8p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az emelkedő infláció miatt elbukhatják a szochó-csökkentést.

Három tényező befolyásolja a megszokottakon túl a 2019-es bérnövekedést: a minimálbér-megállapodás, a cafetéria-rendszer átalakítása valamint a Központi Statisztikai Hivatal módszertani váltása. E három tényezőből kettő bizonyosan felfelé húzza a béreket - kérdés, elégséges mértékben-e -, a harmadikról pedig inkább azt lehet valószínűsíteni, hogy lefelé. A legfontosabb mégis egy negyedik tényező lehet: az infláció.

Sokszor át kell még számolni
Sokszor át kell még számolni

A munkaadók nincsenek könnyű helyzetben az idei bértágyalások során: lehet, hogy saját érdekeik ellen küzdenek, amikor a limitált minimálbér-emelés mellett kardoskodnak, hivatkozva arra, hogy a termelékenységük nem tud lépést tartani az erőltetett ütemű, államilag generált béremelésekkel. Előfordulhat, hogy stratégiájuk újragondolására kényszerülnek, amennyiben az inflációs folyamatok változatlanok maradnak.

Szándékosan bonyolítják

A leegyszerűsített képlet a következő: a munkaadók szerint csak egy számjegyű minimálbér-emelésre van mód 2019-ben, mert nincs annyi pénzük, hogy ennél nagyobb béremelést adjanak a dolgozóknak, ráadásul a kormány január helyett leghamarabb csak nyáron hajlandó csökkenteni a bérekből a munkaadókra jutó közterhet, a szociális hozzájárulási adót (szochót). Ami az egyik fedezete lenne a béremeléseknek. A szochó mértéke jelenleg 19,5 százalék, innen kellene a kormány és az érdekképviseleti szervezetek hatéves bérmegállapodása szerint 17,5 százalékra lemenni, amennyiben teljesülnek a megállapodásban foglalt feltételek.

Ez egy elég bonyolult – a megállapodást amúgy szentesítő munkaadók szerint szándékosan túlbonyolított – modell. A hivatalos dokumentum erről így fogalmaz:

„2019-től kezdődően összesen négy alkalommal fog csökkenni a szociális hozzájárulási adó mértéke. A csökkenés a következő módszertan alapján valósul meg: minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától kezdődően csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkenést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018. első negyedévéhez képest.”

 

Tekintettel arra, hogy a 2019-es költségvetés szerint júliusban kerülhet sor az újabb adócsökkentésre, a módszertan alapján 2019 első negyedéve lesz az az időszak, amit figyelembe kell majd venni, ezt a három hónapot kell majd 2018 első három hónapjához viszonyítani. Ha itt kijön a 6 százalékos reálkereset-növekedés, akkor megnyílik az út a szochó mérséklésére júliusban (vagyis a számítás alapjául szolgáló negyedévet követő második negyedévben).

Mint látszik, egyelőre csak a 2018-as bázisadat áll rendelkezésre, 2019 első negyedévéről sem a béradatok, sem az infláció nem ismert. Ezzel együtt – vagy ennek ellenére – megközelítő számításokat lehet végezni, hogy meg tudjuk becsülni, mekkora béremelés mellett lehet teljesíteni a megállapodásban foglaltakat. Az inflációról annyit tudunk a szakértői elemzések alapján, hogy véget ért az alacsony árindex kora, hozzá kell szoknunk a 3 százalékot meghaladó árromláshoz. Van olyan elemzőház, amelyik szerint jövőre megközelítjük a 4 százalékot, a Magyar Nemzeti Bank szerint ugyanakkor ez nem reális forgatókönyv, de a 3 százalékot meg fogja haladni az infláció a következő évben.

A munkaadók számára érdekesebb az infláció éven belüli lefutása, hogy mekkora lesz a jövő év elején az áremelkedés mértéke, mert ez számít a szochó mérséklése szempontjából. Jelenleg emelkedő pályán mozog az infláció, szeptemberre 3,6 százalékot jelzett a KSH, de a megelőző hónapokban is 3,4 százalékig futott a mutató. Az év elején még 2 százaléknál jártunk, vagyis nem lehet tagadni, hogy meglódultak az árak. Ebben az olajárnak, illetve a jövedéki termékek adóemelésének van főleg szerepe, de az élelmiszereknél is tapasztalni az árnyomást.

Nem teljesül a feltétel?

Feltételezve, hogy ebben nem lesz változás, azzal tudunk számolni, hogy a jövő év elején 3,5-4 százalék között alakul az infláció. Ebből levezetve pedig az jön ki, hogy a 6 százalékos reálkereset-növekményhez átlagosan 9,7-10,2 százalékos bruttó béremelésre lenne szükség jövő január és március között. (A megállapodás ugyanis bruttó bérekre alapozva írja elő a 6 százalékos reálkereset-növekedést, nem a nettóhoz, ami pedig általában a reálérték számításának alapja).

