2019. május 15. 05:51

Ezt a kérdést tette fel írásban egy ellenzéki képviselő a pénzügyminiszternek, immár másodszorra, miután elsőre visszapattant, ám újrázása sem járt sikerrel. Pedig a válasz a bank honlapján elérhető és a Pénzügyminisztérium is már közzétette, hogy a bank eddig közel 100 millió euróval finanszírozott hazai cégeket.

Demeter Márta (LMP) először márciusban próbálkozott, két másik kérdéssel együtt, ám miután csak ez utóbbiakra kapott választ, ismét kísérletezett. Ám ezúttal is sikertelenül, a Varga Mihály nevében írásban reagáló Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára ugyanis azzal hárított, hogy a korábbi „írásbeli kérdésre adott válaszomat változatlanul fenntartom”. Csakhogy válasz korábban sem született. A képviselőnő kérdését minden bizonnyal az ihlette, hogy egyesek az orosz hírszerzés fedőszervének tekintik a Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB), ahogy arról Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai szakértője is írt

Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke (Fotó: MTI/Pénzügyminisztérium) Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke (Fotó: MTI/Pénzügyminisztérium)

Az, hogy a képviselőnő nem kapott részletes választ, azért különös, mert a PM március 25-én kiadott – lapunk által is megjelentetett – közleményében az szerepel, hogy az NBB megközelítőleg 100 millió eurónyi forrást nyújtott magyar vállalatoknak. Hogy melyeknek, azt a közlemény nem részletezte. Ám az NBB nyilvános honlapján bárki által elérhető azon magyar cégek listája, amelyeket a bank finanszírozott, illetve finanszíroz. Eszerint például a Mol mintegy 20 millió eurós, a Mol által 2018 közepéig tulajdonolt MET-csoport pedig 15 millió eurós hitelt kapott. A Takarékbank számára az NBB 2017 augusztusában 12,5 millió eurós hitelkeretet nyitott, három évre, azzal a céllal, hogy a magyar bank az ő kölcsöneit forintban helyezze ki, ám az mfor.hu értesülései szerint a Takarékbank ezt már a lejárat előtt visszafizette. Mindezeken túl az NBB az OTP-t az egyik legfontosabb stratégiai partnerének tekinti, amelynek bolgár és román leánybankjával is együttműködik.

A közeljövőben pedig további 10-25 millió dolláros, határon átnyúló projekteket is finanszíroznak majd – árulta el a Magyarország által az NBB igazgatójának jelölt Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere, egykori bankár egy április végi pódiumbeszélgetésen. 

Magyarország jelenleg nem tagja a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak (NGEB). Ezt a választ Tállai András már arra a képviselői írásbeli kérdésre adta, miszerint mi indokolja a magyar tagságot a még a KGST idején alakult pénzintézetben. Az NBB ugyanis tavaly bejelentette, hogy egyesülhet az NGEB-vel, azt követően, hogy az NBB Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét. Erre várhatóan ez év első felében kerülhet sor, azaz legkésőbb másfél hónap múlva, június végén. A PM politikai államtitkárának a magyar tagságot firtató válaszában a „jelenleg nem” kitétel az érdekes, miután a kormány tavaly október közepi hivatalos közlése szerint Szíjjártó Péter tárgyalt arról, hogy Magyarország újra belép az NGEB-be, s ez év februárban Varga Mihály Moszkvában már a csatlakozás részleteiről egyeztetett a bank elnökével.

Az NBB értékpapírjait egyébként a bécsi, a prágai, a bukaresti és a budapesti tőzsdén is jegyzik.  A Nemzetközi Beruházási Bank 24,7 milliárd forint értékben kibocsátott, 2022 márciusában lejáró forintos kötvényei március 26-a óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén.  Illetve csak forognának, mivel a kötvényeket hazai intézményi befektetők – alapvetően bankok – jegyezték le, amelyek azt valószínűleg maguknál tartják. Annak kamata ugyanis a szuverén magyar állampapírok 1,23 százalékos mértékét jelentősen, 0,75 bázisponttal haladják meg. A bank hitelbesorolása Magyarországénál magasabb –, így a papírok megfelelő fedezetet jelenthetnek a jegybanki refinanszírozáshoz.