Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. november 10-től rendelte el Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere az elektív műtétek elhalasztását. Most pedig Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese értesítette levélben a centrumkórházak vezetőit, hogy aki már benn van a kórházban, az műthető, de akit még nem vettek fel, és halasztható a beavatkozása, annak le kell mondani az operációját – ez utóbbi információt a Népszava írta meg.
Mindez a várólisták ismételt megugrását vetíti előre. Azt gondoltuk, hogy a két hullám közötti, viszonylag nyugalmas nyári hónapokban a műtétre várakozók száma jól látható csökkenést fog mutatni, ám a májusi, valamint a friss, novemberi adatokat összehasonlítva az látható, hogy az egészségügyi intézményeknek nem sikerült lefaragniuk az előző hullámokból eredő hátrányokat. Sőt, irdatlan nagy növekedés tapasztalható, jóval többen várakoznak különféle műtétekre, mint május elején.
Ahol közel harmincszorosára (!) duzzadt a várakozók száma
A legdurvább emelkedés a gerincsérvműtétekre várakozók között látható, ahol több, mint huszonnyolcszorosára nőtt a páciensek száma. Míg május elején még 41 fő várakozott, addig most 1158 beteget mutat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) naponta frissülő várólistája.
Háromszor annyian, mint májusban
Megháromszorozódott a jóindulatú prosztata megnagyobbodást kezelő műtétre várakozók száma, ahol már nem 122 fő, hanem 333 fő várakozik.
Az artroszkópos műtéteknél is háromszor annyian vannak, májusban még 55 főt mutatott a NEAK statisztikája, most pedig 188 főt.
Több műtétnél megduplázódott a páciensek száma
- Szinte megduplázódtak a laparaszkópiával végzett epekőműtétre várakozók, 634 fő helyett jelenleg 1180 fő van előjegyezve műtétre.
- Ugyanígy megkétszereződött a nem rosszindulú daganatos nőgyógyászati műtétekre várók száma is, a tavaszi 289 fő helyett 604 fő várakozik a sorára.
- Implantátum beültetésével történő hasfali-, lágyék sérvműtétre 752 fő helyett jelen pillanatban már 1408 fő vár.
- Jelentős kiterjesztett gerincműtétre 190 fő helyett 270 fő. Mandula és orrmandula műtétre 367 fő helyett 654 fő.
Másfélszeresére duzzadt a várólista
- Csípőprotézis műtétre 6001 fő helyett most 7568 fő vár
- Diagnosztikus szívkatéterezésre 1139 fő helyett 1727 fő.
- Gerincstabilizáló és gerincdeformitási műtétekre 1094 fő helyett 1414 fő.
- PTCA, coronaria stent-beültetésre 1147 fő helyett most már 1727 fő.
- Rádiófrekvenciás katéterablációra és a szív elektrofiziológiai vizsgálatára 508 fő helyett 726 fő vár.
- Szürkehályogműtétre 11 303 fő helyett már 17 668 fő várakozik!
- Sérvműtétre 1254 fő helyett 2094 fő.
- Térdprotézis műtétre 7218 fő helyett 8948 fő vár.
Minimális növekedés
Minimálisnak tekinthető a nyitott szívműtétnél látható változás, ahol májusban 841 fő, míg most 894 fő várakozik. Az ortopédiai nagyműtéteknél is csekély a növekedés, 108 fő helyett 130-ra nőtt a várakozók száma.
Azért van, ahol csökkent a várólista
Csupán három műtétfajtánál csökkent a várakozók száma, de azoknál is csak rendkívül csekély mértékben: a transzkatéteres szívbillentyű-beültetésre májusban 314 fő, most novemberben pedig 297 fő várakozik, visszérműtétre 75 helyett 29 fő, míg a laparoszkópiával végzett nem nőgyógyászati műtéteknél 67-ről 43-ra apadt a várakozók száma.
Hét hónapot kell várni szürkehályog műtétre
Mindebből logikusan következik, hogy a létszám növekedésével nőttek a tényleges várakozási idők is. Legnagyobb változás a csípőprotézis műtéteknél tapasztalható, ahol fél évvel ezelőtt még 28 nap, jelenleg viszont 149 nap a valós idő. A jelentős kiterjesztett gerincműtéteknél az 58 nap helyett most 147 napot, azaz közel öt hónapot kell várniuk a fájdalmakkal élő pácienseknek. De már pajzsmirigyműtétekre is 11 nap helyett 53 napot, közel két hónapot kell malmozniuk otthon. A térdprotézis műtéteknél 103 napról ugrott fel 270 napra a várakozási idő. A szürkehályog műtéteknél már megszokhattuk a nagy számokat, ez tovább durvult, hiszen a májusi 37 nap helyett jelenleg 230 napot, azaz 7 hónapot kell várakozni.
A negyedik hullámnak úgy ment neki a sok sebből vérző egészségügy, hogy ebben az évben az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt közel 5000 dolgozó hagyta ott a szektort, ősszel pedig szintén akadtak, akik kiléptek az egészségügy kötelékéből, mert nem voltak hajlandóak felvenni a dolgozók számára kötelezővé tett koronavírus oltást. A kórházakban most már a saját bőrünkön érezzük a munkaerőhiányt. A helyzet belátható időn belül nem fog javulni, hiszen mindezt még az is tetézi, hogy az orvosi bérek idei nagymértékű emelését nem követték arányosan a szakdolgozói bérek. Ugyan januárban az ígéretek szerint növelik a szakdolgozók fizetését, de mivel a kormány rendre a 2018-as bérekhez méri annak mértékét, az eredetileg beharangozott 30 százalékos emelkedés valójában csak 21 százalék lesz.
