<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Már nem kérdés, hogy a jövő élelmiszerellátásának egyik alapkövévé válhat a műhús. Az Egyesült Államokban szépen növekszik is a műhúsok iránti kereslet, de vajon mi a helyzet Magyarországon? Ennek jártunk utána.

Az amerikai kiskereskedelmi eladásokat tekintve a vegán húsutánzatok eladásai a tavalyi évben 27 százalékkal nőttek, elérve ezzel a 7 milliárd dolláros forgalmat. Az ágazaton belül a leggyorsabban a vegán hal és tenger gyümölcsei szegmens növekszik. Tavaly a vegán hal és tengeri műhúsok fejlesztésébe több mint 80 millió dollárt invesztáltak, ami négyszerese az egy évvel korábbi szintnek. Az elmúlt években a piacon egyeduralkodóknak számító Beyond Meat (termékei Magyarországon is kaphatók) és Impossible Foods mellett már a hagyományos húsipari óriások is megjelentek, látva a piaci potenciált a vegán termékekben – írja az Equilor Befektetési Zrt. hétfő reggeli hírlevele.

Egy jó vegán burgert? Fotó: DeppositphotosEgy jó vegán burgert? Fotó: Deppositphotos

A különféle tengeri herkenytűkre specializálódott Finless Foods is azt ígéri, hogy 2022-re műtonhallal rukkol elő.

Bill Gates pedig - aki részben Leonardi DiCaprioval együtt a Beyond Meat tulajdonosa -, az év elején egyenesen azt javasolta, hogy minden gazdag országnak 100 százalékban szintetikus húsra kellene váltania. 

A World Resources Institute adatai szerint, ha nem változnak meg az étkezési szokásaink, 2010 és 2050 között a globális húsfogyasztás közel 70 százalékkal, a marhahús-fogyasztás pedig több mint 80 százalékkal nő majd. Jó ideje téma, hogy a húsfeldolgozóipar ökológiai lábnyoma óriási, de az egészségünk miatt is fontos a valódi húsokat egészségesebb alternatívákkal vegyítenünk. Jelenleg kétféle módja van a szintetikus húsok előállításának. Egyrészt biolaborok már folyamatosan kísérleteznek, hogy az igazi húsra kísértetiesen hasonlító hússzövetet állítsanak elő, másrészt növényi fehérjékből fejlesztenek húsra hasonlító alternatívákat.

A Just nevű amerikai startup vállalkozás volt az első, amely tavaly engedélyt kapott arra, hogy laborban növesztett/termesztett csirkehús-pogácsákat kezdjen árusítani Szingapúrban A Technology Review szerint az egész világon ez az első eset, hogy szintetikus módon előállított húst engednek üzletekben és éttermekben forgalmazni.

De az előrejelzések szerint egy-két különleges étteremben (hol máshol, mint Kínában) már az idén kapható lesz mesterséges libamáj, amelynek gyártási költsége már megközelíti a legdrágább állati élelmiszernek számító valódi hízott libamáj árát – írja a medicalonline.hu.

És a magyar helyzet?

Magyarországon egy fő körülbelül 63,5 kilogramm húst fogyaszt el évente: 30-30 kg sertés és baromfihúst, valamint 3,5 kg marhahúst, ez a Greenpeace szerint 75 százalékkal több, mint ami az egészségünk szempontjából ideális lenne. Szakértők szerint egyelőre vidéken, kisebb városokban vagy falvakban nem igazán elfogadottak még a húspótló növényi alapú fehérjekészítmények, a nagyobb városokban sokkal nyitottabbak rá az emberek. Ennek több oka is van, egyebek mellett az is, hogy vidéken a mai napig folyik hagyományos állattartás, és sok lakos saját magának állítja elő a húst.

Pedig közel két éve már Magyarországon is szélesebb körben kaphatók húsmentes termékek. A Burger Kingben vegán hamburgert árulnak, a KFC is újított vegán termékekkel, ám ezek nem műhúsból készülnek. A Burger King burgonyából, répából, borsóból és kukoricából készült pogácsát tett egy Whopperbe, a KFC halloumi sajtos szendvicse pedig szép csendben eltűnt a kínálatból. Nem sokkal ezután a Burger King kijött a Whopper Rebel-szendvicsével, amely – némi képzavarral élve – már valódi műhúst tartalmaz. Bár a McDonald's nyugat-európai éttermeiben évek óta elérhető többféle vegán és vegetáriánus opció, például a Veggie Deluxe nevű, vörös pesztós, zöldségalapú szendvics és a reggeli menüben rendelhető hash brown (nagyjából a rösztli angol/amerikai megfelelője), nálunk még továbbra sem találkozhatunk vele. Természetesen kisebb éttermekben, kézműves hamburgerezőkben kaphatók ilyen-olyan műhúsos fogások.

Közben az Aldi és a Lidl a nemzetközi trendekre reagálva szintén műhúsokkal próbál az egyre növekvő vegetáriánus és vegán rétegnek kedvezni. Az Aldi Wonder Burger, a Lidl pedig Next Level Meat néven vezetett be álhúsos készítményeket. Az Aldi például 2020-ban mintegy 70 százalékkal több mentes terméket forgalmaz, mint három évvel ezelőtt.

Bár Magyarországon egész egyszerűen nem létezik még statisztika arról - vagy legalábbis mi alapos kutatás után sem bukkantunk ilyenre -, hogy mennyi alternatív hústermék fogy évente, de jópár magyar kezdeményezés a bizonyíték arra, hogy hazánkban is mennyire komolyan veszik a műhúsos fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül úgy tűnik, hogy ezekre már biztosan számíthatunk a jövőben:

  • SALAdMI: a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. közös projektje, amely nemsokára piacra kerül. Kezdetben két ízben lehet majd megvásárolni ezt az ételt. Az egyik olaszos ízvilágú, paradicsomot és kaliforniai paprikát, a másik fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. A műszalámi azonban nem igyekszik húsízű lenni, hanem marad a zöldséges aromavilágnál.

  • Via-Vega: búzából, hántolt árpából és zabpehelyből készült, kolbászra hasonlító finomság. Az alapanyagokat megfőzik, ledarálják és fűszerezik saját őrlésű pirospaprikával, mely műbélbe kerül ízfokozók, tartósítószerek és állagjavító nélkül. Az úgynevezett „galbászt” végül keményfával füstölik. Emellett már gabonafasírtokat is forgalmaz a családi kisvállalkozás.

A NetPincér felmérése tovább erősíti a folyamatot, miszerint egyértelműen nő a hús nélküli fogások iránti érdeklődés – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.  Az ételfutár cégnél azt tapasztalják, hogy a havonta visszatérő vásárlóik 2,5-3,5 százaléka legalább egyszer hús nélküli ételt rendel. Vásárlóik legnagyobb, 8,4 százalékos arányban Budapesten választanak vegetáriánus, vagy vegán ételeket.

A fővároson kívül az agglomerációban és a nagyobb városokban népszerűek még a húsmentes fogások, így például Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron, Esztergomban, Piliscsabán. A NetPincérnél egyébként tavaly szeptember óta csaknem 60 százalékkal nőtt a vegetáriánus/vegán opciókat is kínáló partnerek száma, illetve havi szinten átlagosan 40-50 ilyen étterem jelenik meg a portálon. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.