5p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elszálló áram- és gázárak sokak számára fájdalmasak, ugyanakkor ennek köszönhetően csökkenhet a fogyasztás. 2021-ben ugyanis Magyarországon az energiafogyasztás még számottevően nőtt, az Európai Unióban az egyik legnagyobb mértékben. A friss adatok viszont komoly fordulatról tanúskodnak.

Európa tudatosabb országaiban már az előző télen elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő energiaárakhoz és mind az ipari, mind a lakossági fogyasztók igyekeztek takarékoskodni. Nem úgy nálunk, hiszen akkor még az országgyűlési választások voltak a kormány fókuszában, és kis túlzással azt ígérték, hogy örökkön-örökké olcsó marad a gáz és az áram. Ennek köszönhetően a magyarországi energiafogyasztás volt az, amely az egyik legnagyobb mértékben nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest.

Igaz, az Európai Unió szintjén sem sikerült takarékoskodni, az Eurostat hétfőn közzétett számai szerint ugyanis 2021-ben az EU primerenergia-fogyasztása elérte az 1309 millió tonna olajegyenértéket (Mtoe), ami 5,9 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Igaz, legalább még elmarad a 2019-es szinttől, amely akkor 1354 Mtoe-t tett ki. A statisztikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatok alapján az EU távolabb került a 2030-ra kitűzött céltól. Ez már csak azért is szomorú, mert a járvány legsötétebb évében kézzelfogható közelségbe került a cél, akkor ugyanis már csak 9,5 százalékkal haladta meg a kitűzött szintet a fogyasztás, míg tavaly már 16 százalék felett volt ez a mutató.

Ki kell persze emelni, hogy a koronavírus-járvány ágazatokon átívelő hatása miatti 2020-as visszaesést követően az EU energiafogyasztása 2021-ben ismét nőtt. Ugyanakkor pozitívum, hogy így is messze van a 2006-os csúcstól, amikor a primerenergia-fogyasztás 34 százalékkal haladta meg a 2030-as célt, a végső energiafogyasztás pedig 23,6 százalékkal lépte túl azt.

Miután a Covid miatti nagy gazdasági visszaesés a 2020-as év számait erősen torzította, a statisztikusok szerint sokkal pontosabb képet fest a múlt évi adatokat a 2017-19-es időszak átlagával összevetni. Az országok többsége, vagyis 27-ből 18 állam kevesebb energiát használt tavaly, mint a korábbi időszakban.

Az elsődleges energiafogyasztás Észtországban (-16,8 százalék), Portugáliában (-13,3) és Görögországban (-10,5) csökkent a legnagyobb mértékben. A legnagyobb növekedés Litvániában (+5,7), Lengyelországban (+2,8) és Romániában (+2,2) volt. A 2017–2019-es időszak átlagához képest a végső energiafogyasztás legnagyobb csökkenése Máltán (-10,0 százalék), Cipruson (-9,7) és Portugáliában (-7,1), míg a legnagyobb növekedés Romániában (+7,5) ), Bulgária (+3,9), valamint Magyarország és Csehország (mindkettő +3,3) volt. Ezekben az adatokban persze nemcsak a lakossági fogyasztást kell érteni, hanem a közlekedés vagy az ipar éppen úgy szerepet játszott. Utóbbiaknak a magyar fogyasztás növekedésben is számottevő szerepe volt.

Energiafogyasztás az Európai Unióban 2021-ben a 2017-19-es időszak átlagával összevetve. Forrás: Eurostat
Energiafogyasztás az Európai Unióban 2021-ben a 2017-19-es időszak átlagával összevetve. Forrás: Eurostat

Ugyanakkor a lakossági fogyasztás növekedésében mindenképpen szerepet játszott, hogy a magyaroknak tavaly, sőt idén, az első félévben sem kellett a piaci folyamatokhoz alkalmazkodniuk. Ezt bizonyítja, hogy a rezsiemelés után a lakossági fogyasztóknál is komoly fordulat következett be.

Igaz, ahogy arról hétfői cikkében a G7 írt, az ipari fogyasztók már korábban reagáltak a gázárak megugrására. Májustól ugyanis érzékelhetően csökkent a hazai fogyasztás, ami nem az időjárásnak, hanem a piaci árak változásának tudható be. Az adatok egyébként alátámasztják azokat a korábbi híreket, amelyekről annak idején számos nagyobb fogyasztónak számító vállalat beszámolt, hiszen korábban például a magas árak miatt a hazai műtrágyagyártásról jelentek meg olyan hírek, hogy leáll a Nitrogénművek. De a megugró energiaköltségek miatt a cégek nagy része sokkal tudatosabb lett.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy januártól mi lesz velük, hiszen sokak számára akkor lép majd életbe az az új szerződésük, ahol brutális drágulással kell szembenézniük. Ráadásul sok olyan cég, ahol a karácsonyi időszak kiemelt a bevételek szempontjából tervezi azt, hogy az év végi időszakot követően „szünetet tart”. Így nem lenne meglepő, ha akkor újabb jelentős fogyasztáscsökkenést jegyezhetnénk fel.

A G7 számításai szerint szeptember 23-a óta a napi magyarországi gázfogyasztás mindennap elmaradt a 2017-2021 közötti átlagtól. Naponta átlagosan 7 millió köbméterrel fogyott kevesebb gáz, ami „azt jelenti, hogy szeptember és december közepe között több mint 600 millió köbméter földgázt spóroltunk meg. Arányaiban ez közel 25 százalékos fogyasztáscsökkenés” – írja a lap. Ezek a számok egyébként egybecsengenek a MEKH jelentéseivel is, az energiahivatal augusztus óta minden hónapban arról számol be, hogy mind az elektromos áram, mind a gázfogyasztás érezhetően csökkent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!