Ez nem tűnik teljesíthetetlennek, ha azt nézzük, hogy idén az első három hónapban 11,3 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest. Ehhez kellett, hogy 8, illetve 12 százalékkal emelkedjen a minimálbér, illetve a garantált bérminimum januártól, s eltérő módon, de a többi bérszint is  igazodjon ehhez. Mint azonban jeleztük, a munkaadók most csak azt tartják elfogadhatónak, ha egy számjegyű mértékben emelkedik a teljes munkaidőben adható legkisebb bér.

Így viszont az a furcsa helyzet állhat elő, hogy ha ragaszkodnak ehhez a követelésükhöz, és azt keresztül is tudják verni a bértárgyalásokon, akkor az emelkedő infláció miatt előfordulhat, hogy a jövő év elején nem jön össze a 6 százalékos reálkereseti feltétel. Ebben az esetben pedig kútba eshet a szochó csökkentése, amire nemhogy januárban – amit a munkáltatók szeretnének – de még júliusban sem kerülhetne sor.

Ezen a ponton érdemes visszatérnünk a cikkünk elején említett tényezőkhöz. A cafetéria-rendszer átalakítása – egyes értelmezések szerint lenullázása, ugyanis a SZÉP-kártyán kívül szinte minden más béren kívüli juttatás elveszti adóelőnyét a munkabérhez képest – ugyanis az átlagkeresetek emelkedéséhez vezethet, függetlenül a "normál" bérigényektől. Erre ebben a cikkben hívtuk fel a figyelmet, a lényeg: a KSH az átlagkereset számítása során nem veszi figyelembe a cafetériát/béren kívüli juttatásokat, azokat máshogy számolja el.

Amennyiben igazolódnak azok a várakozások, melyek szerint  a béren kívüli keret egy részét a munkaadók jövőre bérben adják oda a dolgozóknak, akkor a kimutatott bruttó átlagkereset emelkedni fog, miközben a munkavállaló rendelkezésére álló jövedelem az adózás miatt adott esetben csökkenhet. Eddig megkapták a rendes bérüket, ehhez jött az alacsonyabb – és a munkaadó által fizetett - adójú béren kívüli juttatás. Most emelkedhet a bruttó bérük, de rájuk jut a növekmény adójának egy része, ami végső soron kisebb nettót jelenthet, mintha ugyanezt az összeget cafetériában kapnák meg. A statisztika, amit a hatéves megállapodás figyelembe vesz, viszont emelkedő bérekről szól majd.

És hogy még zavarosabb legyen a kép...

Az egész modellbe további bizonytalanságot visz a harmadik említett tényező, a KSH módszertani váltása. Lapunk dobta fel a témát szeptemberben, hogy a statisztikai hivatal által közölt átlagmutatók nem visznek közelebb a valós bérhelyzet megértéséhez Magyarországon, arra sokkal megfelelőbb lenne a medián bemutatása. A kevesek magas bére ugyanis felfelé húzza az átlagot, miközben a többség annál akár 20 százalékkal is kevesebbet kereshet. Ráadásul a KSH csak az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásokat veszi figyelembe a béradatok összesítése során.

Ebben jövőre változás lesz, a KSH más merítésből fog dolgozni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által feldolgozott járulékbevallásokat veszik alapul, és a modell kiterjed majd az 5 főnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokra is.

Kérdés, ez a statisztika hogyan viszonyul majd a mostanihoz, visszamenőleg is elvégzik-e az átszámításokat, de a legfontosabb: mit tekinthetünk majd hivatalosnak a hatéves bérmegállapodás szempontjából, mi számít majd bázisnak.

Összefoglalva, egy alullőtt minimálbér-emelés, illetve általános bérnövekedés a növekvő infláció mellett visszafelé sülhet el a  munkaadók szempontjából, mert előfordulhat, hogy nem teljesül a hatéves bérmegállapodásban foglalt feltétel a szochó csökkentésére. Azonban a munkaadók segítségére siethet a cafetéria átalakítása, ha nagyobb számban épülnek be a bérekbe – emelve azokat – a különböző juttatások. Kérdés azonban, hogy ezt a munkaadók a rendes béremelés részének tekintik-e, vagy elfogadják a munkavállalók álláspontját, hogy ezeket külön kell kezelni egymástól. Utóbbi értelemszerűen inkább segítené a 6 százalékos reálkereset-emelkedés elérését. És hogy még zavarosabb legyen a kép, bizonytalan, hogy milyen bérszámítási alapot kell jövő év elején figyelembe venni, miután a statisztikai hivatal megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését. Az eltérő adatbázisok miatt nehezen lesznek összehasonlíthatók a mostani és a jövő évben előállítandó béradatok. Erre bizonyára ki kell majd térni az őszi bértárgyalások során, a szochó-csökkentés ütemezésének tisztázása érdekében. Végső soron pedig a legfontosabb kérdés az, hogy mit gondolnak minderről a munkáltatók, inkább megéri nekik egy alacsonyabb béremelés adócsökkentés nélkül, vagy fontosabbnak tartják, hogy kisebb legyen a szochó.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!