<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

A Teslák nem mehetnek oda, ahova a kínai pártvezetők, de a katonai bázisokról is kizárták az autókat. Tényleg biztonsági kockázatot jelentenek, vagy a kínai konkurrenciának csinálnak helyet Musk cégeinek vegzálásával?

Július elejétől a kínai állampárt felső vezetői a Peking közelében a tengerparton fekvő, régóta divatos fürdőhelyen, Pejtajhóban tartják szokásos évi, a nyilvánosság kizárásával zajló egyeztetéseiket. Ezeken a tanácskozásokon általában személyi kérdések és fontos stratégiai kérdések is szóba kerülnek, illetve nagy hatású döntések is születnek, 1958-ban például itt született meg az elhatározás, hogy az ország folytatja a „nagy ugrás” néven emlegetett erőltetett iparosítást. Idén minden bizonnyal szóba fog kerülni az ukrajnai háború, az egyre nagyobb károkat és feszültségeket okozó zéró-Covid stratégia, illetve a részben ezzel összefüggő gazdasági nehézségek is.

Tiltott városok

Aki viszont a világ legnépszerűbb elektromos autójával hajtana be a kínai elit kedvelt célpontjának számító fürdővárosba, sőt az azonos nevű közigazgatási egységbe, annak más megoldás után kell néznie, a Tesla modelljeit ugyanis július 1-jétől legalább két hónapra kitiltják erről a területről. A döntés meglepőnek hangozhat, ám Kínában nem újdonság: június elején Csengtu városának központjából tiltották ki néhány napra a Teslákat – Hszi Csin-ping főtitkár a városban tett látogatásának idejére. A tilalmat akkor hivatalosan nem jelentették be, de számos felvétel bizonyította, hogy a Teslákat a területet biztosító rendőrök megállítják és visszafordítják, ha bizonyos utcákba próbálnak behajtani.

Tesla egy kínai utcán. Vajon mit látnak a kamerái? Fotó: DepositphotosTesla egy kínai utcán. Vajon mit látnak a kamerái? Fotó: Depositphotos

Mi több, a gyártó modelljei már tavaly március óta nem hajthatnak be a kínai haderő bázisaira. A Reuters által megszerzett direktíva „biztonsági aggályokat” nevez meg az intézkedés okaként, a Tesla-tulajdonosoknak pedig a bázisokon kívüli parkolást javasolja. A Wall Street Journal pedig úgy értesült, hogy a kínai hadseregnél, de a kulcsfontosságú állami vállalatok dolgozóinál, illetve különböző biztonsági és hírszerzési ügynökségeknél is korlátozták a Teslák használatát: nemcsak munkába nem járhatnak az amerikai gyártó modelljeivel az itt dolgozók, de még egyes olyan lakóparkokba és lakóépületekbe sem hajthatnak be Teslák, ahol kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített alkalmazottak laknak.

Az első hírek idején még sokan úgy gondolták, hogy a kínai lépések nem annyira valós aggodalmak nyomán, mint inkább a kínai vállalatok elleni hasonló amerikai és nyugati intézkedésekre születtek válaszlépésként. A Huawei-t például biztonsági aggályok miatt eltiltották amerikai szoftverek, elsősorban a Google operációs rendszerének és alkalmazásainak használatáról, de a kínai gyártót hasonló okokból számos amerikai és nyugati telekommunikációs beruházásban való részvételtől is elesett. Hasonló aggályok merültek fel a hihetetlen népszerű TikTok alkalmazás kapcsán, az üzemeltetőt az amerikai hatóságok arra kötelezték, hogy az amerikai felhasználók adatait amerikai szerverekre helyezze át.

Mostanra azonban úgy tűnik a kínai biztonsági szervek valóban attól tartanak, hogy a Teslák szenzitív adatokat juttathatnak rossz kezekbe. Lehet e mögött valami? Az mindenesetre tény, hogy a Tesla-modellekben számos szenzor és kamera figyeli az autó környezetét, elsősorban az autók önvezető rendszerének működéséhez, ám egyes modellekben a sofőr éberségét is egy kamera segítségével monitorozza az autó, menetrögzító kamera funkció is elérhető a legtöbb Teslában, illetve a Sentry (őrszem) funkció arra is lehetőséget ad, hogy a tulajdonos távolról is megnézhesse, mi folyik parkoló autója környezetében, a fedélzeti számítógép pedig a „gyanús” eseményekről riasztásokat küld, valamint elmenti a környezetet figyelő kamerák ezek idején rögzített felvételeit.

