Kedden délután zárult le a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) újabb ülése, ahol már a munkáltatói és a munkavállalói oldal is kénytelen volt engedni a 4, illetve 14 százalékos minimálbér-emelési követeléseiből – tudta meg az Mfor.
„Jelentősen közeledtek az álláspontok a minimálbér és a garantált bérminimum terén is. Ezen a héten még oldalegyeztetések lesznek a tagszervezeteinkkel, vélhetőleg jövő héten folytatjuk a tárgyalást a VKF-ben.
A kormány elszánt, határozott, jó esélyt látok arra, hogy még novemberben megszületik a döntés”
– mondta lapunknak a Vállakozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert is megerősítette, hogy közelített egymáshoz a két oldal álláspontja, de az Mfornak azt mondta: átütő eredményt nem hozott a november 10-ei tárgyalás. „Minden bizonnyal a jövő héten is ülésezik a VKF, de ennek az időpontját egyelőre még nem tűztük ki. Mindenki azt szeretné, hogy még novemberben megállapodjunk, remélem, hogy ez sikerülni fog” – mondta Zlati.
A két oldal beszámolójából úgy tűnik, hogy a kormány nem várja meg a harmadik negyedéves GDP-adatok pontosabb, második becslését, amelyet december 1-jén tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Átlépheti a 600 eurót a magyar nettó minimálbér
A kormány továbbra is azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése után a legkisebb keresetűek nettó bére nagyobb mértékben fog növekedni, mint a bruttó minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Perlusz is említette lapunknak, hogy a munkaadók várható bruttó bérnövelése az adó-visszatérítéssel együtt kétszámjegyű nettó béremelkedést eredményezhet az alacsonyabb keresetűeknél.
Az adókedvezmény felső jövedelmi határát bruttó 680 ezer forintnál húzta meg a kormány, a felső korlátra korábban „a bruttó minimálbér kétszereseként” hivatkoztak. Ebben az esetben mindössze 5,3 százalékkal emelkedne a bruttó minimálbér (340 ezer forintra), a kifejezés azonban nem tekinthető a kormány hivatalos bejelentésének.
Perlusz említette a VOSZ-barométer felmérést, amelyből azt látják, hogy az új kormány iránt továbbra is erős az üzleti bizalom, ugyanakkor a bizonytalanság még jelentős, a gazdaság még nem mutat jelentősebb élénkülést: a beruházási várakozások még gyengék, a piac még gyenge, a megrendelések fellendülése késik..
„Úgy látjuk, hogy a kormány érti a munkáltatói oldal helyzetét és szakítani akar a magas nyomású gazdaság unortodox megoldásaival. Azt is látni kell azonban, hogy három-négy stagnáló év után a vállalkozások adóterhei – amelyek az őszi adócsomag megvalósítása esetén jelentősen fokozódnak – egyre nehezebben viselhetők: továbbra is várható a cégek számának csökkenése. A társas vállalkozások száma négy éve folyamatosan csökken” – mondta Perlusz.
A VOSZ főtitkára szerint a cégek esetleges tömeges megszűnése a foglalkoztatási helyzet erős romlásával járna. „A munkahelyek megőrzése csak a magyar vállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg, amely józanságot követel meg a bérköltségek növelése terén” – tette hozzá.
Az Mfor az idei minimálbérre vonatkozó megállapodás után vetette össze az eredményt Közép- és Kelet-Európa többi országának legkisebb fizetésével. Például a montenegrói 600 eurós nettó minimálbér magasabb a magyarnál (amely jelenlegi árfolyamon 589,6 eurónak felel meg). A balkáni ország kormánya a jövő évtől 1000 euróra (jelenlegi árfolyamon 364 100 forintra) emeli a legkisebb fizetés összegét. A részletes régiós összehasonlítást ide kattintva olvashatja el.
A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár az ágazati béremelések bejelentését követő reakciókat gyűjtötte össze. Lapunknak a Vasas Szakszervezet mellett a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók, a közszolgálati rendőrök, valamint a köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezeteinek vezetője is elmondta a véleményét.
