Mint arról beszámoltunk, a várakozásokat messze alulmúlva, 21,5 százalékra mérséklődött az infláció májusban az áprilisi 24-ról, amihez a szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult.
Az élelmiszerek árai a vártnál kevésbé drágultak, csökkentek az üzemanyagárak, az alacsonyabb fogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban a szolgáltatások árainak növekedése továbbra is felülmúlta a várakozásokat. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerek szezonálisan megfigyelhető drágulását ellensúlyozták az egyre szélesebb körű árcsökkentések, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 22,8 százalékra mérséklődött az előző havi 24,8-ról.
Kilátások
A következő hónapokban bázishatások, és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentések miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítanak az MBH Bank elemzői. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető. Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztóiár-indexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év utolsó hónapjaiban így is egyszámjegyű inflációra számítanak az MBH Banknál. Mint írják:
"Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat érdemben, 17,5 százalék alá csökkenthetjük a korábbi 18,5 százalékról, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,7 százalékra mérséklődhet.
Az inflációs folyamatok megerősítik a bank év végi kamatvárakozásait is, ennek megfelelően az év végére 10,5 százalékra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.
Részletek
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken, 2021-es szintekre csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti a termelési költségeket.
A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszerár-indexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentenek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését avisszaeső kereslet is fékezi. A jövedékiadó-emelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból.
Az egyes szektorokban bevezetett extraprofitadó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet. Az egyes élelmiszertermékekre bevezetett hatóságiár-korlátozások tervezett feloldása – aminek az időpontját továbbra sem ismerjük – kockázatot jelenthetnek az inflációra, ezt azonban ellensúlyozhatják a terményárak egyre szélesebb körű visszaesésének várható hatásai, valamint a kiskereskedők által már termékekre áthárított áremeléseinek mérséklése.
A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent - mutatnak rá az MBH Bank elemzői.
