Kedden folytatódtak a bértárgyalások, mindhárom fél - munkaadók, munkavállalók és a kormányzat - részvételével. Az ott elhangzottak megerősítik lapunk információit, hogy a munkaadók és a munkavállalók közös feltételek mentén látják megvalósíthatónak a jövő évi minimálbér-emelést. Kiderült továbbá, hogy a legalacsonyabb bérszintek felett visszafogottak lehetnek a béremelések.
A tárgyaláson közölt álláspontok szerint a munkavállalók 13-15, a munkaadók egy számjegyű minimálbér-emelést tartanak elfogadhatónak. Közös alap - és ezt megerősítette a tárgyalásokon a Liga Szakszervezet képviselője -, hogy a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentésére már jövő januárban sor kerüljön, szemben a kormány által lebegtetett júliussal. Továbbá a béren kívüli juttatásoknál is a legnépszerűbb elemek kedvezményes adózásának megőrzését várják el a kormánytól (épp a legutóbbi egyeztetés napján ogadta el a parlament az őszi adócsomagot, amely érdemi változást nem hozott ebben a kérdésben, vagyis a jövő év elejétől a munkabér szerint adóznak majd ezek a juttatások, mint például a lakhatást, munkába járást segítő kifizetések).
A munkaadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása miatt, a juttatások nettó értékének megőrzése olyan terhet jelentene számukra, mintha a szochó 3-4 százalékkal emelkedne. Ezért is sürgetik az adó mihamarabbi csökkentését, illetve a juttatásokkal kapcsolatos kormányati álláspont felülvizsgálatát. Ha erre nem kerül sor, akkor a jövő évre hivatalosan tervezett 3 százalékos infláció felett csak kis mértékben emelkedhetnek a kötelező legkisebb bérek - közölték.
A munkavállalók pedig azt javasolják, hogy a költségvetés járuljon hozzá a béremelés költségeihez, azáltal, hogy a garantált bérminimum mértékéig jelentősen csökkentsék az adózást, vagy ne is kelljen adózni (egyben a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését is szorgalmazzák). Ennek logikája, hogy amennyiben a munkavállalókra nem jutna adó eddig a bérszintig, akkor alacsonyabb bruttó emeléssel is el lehetne érni, hogy érdemben növekedjen nettó értelemben a minimálbér. Egy ilyen döntés azonban ellentétes lenne a kormányzati adópolitikával, amely mindenkire érvényes, egykulcsos rendszerben adóztatja a jövedelmet.
Az egyik érdekes, de kevésbé hangsúlyozott felvetés szerint a versenyszféra egészére is ideje volna bérajánlást tenni. A munkavállalói oldal javaslata szerint a költségvetési törvényben szereplő átlagos 8,8 százalékos bruttó béremelkedésről kellene megállapodniuk a feleknek.
Ami azt jelentené a szakszervezetek által javasolt 13-15 százalékos minimálbér-emelést figyelembe véve, hogy a kötelező legkisebb bérek feletti bérszinteken visszafogottabb emelésre nyílna mód. Ha a bérskála alján 13-15 százalékkal emelkednek a bérek, akkor a 8,8 százalékos átlaghoz elég, ha 5-6 százalékkal kapnak többet jövőre azok, akik nagyobb fizetésért dolgoznak. Mivel jövőre meghaladhatja a 3 százalékot az infláció - a kormány még kitart a 2,7 százalékos prognózisa mellett, de az MNB már 3,1 százalékot jelez - a béremelések reálértéken még szerényebbek lehetnek ebben a körben.
A kormány válasza lehűthette a kedélyeket, abból ugyanis kiderült, hogy az államháztartási hiánycélon már nem lehet tovább lazítani. Vagyis nincs tér az újabb, munkavállalók által kért adócsökkentésre. A minimálbérrel kapcsolatban annyi a kormányzati oldal véleménye, hogy amennyiben nem tudnak megállapodni a felek, akkor majd a kormány dönt ebben a kérdésben.
