A PM azt írja: az új NAV-törvénnyel az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Az adóhivatal feladatainak köre évről évre bővül. Idén január 1-től a NAV gyakorlatilag Magyarország univerzális végrehajtó szervévé vált. Még 2018-ban kerültek át a közigazgatási ügyek, idén pedig már az összes a törvényszéki ügy végrehajtását is a NAV végzi. Ez a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent. Idén július 1-jével újabb feladatot vett át az adóhivatal: az egyéni vállalkozók nyilvántartását. Jelenleg több mint 562 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban.
Újabb ügyek landolnak a NAV-nál
A NAV feladatainak repertoárja jövőre még tovább bővül a friss törvényjavaslat szerint. A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági ügyek intézése mellett a helyi iparűzés adóbevallást is az adóhivatalhoz kell benyújtani, ez utóbbi mintegy 800 ezer vállalkozásnak jelent adó-adminisztrációs könnyebbséget majd 2021-től. A NAV munkatársai az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb szerepet kapnak jövőre a pénzmosás elleni küzdelemben is - írja a NAV.
Jövőre érkezik az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali kiajánlása, amivel várhatóan már 2021. második felében számolhat több mint félmillió áfa-bevalló cég - írja a PM.
Új bizottságot hoznak létre a feketegazdaság ellen
A feketegazdaság elleni küzdelemben is beváltak az online eszközök, illetve az adóhivatal kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési gyakorlata. Az adóelkerülés miatti áfakiesés a korábbi 21 százalékról 7 százalék alá csökkent tavaly, ezzel az értékkel megelőzzük Németországot, Ausztriát és Dániát is. A Pénzügyminisztérium célja a további javulás elérése, ezért jövőre létrehozza a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot. Az illegális szféra szereplőinek megfékezéséhez szükség van a NAV szakembereinek tudására és tapasztalatára.
Jön az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony
A ma benyújtott, új NAV-törvénnyel a szervezet integrációja teljessé válik. A tervezet egységes jogviszonyt hozna létre; az úgynevezett adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, amely jogállásukat tekintve nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között, és egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a pénzügyőrökre és az ügykezelőkre is.
A törvényjavaslat az illetményrendszert is átalakítaná. Az indoklásból kiderül: a teljesen kötött rendszert oldanák, hogy lehetőséget adjon a teljesítményalapú bérezésre. Az illetményrendszer korrekciójával a rendszeres pótlékok szerepe tovább csökken, ennek keretében a nyelvvizsgapótlék megszűnik (összege az érintetteknél az illetménybe épül be), a munkaköri (korábban: közszolgálati) pótlék szerepe pedig jelentősen átalakul. Csak azok részesülnének munkaköri pótlékban, akik objektíve, a NAV valamennyi tevékenységét nézve nehezebb, több kockázati tényezőt magában hordozó körülmények között végzik munkájukat - írja az indoklás.
A besorolási kategóriák, valamint a kötelező előmenetel finanszírozási kockázatainak csökkentése érdekében a fizetési fokozatok száma is számottevően csökken. Lényegi változás, hogy az illetményrendszerben meg fog jelenni a teljesítményértékelésen alapuló, +/- 30%-ig
terjedő illetményeltérítés intézménye.
