A kedden beterjesztett 2021. évi költségvetési tervezetből az is kiderül, mi a kormány államadósság-kezelési stratégiai célkitűzése. Nevezetesen, hogy jövőre is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet. Ezt három fő cél teljesülésével kívánja elérni:
- elsősorban az államadósság GDP-hez viszonyított arányának további csökkentésével,
- másodsorban a devizaadósság részarányának alacsony szinten, a 10-20 százalék közötti sávban tartásával,
- harmadsorban a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában.
Bár a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt az idén lassulhat a lakosság közvetlen tulajdonában lévő állampapír-állomány növekedése, a kormány továbbra sem tett le arról, hogy a most mintegy 8 ezer milliárd forintos érték 2023-ra elérje a 11 ezermilliárdot, vagyis amit még 2018 decemberében Varga Mihály pénzügyminiszter kijelölt. További stratégiai célkitűzés a forintpiac továbbfejlesztése és a piaci likviditás erősítése.
A 2021. évi finanszírozási terv kidolgozása és a kamatkiadási és -bevételi előirányzatok tervezése ezen elvek figyelembevételével történt. E stratégia keretében a hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik, de szerepet kap a devizafinanszírozás is. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását nagy arányban piaci és lakossági állampapír-kibocsátások biztosítják a kormány tervei szerint.
Az elmúlt években végrehajtott futamidő-hosszabbítási műveletek (például az államkötvény-visszavásárlások és a csereaukciók) révén 2021-ben is alacsony a lejáró forintkötvény mennyisége, azaz ebből a szempontból csökkentek az adósság újrafinanszírozásával kapcsolatos kockázatok - olvasható a költségvetési törvénytervezet indoklásában.
Ambíciózus adósságkezelési céljai elérését a kormány még az eddiginél is intenzívebb kampánnyal támogathatja meg. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a jövő évi költségvetési tervekben közel 30 százalékkal többet, 2,5 milliárd forintot állított be "az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadásokra".
A lakossági állampapír-állomány jelentős hányadát a tavaly június 3-án debütált sávos, fix kamatozású, 5 év alatt éves átlagban közel 5 százalékos hozammal kecsegtető, 5 éves futamidejű lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz képezi. Emellett ugyanakkor tekintélyes arányt képvisel a 3 és 5 éves változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír is. A megnövekedett lakossági állomány mellett a korábbi évekhez képest kisebb a rövidlejáratú lakossági állampapírok aránya. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist, és megbízható finanszírozást jelentenek az állam számára - érvel a kormány a 2021. évi büdzséről készített tervezetének indoklásában.
A 2021-es az adósság szempontjából keményebb éve lesz a kormánynak, miután az ideinél 400 millióval több, összesen 2,9 milliárd euró értékű adósságot kell visszafizetnie. Ebből 2 milliárd euró nemzetközi, 600 millió euró belföldi devizakötvényekben testesül meg, 300 millió euró pedig nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel. Ezek finanszírozása a tervezet szerint kedvező esetben, amennyiben lesz rá belföldi kereslet, a belföldön kibocsátott állampapírok eladásából befolyt összegekből valósulhat meg.
Ezen kívül a hazai kisbefektetők körében sikeresnek nevezett, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euróban denominált Prémium Euró Magyar Államkötvény értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához.
Ugyanakkor a forint- és devizapiaci helyzet függvényében a kormány piaci devizakötvény kibocsátására is sort keríthet. 2021-ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amely külföldi, hosszú futamidejű forintforrás bevonását jelenti majd a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához - enged betekintést a háttérbe a jövő évi költségvetési tervezet.
