5p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Új információ látott napvilágot a jövő évi minimálbér-emelés ellentételezéséről: a munkaadók a saját kárukra írnák át a feltételeket.

Eddig úgy lehetett tudni, hogy a 200 ezer forintos minimálbérről szóló megállapodásért cserébe a vállalkozások 4 százalékos járulékcsökkentésben részesülnek. Tegnap azonban új információ látott napvilágot, ami alapján nem arról van szó, hogy ezt a részt a cégek teljes egészében a szociális hozzájárulási adóból (szochó) kapnák meg. Hanem már eldöntött adócsökkentéseket is figyelembe vesz a kormány a vállalása teljesítésekor.

Furcsán alakul a minimálbér-tárgyalás
Furcsán alakul a minimálbér-tárgyalás

Bodó Sándor, az Innováviós és Technológiai Minisztérium államtitkára - aki a kormány részéről folytatja a minimálbér-tárgyalásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - szerdai nyilatkozata szerint a kormány támogatja a munkaadó javaslatot, hogy jövő januártól szűnjön meg a szakképzési hozzájárulás, továbbá 2,5 százalékponttal csökkenjen a szochó.

Csakhogy a szakképzési hozzájárulás megszűnése, illetve a szochóból 0,5 százalékpontos csökkentés már egy elhatározott lépés, része a 2022-es - még tavasszal elfogadott - költségvetésnek. Annyi különbséggel, hogy e lépések időzítése az év közepére, júliusra esik.

Vagyis a körvonalazódó megállapodás alapján azt fog történni, hogy e intézkedéseket előre hozzák januárra, plusz megfejelik további 2 százalékpont szochó-csökkentéssel.

Hogy mennyire nem erről volt szó a korábbi tárgyalások alkalmával, azt bizonyítja Bodó egy korábbi nyilatkozata, amelyben még arról beszélt, hogy a szochó fog csökkenni 4 százalékponttal, 15,5 százalékról 11,5 százalékra.

Ez a terv változhatott meg az elmúlt napokban, ám ami ebben a furcsaság, hogy tegnapi nyilatkozatában Bodó a munkaadóknak tulajdonítja a friss javaslatot. Márpedig ez esetben úgy fest, hogy a cégek a maguk számára valamivel kedvezőtlenebb ajánlatot tettek a konzultációs fórumon, hiszen a 4 százalékos év eleji szochó-csökkentés az államtitkár állítása szerint mintegy 500 milliárd forintot hagyott volna a vállalkozásoknál.

A parlament előtt lévő, a 2020-as évről szóló zárszámadási törvényjavaslatban összességében 2373,5 milliárd forint szochó-bevételt könyvelnek el a társadalombiztosítási alapban, amihez viszonyítva a 4 százalékpontos adócsökkentés nem ad ki 500 milliárd forintot. Ám figyelembe kell venni, hogy az az év a válság éve volt, amikor egyes ágazatok teljesen lefagytak, így a szochóból származó bevételek még az állami bérmentő programokkal együtt is elmaradoztak. Jövőre jelenleg összesen 2454 milliárd forint szerepel a bevételi soron, ám ebből már hiányzik a bejelentett nyári 0,5 százalékpontnyi szochó-vágás. Így tehát végső számként elfogadhatjuk az államtitkár által jelzett 500 milliárd forintot.

Nézzük, az új javaslat mit hozna. Bodó szerint ez is 500 milliárdot hagy a cégeknél, ám mint jeleztük, ebből a 1,5 százalékpontnyi szakképzési hozzájárulás, valamint 0,5 százalékpontnyi szochó már benne volt a költségvetésben. A változás annyi, hogy nem fél évre, hanem az egészre vetítve kell számolni a bevételkieséssel. A büdzsében a szakképzési hozzájárulásra 68,7 milliárd forintot terveztek be, ezt egész évre vetítve 137,5 milliárd forint adódik. A fél százalékpontnyi szochó nagyjából 70 milliárd forintot tesz ki, ennek felét hagyta volna a kormány jövő júliustól az év végéig a vállalkozásoknál.

Ehhez jön hozzá a további két százalékpontnyi szochó, ami a Bodó-féle számítás alapján mintegy 250 milliárd forintot jelent. Ha ehhez hozzászámoljuk az első félévre jutó adóelengedést (mivel a második félévre jutó már benne van a büdzsében), azt kapjuk, hogy valahol 350 milliárd forint környékén jár az új csomag - jogszabállyal még meg nem erősített - adóelengedése. Ha a már meghozott döntéseket is figyelembe veszük, akkor járnánk 450 milliárdnál.

Ha viszont az eredeti javaslattal kalkulálunk, akkor azt kapjuk, hogy összességében egy év eleji 4 százalékpontos szochó-csökkentés, valamint a félévkor belépő szakképzési hozzájárulás kivezetés együttesen több mint 560 milliárdot hagyott volna a cégeknél. A különbség a két csomag között meghaladja a 100 milliárd forintot. Amit csak úgy lehet eltüntetni, ha a kormány jóval gyorsabb gazdasági növekedéssel számol 2022-re, mint tette azt a jövő évi büdzsé elfogadásakor. Ebből viszont az következik, hogy már most megérett a módosításra a 2022-es költségvetés - erre egyébként nemrégiben Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalást tett lapunk kérdésére.

Lesz még tehát miről tárgyalniuk a feleknek, pláne, hogy a kormány illetékese a garantált bérminimum 20 százalékos emelését is kilátásba helyzete, amit a munkaadói oldal elvileg csak további szochó-csökkentések árán lenne hajlandó elfogadni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!