Demeter Márta (LMP) először márciusban próbálkozott, két másik kérdéssel együtt, ám miután csak ez utóbbiakra kapott választ, ismét kísérletezett. Ám ezúttal is sikertelenül, a Varga Mihály nevében írásban reagáló Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára ugyanis azzal hárított, hogy a korábbi „írásbeli kérdésre adott válaszomat változatlanul fenntartom”. Csakhogy válasz korábban sem született. A képviselőnő kérdését minden bizonnyal az ihlette, hogy egyesek az orosz hírszerzés fedőszervének tekintik a Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB), ahogy arról Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai szakértője is írt.
Az, hogy a képviselőnő nem kapott részletes választ, azért különös, mert a PM március 25-én kiadott – lapunk által is megjelentetett – közleményében az szerepel, hogy az NBB megközelítőleg 100 millió eurónyi forrást nyújtott magyar vállalatoknak. Hogy melyeknek, azt a közlemény nem részletezte. Ám az NBB nyilvános honlapján bárki által elérhető azon magyar cégek listája, amelyeket a bank finanszírozott, illetve finanszíroz. Eszerint például a Mol mintegy 20 millió eurós, a Mol által 2018 közepéig tulajdonolt MET-csoport pedig 15 millió eurós hitelt kapott. A Takarékbank számára az NBB 2017 augusztusában 12,5 millió eurós hitelkeretet nyitott, három évre, azzal a céllal, hogy a magyar bank az ő kölcsöneit forintban helyezze ki, ám az mfor.hu értesülései szerint a Takarékbank ezt már a lejárat előtt visszafizette. Mindezeken túl az NBB az OTP-t az egyik legfontosabb stratégiai partnerének tekinti, amelynek bolgár és román leánybankjával is együttműködik.
A közeljövőben pedig további 10-25 millió dolláros, határon átnyúló projekteket is finanszíroznak majd – árulta el a Magyarország által az NBB igazgatójának jelölt Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere, egykori bankár egy április végi pódiumbeszélgetésen.
Magyarország jelenleg nem tagja a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak (NGEB). Ezt a választ Tállai András már arra a képviselői írásbeli kérdésre adta, miszerint mi indokolja a magyar tagságot a még a KGST idején alakult pénzintézetben. Az NBB ugyanis tavaly bejelentette, hogy egyesülhet az NGEB-vel, azt követően, hogy az NBB Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét. Erre várhatóan ez év első felében kerülhet sor, azaz legkésőbb másfél hónap múlva, június végén. A PM politikai államtitkárának a magyar tagságot firtató válaszában a „jelenleg nem” kitétel az érdekes, miután a kormány tavaly október közepi hivatalos közlése szerint Szíjjártó Péter tárgyalt arról, hogy Magyarország újra belép az NGEB-be, s ez év februárban Varga Mihály Moszkvában már a csatlakozás részleteiről egyeztetett a bank elnökével.
Az NBB értékpapírjait egyébként a bécsi, a prágai, a bukaresti és a budapesti tőzsdén is jegyzik. A Nemzetközi Beruházási Bank 24,7 milliárd forint értékben kibocsátott, 2022 márciusában lejáró forintos kötvényei március 26-a óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén. Illetve csak forognának, mivel a kötvényeket hazai intézményi befektetők – alapvetően bankok – jegyezték le, amelyek azt valószínűleg maguknál tartják. Annak kamata ugyanis a szuverén magyar állampapírok 1,23 százalékos mértékét jelentősen, 0,75 bázisponttal haladják meg. A bank hitelbesorolása Magyarországénál magasabb –, így a papírok megfelelő fedezetet jelenthetnek a jegybanki refinanszírozáshoz.
