A kormány elszántan tereli a munkabérek felé az alkalmazotti jövedelmeket, a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása is azt a célt szolgálja, hogy minél több legyen a készpénzes fizetés. Az adószabályok miatt ez bruttóban garantáltan emelkedést jelent a béreknél, de a nettó pozíciók az eltérő elvonások miatt már nem festenek ilyen szépen.
Arra pedig csak most jött rá a kormány, hogy a kormányzati politika központjába helyezett családok ráfázhatnak, ha nem korrigálnak még egyet a jogszabályokon.
A cafetéria új, jövőre hatályba lépő szabályai szerint nagyon kevés kivételt leszámítva - ide tartozik a SZÉP-kártya - minden, eddig kedvezményesen adózó juttatás úgy adózik januártól, mint a munkabér. A kormány azt szeretné elérni a változtatással, hogy minél több jövedelem munkabérként legyen kifizetve, mert ezzel szépen fel lehet tornászni a bérstatisztikákat.
A bruttók tehát még jobban emelkedhetnek, mint amennyit a bérmegállapodások alapján el lehetne érni, csakhogy a nettó pozíciók már attól függnek, milyen lehetőségei vannak a munkáltatóknak. Ők bizonyos esetekben jobban jönnek ki a béresítéssel, mert az arra jutó közterhük alacsonyabb, mint a béren kívüli juttatások esetében. A munkavállalók viszont a munkabér után adót és járulékot fizetnek, a cafetéria után ellenben csak a munkaadót nyomja a közteherviselési kötelezettség. Vagyis azon múlik, melyik dolgozó hogyan jár, hogy mekkora a foglalkoztató mozgástere.
Ezzel együtt elmondható, hogy a legtöbb alkalmazott jogosan tart attól, hogy ha béresítik a béren kívüli juttatásait, nettóban rosszul jár, kisebb lesz a jövedelme, mint idén.
Az is alapos számításokat igényel, hogy mi lesz a helyzet, ha megtartják a béren kívüli juttatást. Ennek is lennének vesztesei, például azok, akik családi adókedvezményt vesznek igénybe. Ennek megelőzéséről egy friss törvénymódosítóban gondoskodik a kormány. (A benyújtó a törvényalkotási bizottság, de mint minden ilyen esetben, természetesen a kormány szándékait tükrözik a javaslatok.)
A bizottsági indítvány lényege, hogy amikor elszámolják a kedvezményeket a munkavállaló adóalapjában, akkor azokat először a munkabér adóalapjával szemben kell érvényesíteni, és ha marad még a keretből, akkor lehet az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő - és ilyenek a béren kívüli kifizetések is - juttatásokat figyelembe venni.
Ha nem épül be ez a módosító az adócsomagba, akkor előállhatna egy olyan helyzet, hogy a családi adókedvezményt a béren kívüli, de már munkabér szerint adózó juttatásokra eső adóalappal szemben érvényesítik először. Csakhogy a béren kívüli juttatás nem készpénzt jelent, hanem például SZÉP-kártyát. Vagyis a kedvezmény elszámolása nem érintené a készpénzes pozíciót. Eközben a "rendes" munkabérnél nem érvényesülne - vagy csak részben - a kedvezmény. Ami miatt a szülő tényleges készpénzben mért fizetése csökkenne.
Összességében a nettó készpénzes jövedelem zsugorodott volna, ha nem lép a kormány. A javaslat - amely a törvényalkotási bizottság módosító csomagjának 4. pontja - elfogadásával kivédhető lesz a kormány által preferált családok nettó pozíciójának romlása.