Adatok ide és oda

A Tesla, illetve Elon Musk az ezzel kapcsolatos, a személyes adatokat érintő – nyugaton is felmerült – aggályokra válaszul többször leszögezte, a legtöbb adat, és elsősorban a befele figyelő kamerák képe el sem hagyja az autót. Az olyan funkciókat pedig, ahol távolról hozzá lehet férni bizonyos felvételekhez, csak a tulajdonos által aktiválva lehet használni, a Tesla szervereire, vagy más, felhő alapú tárolókba pedig szintén csak a tulajdonos beleegyezésével, vagy éppen kifejezett utasítására kerülhetnek adatok az autókból.

Tiltott helyekre nézett be? Elon Musk videoösszeköttetésen keresztül szólal fel a Kínai Fejlesztési Fórumon a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2021. március 20-án. Fotó: MTI/EPA/Vu Hong Tiltott helyekre nézett be? Elon Musk videoösszeköttetésen keresztül szólal fel a Kínai Fejlesztési Fórumon a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2021. március 20-án. Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

Mivel azonban a Teslák folyamatosan kommunikálnak a gyár szervereivel – például a szoftverfrissítéseket is innen töltik le – valójában nagyon nehéz lenne kívülről megmondani, mi az az adat, ami elhagyja, vagy éppen elhagyhatja az autót, és hogy ezek végül hova is kerülnek. Musk a kínai intézkedések hírére közölte, hogy autói sem Kínában, sem máshol nem kémkednek, és hogy a Tesla végét jelentené, ha ez így lenne. Később külön ígéretet is tett arra, hogy a Kínában eladott Teslákhoz kapcsolódóan képződő adatokat kizárólag Kínában fogják tárolni, pedig ez rengeteg értékes adattól zárja el a Tesla fejlesztőit.

Persze azért ha egyszer csak kiderülne, hogy egy nagy, kívülről igen átláthatatlanul működő techcég szent ígéreteinek dacára mégis érzékeny adatokat gyűjtött felhasználóiról vagy azok környezetéről, sőt ezeket aztán egy harmadik fél számára is elérhetővé tette pénzért vagy más előnyökért cserébe, akkor kevesen lepődnének meg nagyon őszintén. És ha még fel is tételezzük, hogy mondjuk a Tesla valóban egy némasági fogadalmat tett középkori szerzetes módjára bánik az adatokkal, még akkor is ott van az a veszély, hogy rendszereikbe esetleg valamilyen hátsó ajtót csempészett be egy (amerikai) kormányzati ügynökség, de az sem kizárható, hogy az autók rendszerét fel lehet törni, és úgy kerülhetnek rossz kezekbe a képződő adatok.

Fenyegetés alacsony pályáról

Kínában ezek az aggályok különösen erőteljesek, hiszen az ország erősen korlátozza és megfigyeli polgárainak hozzáférését az internethez, Kínából – hagyományos módon legalábbis – rengeteg online szolgáltatás és tartalom nem érhető el, a kínai internetes „nagy tűzfalon” elméletileg semmilyen ellenőrizetlen adat nem haladhat át se ki, se be. Az Elon Muskkal kapcsolatos kínai aggodalmakat ezért is fokozza tovább a Starlink rendszer kiépülése.

Starlink-terminálok Lvivben. Kína szerint a rendszert Amerika fegyvernek is használhatja. Fotó: DepositphotosStarlink-terminálok Lvivben. Kína szerint a rendszert Amerika fegyvernek is használhatja. Fotó: Depositphotos

A Starlink műholdjain keresztül egy terminált használva a világ bármely – vagyis a szolgáltatás által jelenleg lefedett, de elméletben bármely – pontján lehet szinte lehallgathatatlan kommunikációt folytatni, illetve hozzáférni az internethez. A rendszer működését biztosító, jelenleg nagyjából kétezer, de folyamatosan emelkedő számú műholdon pedig akár más szenzorok is elhelyezhetők, amelyek adatokat is képesek gyűjteni azokról a területekről, amelyek felett tartózkodnak.

Ha ez önmagában nem lenne elég aggasztó Kína számára, akkor az elmúlt hónapokban azt is láthatták, hogy a Starlink bizony háborús helyzetben is kulcsszerepre tudott szert tenni. A SpaceX 48 órával Ukrajna orosz lerohanása után küldött egy szállítmány Starlink-terminált a megtámadott országba, hogy ezek segítségével tarthassák fenn az ukrán hálózat működőképességét. Miközben a fizikai és a virtuális térben végrehajtott orosz támadások nyomán számos ukrán rendszer összeomlott, a Starlink gyakorlatilag sérthetetlennek bizonyult, pedig orosz vagy orosz támogatással működő hackerek megpróbálták kiiktatni az Ukrajnának segítő műholdjait, illetve lehallgatni vagy megzavarni ezek kommunikációját is.

