Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitű gazdaságpolitikai fórumán 10 pontba szedte össze, milyen feladatokat, célokat kell még elérni a jövőben ahhoz, hogy az új szerkezetű magyar gazdaság stabil lábakon álljon. Számszerűen szeretné, ha a magyar gazdaság növekedési üteme kétszerese lenne a németének.
Orbán 10 pontja:
1) Az államadósság finanszírozásában sokkal nagyobb arányban van szükség a hazai forrásra
Orbán szerint, ha megéri a Templetonnak, hogy magyar állampapírokba fektessen, akkor az átlagembernek is meg kell érnie. Az adósság közel 40 százaléka egyébként devizában denominált.
2) Végig kell vinni az újraiparosítást
A magyar ipar a GDP 23 százalékát teszi ki szemben az EU-átlag 15 százalékkal, és jelenleg a németek és a csehek előznek meg minket. Őket le kell győzni még a miniszterelnök szerint.
3) Be kell fejezni a nemzetközi térben történő helyfoglalást
Itt a kormányfő elsősorban a különböző nagyobb gazdaságokkal kötött megállapodásokra, gazdasági kapcsolatok építésére gondolt. A célok között elmondása szerint a Törökországgal kötendő megállapodás lezárása szerepel, illetve a feltörekvő indiai gazdaságot is "hozzánk kell kapcsolni".
4) Meg kell változtatni a bankszektor tulajdonviszonyait
"Ez tabu kérdés. Ha valaki ezt felhozza, olyan, mintha a padlóra köpne" - mondta Orbán. Hozzátette: ő nem hisz abban, hogy stabil lábakon állhatnak egy olyan gazdaság, amelynek a bankszektora nincs legalább 50 százalékos hazai tulajdonban. "Az, hogy ettől a céltól távol vagyunk, vagy közel, attól függ, hogy az OTP-t hogyan számoljuk" - mondta.
5) Meg kell változtatni a mezőgazdaságban a birtokszerkezetet
A célt már kitűzték: a nagybirtokok aránya legfeljebb 20 százalék legyen. "Ehhez a valóság lassan akar hozzáigazodni, ebben így van mit még tenni".
6) Több innovációs központ
4 éve meghirdették azt, hogy legyünk ipari termelési központ, amit mára sikerült elérni a kormányfő szerint. Innen viszont feljebb kell lépni, hiszen bár ennek a területnek megvannak a maga zászlóshajói már, de mégis több ilyen központra van szükség, melyek nem kizárólag a tudomány területén működnek. Orbán szeretné, ha a központok mellé magas technológiájú cégeket is telepítenének, melyek azonnal be tudják építeni a a tudományos eredményeket. Emellett az innovációs központokhoz kapcsolódó felsőoktatásra is szükség van.
7) A munkát terhelő adók csökkentésének és a fogyasztást terhelő adókra való áttérés folytatása
8) A demográfiai gondolkozás alapjaira kell helyezni a gazdaságot
Orbán szerint az a társadalom nem érdemli meg a holnapot, amelyik nem tudja biológiailag fenntartani saját magát. Éppen ezért érvényesítenek minden kormányzati döntésben demográfiai szempontokat is, és igyekeznek kialakítani a "munka-teljesítmény-család háromszöget", ezeket a területeket összekapcsolni.
9) Olcsóbbá kell tenni az energiát
Nagy kérdés, hogy az energiaszektor egy ipari szektor-e, mely profitot termel, vagy egy olyan szolgáltatás, mellyel az igénybe vevő cégek termelnek profitot. Orbán szerint ő az utóbbi álláspontot képviseli. Éppen ezért szükség van arra, hogy az ipari áram árát is csökkentsék, ezzel növelve a versenyképességet is.
10) Teljes foglalkoztatás
A miniszterelnök elismerte: ezt a területet rendszeresen kritizálják, de az igazság az, hogy teljes foglalkoztatás nélkül a vállalkozások nincsenek biztonságban. Nem lehet megengedni ugyanis azt, hogy milliós nagyságrendet képviseljenek azok, akik az állam által adott segélyből élnek és feleslegesnek érzik magukat. Ha ezt megengednék, a tömeg szétfeszítené a magyar társadalmat. Bevallotta, hogy a közmunkánál el tud képzelni szebbet, de ha összeveti a segélyből élést a bérből éléssel, akkor rájön arra, hogy az államnak minden eszközt be kell vetnie, hogy az emberek ne érezzék feleslegesnek magukat. A cél "természetesen" nem a 0 munkanélküliség, hanem egy 3,5 százalékos szint lehet. A 9-10 százalékos munkanélküliségi ráta Orbán szerint folyamatos veszélyt jelent.
Még az orosz megállapodásra adott egy magyarázatot
Alapvetően Orbánék elmondása szerint igyekeztek szakítani a gazdaságpolitika eddigi gondolatával, miszerint "hova csatlakozunk le", ehelyett ők inkább igyekeznek másként alakítani a gazdasági kapcsolatokat más országokkal: a világ minden szereplője legyen érdekelt abban, hogy Magyarország sikeres legyen.
Erre példaként felhozta a németeket, akiknek az újraiparosításunk fontos, a mobil, szakképzett munkaerőnk, hasonló alapokon nyugszanak a japán érdekek is. Kína számára azért fontos a sikerünk, mert mi lehetünk az az ország, melyen keresztül csatlakoznak az unió "vérkeringésébe".
Hasonló elven működik az Oroszországgal való "megállapodásunk", kapcsolatunk is. Orbán szerint azzal tudjuk őket érdekeltté tenni, ha van egy terület, ahol minőségi partnerségi viszonyt alakítunk ki. Bár azt nem mondta ki konkrétan, de ez lehet a paksi bővítés. A kormányfő ugyanis elmondta: az oroszok jelenleg csak két helyen tudnak Európán belül erőművet építeni, Angliában és nálunk. Így ezzel a kapcsolattal tudjuk elérni azt, hogy az oroszoknak is fontos legyen hazánk eredményessége és sikere. Orbán megjegyezte, Törökországgal is minden bizonnyal valamilyen energetikai alapokon nyugvó megállapodás születhet.
mfor.hu
