4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A hivatalos adatok egyelőre szépek, de azóta lezárták Sanghajt és kitört a háború. Vannak azonban nem hagyományos mutatók, amik elég sötét képet rajzolnak ki.

Kína hatalmas ütést kapott a koronavírus omikron változatának betörésével, ami a végletekig feszíti az ország „zéró Covid” stratégiáját. A terjedés megállításának érdekében gyakorlatilag vesztegzár alá helyezték Kína legnagyobb városát, a világgazdaság egyik legfontosabb központját, a 28 millió lakosú Sanghajt is.

Sanghaj lezárt részére kézbesít rendelést egy ételfutár. Az étel- és csomagrendelések számának alakulása is elárulhat valamit a gazdaság állapotáról. Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski
Sanghaj lezárt részére kézbesít rendelést egy ételfutár. Az étel- és csomagrendelések számának alakulása is elárulhat valamit a gazdaság állapotáról. Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski

Nyilvánvaló, hogy az időközben kitört háború, valamint ezek a belső fejlemények komoly negatív hatással vannak a kínai gazdaság teljesítményére is, csak éppen nem mindegy, mekkora is lesz ez a hatás. A befektetőknek, elemzőknek minél pontosabb adatokra lenne szükségük, mégpedig lehetőleg azonnal. Persze hivatalos adatok vannak, ám ezek egyrészt némi elmaradással követik az eseményeket (az utolsó ilyenek még a január-februári helyzetet mutatják), másrészt Kína esetében soha nem lehet tudni, mennyire felelnek ezek meg a valóságnak. Ahogy egy elemző írta, ilyen helyzetekben a gazdasági mutatószámok használata „olyan, mintha a visszapillantót nézve próbálnánk bevenni egy hajtűkanyart”.

Gyanús például, hogy az év elején a kínai hivatalos adatok 12 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest infrastrukturális és ingatlanbefektetések terén. Ezt nehéz összehozni azzal, hogy közben kétszámjegyű visszaesést jelentettek az acélipar és a betongyártás területén, miközben esett az ingatlaneladások és a földügyletek száma is. A kínai központi statisztikai hivatal is arra utasította a helyi kormányzati szerveket, hogy ellenőrizzék még egyszer adataikat. De ha a hivatalos számok nem megbízhatóak, akkor mire lehet támaszkodni?

Lassuló mozgás

Vannak más lehetőségek is. Egy nagyrészt digitalizált világban rengeteg olyan adat áll rendelkezésre, amelyek alapján pontosítani lehet a gazdasági adatok alakulására vonatkozó becsléseket, csak tudni kell megkeresni és értelmezni ezeket.

Pontosan ezt csinálják most egyes elemzők Kína esetében. Ott van például a „kínai Google”, azaz a Baidu keresőmotorja, közösségi és térképszolgáltatása. A Baidu ezek adatai alapján számol egy „napi mobilitási indexet”, amely a leginkább a városok közti utazások mennyiségének nyomon követését teszi lehetővé. Az index az április 3-án véget ért héten 48 százalékkal volt alatta a tavaly ezen a héten mutatott adatnak.

Arra, hogy a városokon belül mennyire állt le az élet, már inkább más mutatók, például a metrón megtett utak száma alapján lehet következtetni. A vizsgált héten nyolc kínai nagyvárosban 34 százalékkal esett vissza a metrón utazók száma (Sanghajban, ahol ekkor már részben lezárták a metróvonalakat, 93 százalékos volt a visszaesés.

Ting Lu szerint, aki a Nomura bank elemzőjeként ilyen adatokat figyel, a legaggasztóbb a csomagszállítások erős visszaesése. Az expressz küldemények száma 27 százalékkal van a tavalyi hasonló időszakban mért alatt, a közúti szállítmányokra utaló mutató pedig közel 13 százalékot esett, ezek a számok azért is utalhatnak komoly gazdasági visszaesésre, mert tavaly év végén még meredeken emelkedtek.

Tele van csapdákkal az előrejelzés

Ezek a nem hagyományos mutatók egy hasonló helyzetben már bizonyítottak: 2020 tavaszán a legtöbb elemző kezdetben csak óvatosan merte visszavágni a kínai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az adatfolyamokat böngésző elemzésekre támaszkodók viszont be merték vállalni, hogy 2020 első negyedévére recessziót jósoljanak – a hivatalos adatok végül a GDP 6,8 százalékos visszaesését mutatták.

Lu azért arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyan e nem hagyományos indikátorok nagyon hasznosak, a belőlük való előrejelzés tele van csapdákkal. Egy rövid időszakot nézve számos tényező torzíthatja az adatokat, például egy munkaszüneti nap vagy egyszerűen az időjárás. Ráadásul ott van az alapvető probléma: hogyan jelentkezik mondjuk a közúti szállítások egy heti drámai visszaesése a negyedéves GDP-adatban? Erre nincs bevett számítási módszer. Az is probléma, hogy a legtöbb ilyen adatra nincsen évekre visszamenő, összehasonlításra alkalmas adatbázis.

Ettől még érdemes odafigyelni arra, mit jeleznek ezek a mutatók. „Ha 10-ből 7-8 mutató romlik, akkor elég biztosan állíthatjuk, hogy a GDP-növekedés lassulni fog” – mondja Lu, aki az adatokból most azt olvassa ki, hogy Kínában most „valami nagy gond van”.

(The Economist)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!