5p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyar Péter újabb ügyészségi látogatása mellett ez a keddi nap legizgalmasabb kérdése. A válasz megadását nehezíti, hogy hosszú ideje nem volt ilyen nehéz helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

50, 75 vagy 100? Régóta nem volt ekkora számháború a Monetáris Tanács ülése előtt arról, hány bázisponttal is csökkenti majd a kamatot az MNB döntéshozó testülete.

A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy most még a szokásos fogódzkodót sem kaptuk meg. Bár Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikájért felelős alelnöke az utóbbi hónapok kamatdöntései előtt néhány nappal rendre elhintette egy-egy konferencián, vagy az általa lojálisnak tartott sajtóorgánumokban, hogy mekkora vágásra lehet számítani – ami aztán általában be is jött –, ezúttal Matolcsy György helyettese néma maradt.

Most nem szólalt meg Virág Barnabás
Most nem szólalt meg Virág Barnabás
Fotó: MTI/Soós Lajos

Kétségtelenül nincs könnyű szituációban a Monetáris Tanács, de az igazat megvallva, a megoldandó feladat már jó ideje ugyanaz. Nevezetesen, mekkora kamatcsökkentés szükséges ahhoz, hogy a 2023-ban recesszióba zuhant magyar gazdaság növekedni tudjon, miközben a tavalyi horrorszintek után elviselhető mértékűre szelídült infláció további mérséklődése, vagy legalább szinten tartása biztosított legyen?

E tekintetben a 2013 márciusától egészen 2022 közepéig-végéig egy követ fújó kormány és MNB most látványosan szembemegy egymással. Pontosabban, azok két emblematikus figurája. Míg az Orbán-kabinetben mára az első számú gazdaságpolitikai éceszgéber titulust egészpályás letámadással magához ragadó Nagy Márton nagyobb léptékben csökkentené a jegybanki alapkamatot, addig Matolcsy óvatosabban.

Árnyékot vet kettejük szakmai álláspontjára, hogy azokat befolyásolhatják a személyes viszonyuk. Bár Nagy 2020 májusáig Matolcsy helyettese volt – mondhatni, az akkori Virág –, akkor kurtán-furcsán, a hatéves mandátuma lejárta előtt vette a kalapját. Lapunk megbízhatónak tekinthető jegybanki forrásokból már akkor úgy értesült, hogy nem önszántából, hanem Matolcsy kezdeményezésére. Amit aztán utóbbi a minap a széles nyilvánosság előtt el is ismert, szokatlanul durva tónusban, mondván, „kiebrudalta” Nagyot.

Aminek levét a forint itta meg, viszonylag jelentősebb gyengülésbe kezdett. Igaz, ahhoz, hogy az euróval szemben a hosszú hónapok óta nem látott 400-as szintet hajszálra megközelítse, a Matolcsy-Nagy affér mellett az Európai Parlament azon bejelentése is szükségeltetett, hogy beperelnék az Európai Bizottságot a Magyarországnak utalt 10 milliárd euró miatt.

Alapvetően ez a két momentum az, ami okozhatja a fejtörést a kamatdöntéskor a jegybankároknak, miután ezek egyike sem juthat nyugvópontra a közeljövőben. S mivel a vezető jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank egyelőre nem tervez kamatot csökkenteni, félő, hogy a Magyarországon elérhető kamatfelár olyan alacsony lesz, ami nem teszi vonzóvá a forintot, ergo csak tovább csökkenhet az árfolyama.

További árfolyamokat a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár árfolyamfigyelő oldalán talál. >>

És akkor még nem beszéltünk a hazai költségvetés sanyarú helyzetéről és kilátásairól, amelyek csak tovább rontják hazánk kockázati megítélését. Hiszen Nagy Mártonon és az ő szavát készpénznek vevő kormánytag-társain kívül csak kevesen látják azt, honnan is jönne össze a nemzetgazdasági miniszter 4 százalékos növekedési álma (figyelmeztető: annak idején Matolcsy 7 százalékos víziója sem teljesült). Ha ugyanis a központi költségvetésnek nincs elegendő forrása, hogy ösztönözze a gazdaságot, akkor azt a vállalatoknak és a lakosságnak kellene megtennie, előbbiek a beruházások, utóbbi a fogyasztása felpörgetése révén, ám egyelőre ezeknek sincs jele.

Summa summarum, ha nem jól lövi be az MNB a kamatcsökkentést, esetleg túl nagyot vág, akkor ilyen körülmények között félő, hogy a forint még tovább gyengül, s most már nemcsak közelítgeti, hanem át is töri a 400-as euróhatárt. Más kérdés, hogy ez nem feltétlenül fájna a kormánynak – ahogy arra a legutóbbi Klasszis Klubunkban Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelőnél elérhető Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője rámutatott.

Nagyék ugyanis még mindig azt a manapság már kissé ódivatú megközelítést vallják a magukénak, miszerint a gyengébb devizaárfolyam automatikusban magasabb exporthoz vezet és ezáltal forintban kifejezett bevétellel jár. 

Csakhogy amint a világ, úgy a közgazdaság, mint tudomány is változik. Márpedig a legújabb kutatások szerint az árfolyamnak már egyre kevesebb a szerepe az export növelésében, miután a világgazdaság ma már az évtizedekkel ezelőttihez viszonyítva jóval összetettebb. Magyarország esetében például az emelkedő bérek jelenthetnek miatt sem igaz már az olcsóbb forint=magasabb export összefüggés, amihez paradox módon maga a kormány járult hozzá a jelentős és nem megalapozott minimálbér-emeléseivel. Fontos szempont még, milyen az adott devizával rendelkező gazdaság termelékenysége és versenyképessége – ezek inkább befolyásolják az elérhető export volumenét, mint az, hány forint is egy euró.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!