A Starlink kínálta lehetőségeket aztán a hírek szerint az orosz frontvonalak mögött bevetéseket végrehajtó ukrán különleges egységek is felhasználták, de elsősorban ezeken zajlik a világverő ukrán tüzérségi tűzvezető rendszer kommunikációja is. [Erről bővebben laptársunk, a Privátbankár cikkében olvashat.]

Miközben a világ egy részén Musk és cégei elismerést kaptak ukrajnai szerepvállalásukért, Kínában tovább felhősödött a katonai és biztonsági szakértők homloka e hírek hallatán. Mivel a SpaceX a NASA-val és más amerikai kormányzati ügynökségekkel is szoros üzleti és más kapcsolatokat ápol, Kínában tulajdonképpen az amerikai katonai-ipari komplexum részeként kezelik a céget. A kínai haderő hivatalos online lapja nemrég egy cikkben a SpaceX és az amerikai fegyveres erők szoros kapcsolatait elemezte, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a Starlink képes „kiterjeszteni az amerikai haderő harci képességeit.”

„Jó esély van arra, hogy a Starlinket a megszállottan hegemóniára törő USA kihasználhatja arra, hogy a világra […] káoszt és balsorsot hozzon.”

Egy kínai katonai telekommunikációs ügynökség pedig egy áprilisi elemzésében azt javasolta, hogy Kína készítsen elő „puha és kemény” eszközöket a Starlink-műholdak és a operációs rendszer „lelövésére”.

Helyet csinálnak a hazai konkurrenciának?

Különösen bonyolulttá teszi Musk és Kína viszonyát az, hogy a háttérben hatalmas gazdasági érdekek és súlyos dollármilliárdok is feltűnnek. A Tesla sanghaji gyárában készült a márka tavaly leszállított 936 ezer autójának nagyjából a fele, ráadásul Kína mint piac is nagyon jelentős a cég számára, a Model 3 sokáig vezette a kínai elektromos autó eladási listákat, de egyre erősebb versennyel kell szembenéznie a kicsi és olcsó járművek mellett már a Tesla vadászterületének számító kategóriákban is előretörő kínai gyártók részéről. Tavaly a cég Kínában realizált bevétele megduplázódva elérte a 13,8 milliárd dollárt, miközben Amerikában 23,9, a világ többi részén pedig összesen 16 milliárdot tudott beszedni, és Musk saját becslése szerint hosszú távon is globális bevételeik 25-30 százalékát hozhatja a kínai piac.

Hasonló érdekek feszülnek egymásnak a Starlink kapcsán is. Több kínai állami és magáncég is saját, alacsony föld körüli pályára állítandó saját műholdas szolgáltatások indításán dolgozik, kihívóként lépve fel a Starlink egyeduralma ellen. A biztonsági aggályok és a megfogalmazott fenyegetések, tiltások tehát részben biztosan valós aggodalmakra vezethetők vissza, részben viszont üzleti érdekek által vezérelt taktikai lépesekként is működnek, és további, Musk számára még fájóbb intézkedéseket készíthetnek elő.

A Financial Times összefoglalója szerint a Miami Egyetem Kína-szakértője arra számít, hogy Peking hamarosan korlátozni fogja a Teslát a kínai piachoz való hozzáférésben, míg egy másik neves amerikai szakértő „biztos” abban, hogy Kína hamarosan korlátozó intézkedéseket fog bevezetni a „kompetitív szektorokban, és különösen a technológiai szektorokban” jelen lévő külföldi vállalatokkal szemben.

Elon Musk és Kína kapcsolata néhány éve a sanghaji Tesla „gigagyár” építésének idején, majd megnyitásakor volt a tetőponton. Az excentrikus húzásairól is ismert milliárdos nemcsak a kínai vezetéssel került igen szívélyes viszonyba, de a kínai lakosság körében is filmsztároknak kijáró rajongás övezi, gyakran emlegetik  „a szilícium-völgyi Vasember” néven, az egyébként minden intézményt és kormányt szívesen és szabad szájúan kritizáló üzletember pedig feltűnően tartózkodott a kínai kormányzat vitatható ügyeinek előhozatalától.

Nagyon úgy tűnik, hogy a következő időszakban Musk és cégei is megtapasztalhatják, milyen a pekingi vezetés baráti listájáról egy másikra átkerülni, és ez akár komoly csapást is jelenhet a milliárdos cégbirodalmának. Kérdés persze, hogy mit tartogat a tarsolyában „a szilícium-völgyi Vasember” erre az esetre.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.