5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Vodafone az eredetileg bejelentettnél 10 százalékkal olcsóbb lett, azért érte meg inkább erre költeni, mint mondjuk a pedagógus-béremelésre - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Februárban vagy márciusban lassulhat az élelmiszerdrágulás üteme, ugyanis „túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar”.

Nagy Márton a Mandinernek adott interjúban az árstop miatt kialakult élelmiszerhiánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcokra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.

A miniszter szerint, ha az infláció mértéke olyan ütemben csökken, mint várják, akkor lehet, hogy

áprilisban már nem is lesz szükség az élelmiszerárstopra.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy a Vodafone felvásárlása az eredetileg bejelentettnél 10 százalékkal kevesebb lett, és azért érte meg inkább erre költeni, mint mondjuk a pedagógus-béremelésre.

Nagy Márton optimista: Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót. Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Nagy Márton optimista: Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót. Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A Mandiner által csütörtökön közölt interjúban az alábbi "optimista" állítások is elhangzottak: 

Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egyszámjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán "kilőhet a magyar gazdaság", a növekedés elérheti a 4 százalékot.

Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta, hozzátéve, hogy "tudtunk alkalmazkodni" és a "most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések" is érhetnek. A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.

Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, hangsúlyozta. Hozzátette, a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.

Az inflációról a miniszter kiemelve, hogy az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a január inflációt és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet és az év végére már ismét egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését valamint a bérnövekedést említette.

Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.

A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy

a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betétikamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe.

A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján és amennyiben az év végére valóban egyszámjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előretekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP prognózisa felett, amely gazdasági szempontjából nem indokolható - hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekord szintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.

A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak.

A Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdeén is jegyzett 4iG informatikai vállalat, 49 százalékát az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerezte meg 660 milliárd forintért.

Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A témára akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát - mondta, megjegyezve,  Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!