Ahogy közelednek a választások, úgy helyeződik egyre nagyobb fókusz az induló pártok programjaira, köztük is kiemelt figyelem övezi (övezné) a jelenlegi kormánypártok programját. 2014-ben úgy sikerült újra nyerniük, hogy a program lényegében kimerült a "Folytatjuk" szavacskában, és idén sem tűnik úgy, hogy sokkal kimerítőbb kampányolásba kezdenének - legalábbis gazdasági téren. Célokat, kevésbé megfogható, intézkedéseknek nem nevezhető pontokat viszont ismertetett Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján, kedden.
Többek között célként fogalmazta meg a minden évben emelkedő minimálbért, ami tekintve a bérfelzárkózás érdekében tett kormányzati lépéseket, szinte alapkövetelménynek is tekinthető. A demográfiai program, a növekvő születésszámot ösztönző intézkedések mellett szintén elvárható a családoknak adott adókedvezmény lehetséges emelése is, igaz, 2019-ig egy korábbi döntés értelmében folyamatos növekedésre lehet számítani. Szintén a már elindult úton történő továbbhaladásra utal az, hogy minden évben szeretnék csökkenteni a munkát terhelő adókat is. Ugyanakkor ez a pont sem hordoz magában semmi újdonságot, hiszen a 2016 végén kötött 6 éves bérmegállapodás egyik pontja az, hogy ha a reálbér minimum 6 százalékkal növekszik, akkor 2019-től 4 alkalommal minden évben tovább csökkenhet a szocho mértéke 2 százalékponttal.
Orbán egy igazi lerágott csontot is bedobott a közösbe azzal, hogy kifejezte, szerinte
"olyan gazdaság kell, amiben 2022-re elérjük a teljes foglalkoztatottságot".
Legelőször 2014. márciusában ugyanezen a rendezvényen fogalmazta meg Orbán a 10 pontját, melynek egyik tétele a teljes foglalkoztatottság elérése volt. Ezt követően a teljesség igénye nélkül többször, is megfogalmazta a célt, igaz, 2018-as - tehát idei - céldátummal.
2014. június 13-án, az akkori választások után a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta:
még ebben a ciklusban szeretné megvalósítani a teljes foglalkoztatottságot.
Majd október 22-én a Siemens képzési központjának megnyitóján úgy fogalmazott:
A következő négy évben újabb munkahelyeket hoz létre a kormány, az üzleti világgal együttműködve szeretné elérni a teljes foglalkoztatottságot.
2015. márciusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán azt mondta, nem tartják lehetetlennek a teljes foglalkoztatás elérését 2018-ra. Végezetül, de nem utolsó sorban, 2016 október elején a parlamentben az azonnali kérdések órájában mondta azt: továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság.
Az elmúlt időszakban pedig már megjelentek azok a, foglalkoztatottsági statisztikákhoz fűzött kormányzati kommentárok is, miszerint közel a teljes foglalkoztatottság. A Magyar Idők pedig már olyan cikket publikált, miszerint elértük a célt - legalábbis közgazdasági értelemben. A piac ugyanis elérte a csúcsát, innentől kezdve nem várható látványos javulás, csak kisebb mértékű foglalkoztatottság-növekedésre lehet számítani.
Ezek után kedden Orbán adott még 4 évet egy olyan cél eléréséhez, amitől igazából már csak egy hajszál választja el a piacot. A kormányfő 4 évvel ezelőtti meghatározása szerint ugyanis a teljes foglalkoztatottság számszerűen 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, vagy másként megfogalmazva, 150 ezer munkanélkülit. A legutóbb statisztikák szerint a ráta 3,8 százalék a 15-74 éves korcsoportban, a munkanélküliek száma pedig 173 ezer fő. Tekintve, hogy tavaly éves átlagban 42 ezerrel sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát, ha nem történik valamilyen komoly gond a piacon és a gazdaságban, már az idei évben elérhetjük az Orbán megfogalmazása szerinti teljes foglalkoztatottságot.
