4p

Miközben a munkaadóknak dolgozónként 32 600 forintos többletkiadást jelent a bruttó minimálbér emelése, a kormány a jelenlegi állapothoz mérve 8000 forintos "méltányos" szochó-csökkentési javaslattal állt elő támogatva a 200 ezres minimálbérről szóló jövőbeli megállapodást.

A szokásoktól eltérő módon maga Orbán Viktor rögzítette elképzelését a jövő évi minimálbérről, miszerint 20 százalékkal 167 400 forintról 200 ezerre kellene emelni. Az idei bértárgyalások már ennek mentén kezdődtek meg és miközben egyes vélemények óvatosságra intettek, mások szerint a gazdaság már ki tud termelni egy ilyen összegű kötelező legkisebb fizetést.

Egy dolog azonban mindenek felett állt: egy lépcsőben ekkora emelést a nagy cégek ugyan végre tudnak hajtani és ki tudják gazdálkodni, a kisebb vállalkozások viszont könnyen csődbe mehetnek. Tehát mindenképpen szükség volt a kormány részéről is valamilyen támogatásra, segítségre az emelés mellé. A két héttel ezelőtti tárgyalások után Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a garantált bérminimumot illetően:

a munkáltatók feltételekhez kötötték a megállapodást, továbbá közölték, hogy 5-6 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentését tekintenek tárgyalási alapnak.

Pár ezres könnyítés a több tízezres költségnövekedés mellé (Fotó: MTI)
Pár ezres könnyítés a több tízezres költségnövekedés mellé (Fotó: MTI)

Ehhez képest most Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelentette be, hogy a tárgyalások mostani fordulóján javaslatot tett arra a kormány, hogy jövő évtől a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 4 százalékponttal csökkenjen. Ezzel a szochó jelenlegi 15,5 százalékos mértéke 11,5 százalékra csökken, mintegy 500 milliárd forintot hagyva a vállalkozásoknál.

Bár a 4 százalékpontos csökkentés egész méltányosnak tűnik, valójában sokkal kevesebbet jelent a vállalkozásoknak, mint az elsőre tűnhet. A kormány mostani javaslata ugyanis csupán 3,5 százalék valójában. A nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben ugyanis már rögzítették, hogy a szochó 0,5 százalékponttal csökken tovább (párhuzamosan a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével). Mivel az államtitkár szerint jövőre 11,5 százalék lesz a szochó mértéke, csak úgy jöhet össze, ha a 4 százalékpontos csökkentés már tartalmazza a költségvetésben elfogadott 0,5 százalékot.

Mennyi lesz az annyi?

A 4 százalékpontos csökkentés első ránézésre tehát méltányosnak tűnik, most megmutatjuk, miért nem az.

A bruttó minimálbér tehát 167 400 forintról 200 ezerre fog emelkedni, ez egy dolgozó esetében 32 600 forintos többletköltséget jelent majd a munkaadónak. A 167 400 forintra a jelenlegi adókulcsok - 15,5 százalékos szochó - mellett 25 947 forintot adózik a munkaadó. Változatlan adómérték mellett a 200 ezres minimálbér 31 ezer forintos költséget eredményezne, a csökkentés révén viszont "csak" 23 ezer forintot kell majd fizetnie.

Vagyis elvi szinten dolgozónként 8000 forintnyi támogatást vagy kompenzációt ad a kormány a munkáltatóknak. A gyakorlatban az idei évben fizetett adóhoz képest is csökkenni fog a teher: 2947 forint tényleges megtakarítást érezhetnek a munkáltatók.

Ám nemcsak azok érintettek, akiknek van minimálbéres dolgozója, hanem sokkal szélesebb vállalkozói kör néz szembe anyagi kihívásokkal a 200 ezer minimálbér következtében. A kötelezően adandó legkisebb bér ugyanis egyfajta indikátorként szolgál a versenyszféra bértárgyalásainál is. A most következő nagymértékű emelés azonban a minimálbérnél magasabb bérkategóriákra is hatással lesz most, több esetben szükség lesz bérkiigazításokra.

A példa kedvéért valaki havi bruttó 180 ezer forintért dolgozik. Ez az összeg több a jelenlegi minimálbérnél, jövőre viszont neki is minimum 200 ezerre kell emelni a fizetését. Ugyanakkor joggal igényelhetne ennél is nagyobb emelést, ennek hiányában ugyanis a nem minimálbéres dolgozó egyik napról a másikra a legkisebb bérért foglalkoztatottá válik.

De nagyon hasonló szituáció alakulhat ki azoknál is, akik most például 220 ezer forintot keresnek, jövőre ők is joggal kérhetnének jelentősebb emelést, hogy a bérdifferencia továbbra is megmaradjon.

A bőven átlag feletti bérért dolgozók esetében azonban nem lesz indokolt és szükséges nagyfokú emelés, vagyis ebben az esetben a munkáltatónak tényleges könnyítést jelenthet majd a 4 százalékos szochó-csökkentés. Ezek jellemzően a nagyobb tőkével rendelkező, nagy méretű vállalatok. Tehát úgy tűnik most is: igazán a nagyoknak kedvez a kormány, a legkisebbek számára épp csak valami kis "aprópénzt" ad.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!