A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 1150 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júliusban a júniusi 408 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 12,9 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet és a drámaian dráguló energiaárak miatt 22,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 975 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 175 millió euró deficithez képest. Az első hét hónapban 16,4 százalékkal nőtt az export, míg 27,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 6572 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 3327 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3245 millió euró többlettel szemben.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a háttérről azt írja: az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 4,2 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első hat hónapban, azaz a romlás szignifikáns, háromnegyed részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.
A Magyar Bankholding elemzői a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítanak a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 6-6,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete.
Az előzetes folyó fizetési mérlegadatok alapján az első félévben az egyenleg mintegy 3,9 milliárd euróval romlott a tavalyi első félévhez képest, amit szinte teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Noha az áruforgalmi egyenleg összességében 5,4 milliárd euróval romlott, a szolgáltatások egyenlegének javulása az előbbit részben ellensúlyozta, így kisebb volt a folyó fizetési mérleg romlása.
