A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatával összhangban a kormány törlesztési moratóriumot írt elő az év végéig a vállalatok és a háztartások hiteleire. A döntés havi 400 milliárd, az év végéig összesen 3600 milliárd forint törlesztési teher halasztását jelenti. A halasztott törlesztésből a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd, míg a kamatok és díjak közel 450 milliárd forintot tesznek ki.
Fontos, hogy "az ügyfelek ez évi fizetési kötelezettségeit nem engedik el, a moratórium, azaz a fizetési haladék egy elővigyázatossági intézkedés, melynek célja, hogy az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. A fizetési haladék lejárta után az adósoknak teljesíteniük kell az elmaradt törlesztéseket" - hívja fel a figyelmet az MNB.
Amely ugyanakkor olyan megoldásokat vár el a pénzügyi intézményektől, amivel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések kifizetése miatt - az adósok törlesztőrészlete az eredetihez viszonyítva nem emelkedik. Mindez az adósok többségénél olyan futamidőhosszabbítást jelent, ami biztosítja azt, hogy a havi terhek az eredeti szinten vagy az alatt maradjanak, így azok megfizetése az ügyfelek számára várhatóan majd nem okoz nehézségeket. Az MNB álláspontja szerint a fenti elvárás biztosítja a hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúlyt a kialakult rendkívüli helyzetben.
Mfor-vélemény:
A képlet tehát világos. Aki most nem tudja törleszteni tovább a hitelét, mert például a koronavírus miatt munkáltatója elbocsátotta, vagy fizetés nélküli szabadságra küldte, annak mindenképpen könnyebbség, hogy 9 hónapig nem kell az adósságát rendeznie. Ez a résztartozás azonban nem törlődik, hanem csak kitolódik, 2021 elejétől folytatni kell a törlesztést - legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint, hiszen ezt a forgatókönyvet a járvány átírhatja.
Amennyiben nem, akkor 2021 elején a moratórium lehetőségével élő ügyfélnek két opciója van: az egyik, hogy kéri, a márciusival megegyező mértékű havi részletben folytatja a törlesztést. Ez esetben a futamideje meghosszabbodik. Méghozzá nemcsak a moratórium idejével, 9 hónappal, hanem valamivel többel, mivel a kamat a moratórium ideje alatt is tovább ketyeg. Hiszen a vonatkozó kormányrendelet csak azt mondta ki, fizetési moratórium alatt tőke-, kamat-, díjfizetési kötelezettsége nem lehet az ügyfélnek, ezek megfizetése elhalasztódik a moratórium utáni időszakra, azt azonban nem, hogy ezen időszak alatt nem lehet kamatot felszámítani.
A másik opció, hogy az ügyfél kéri, maradjon az eredeti futamidő, ez viszont csak a törlesztőrészlete emelkedésével járhat.
Az MNB most azt várja el a bankoktól, hogy az első megoldást alkalmazzák, azaz a törlesztés futamideje hosszabbodjon meg. Ez azonban azt jelentené, hogy azok, akik 2021 elején úgy döntenének, vállalják a magasabb törlesztőt, annak érdekében, hogy adóssága az eredeti időpontban eltűnjön, ezt nem tehetnék meg.
