogy jobban viseljék a köhögés-okozta fájdalmat és a lélegeztető cső kényelmetlenségét. További probléma, hogy ahogy a kórházak kezdenek kifogyni a leggyakrabban használt nyugtatókból, kénytelenek más készítményekhez nyúlni, melyek intenzívebb és elhúzódóbb delíriumot okozhatnak.
Tovább súlyosbítja ezt a gondot, hogy az egészségügyi dolgozók a kórházak túlterheltsége és a fertőzésveszély miatt keveset tudnak beszélgetni a beteggel, márpedig ezzel sok esetben meg lehet őket nyugtatni, és így kevesebb nyugtatót kell beadni nekik. Egyébként is, a legjobban az nyugtatná meg a betegeket, ha a családjuk meglátogathatná őket, de erre most nincs lehetőség. Az orvosok, ápolók pedig a saját biztonságuk érdekében komplett "vegyvédelmi felszerelésben" lépnek csak oda hozzájuk, ami szintén ijesztő.
Lélek
Mindezek miatt egyes amerikai kórházakban elkezdtek különböző módszereket kidolgozni a felgyógyult súlyos betegek utóéletének követésére. Ezek szintén a súlyos tüdőgyulladásos esetek követésére hajaznak, távfelügyelettel és otthoni látogatásokkal. Más kórházak arra készülnek, hogy megszaporodik a mentális problémák száma a felgyógyultak között. Pánikrohamokra, depresszióra és poszttraumás stresszre számítanak a túlélők részéről. A szakemberek viszont abban reménykednek, hogy legalább a világjárvány "mindannyian egy csónakban evezünk"-érzése könnyít majd valamennyit a betegek mentális kezelésén.
(Science)
