A júliusban bejelentett, majd augusztus elsejétől életbe léptetett „rezsicsökkentés-csökkentés” éves szinten 2523 kilowattóra áramban és 1729 köbméter gázban húzta meg az átlagfogyasztás limitjét, a kormány bejelentése szerint a változtatás elvileg a háztartások háromnegyedét nem érintette. Az Európai Unió közös statisztikai hivatalának számai alapján már kirajzolódik, hogy azok, akik nem fértek bele ebbe a keretbe, pórul jártak.
Gázárak
Az Eurostat adatközlése egyértelműen jelzi, hogy milyen hatással volt a rezsicsökkentés elengedése a hazai gázárak alakulására – azután, hogy több hónapon keresztül gyakorlatilag stabilan nem emelkedett az energiahordozó ára az előző év azonos időszakához képest, mindez az augusztusi számlákban már hirtelen megjelent.
Ez augusztusban 114, míg szeptemberben 116 százalékos emelkedést jelentett, ezzel pedig Magyarország hirtelen az európai drágulás élvonalába került, messze meghaladva az átlagos szintet.
Ez azonban még nem minden, hiszen úgy tűnik, hogy a hazai gázárak drágulásának üteme nemcsak az uniós átlag felett jár, hanem a régiós áremelkedések felett is. Azaz itthon jobban drágult szeptemberben 2021 azonos időszakához képest a gáz, mint például Romániában, Csehországban, Szlovákiában, vagy éppen Lengyelországban.
Az, hogy a gázárak mennyire megemelkedtek az elmúlt hónapokban, összességében tehát nehezen vitatható, hiszen még az uniós átlagos emelkedés is 70,9 százalék volt szeptemberben. Így viszont nem meglepő, hogy nagyjából egységes az EU-s törekvés valamilyen jellegű ársapka bevezetésére. Ahogy arról lapunk is már írt, múlt csütörtökön egyebek mellett az uniós gázársapka bevezetéséről és nagyrészt önkéntes közös gázbeszerzésről állapodtak meg a tagállamok vezetői.
Bár a részletek egyelőre homályosak mind az árkorlátozás mibenlétéről és bevezetésének időpontjáról, mind a közös gázbeszerzés mértékéről, Orbán Viktor már a bejelentés után arról örömködött, hogy Magyarország két területen is mentességet kapott. Szavai szerint hazánk
egyrészt mentesül a gázársapka alól – „ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne” –, másrészt mentesül a közös gázbeszerzés alól ( „ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak.”)
Az, hogy mindez mit jelent majd a gyakorlatban a hazai gázszámlák alakulásánál, egyelőre még nem egyértelmű. Az azonban nem sok jót ígér a magyar háztartásoknak, hogy a Klasszis Klubunkba is ellátogatott energiaügyi szakértő, Holoda Attila úgy foglalta össze a helyzetet, hogy „a kormányfő azt ünnepli látványosan, hogy tovább vehetjük a gázt drágábban az oroszoktól.”
Az arányok is problémát okoznak
A gázárak erőteljes áremelkedése ráadásul a magyar lakosságot az átlagosnál is jobban érinti. A környező országokkal összevetve az derül ki ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból, hogy a hazai földgázfogyasztás jelentős része kapcsolódik közvetlen ehhez a csoporthoz. Míg az uniós átlag esetén a lakossági felhasználás részaránya 35 százalék, addig a magyarországi adatok 44 százalékot mutatnak.
Mindez azt jelenti, hogy a megnövekedett árak extraterhet jelentenek a lakosság számára, amely részben már az inflációban is tükröződik, de annak emellett várhatóan további erőteljes gazdasági hatása lesz. Hozzá kell mindazonáltal tenni, hogy a szeptemberi infláció esetén az adatokat elemezve a Magyar Nemzeti Bank azt írta, hogy az infláció több mint felét a szabályozott árú termékek (szeptemberben döntően a lakossági rezsiárak módosítás) és a szolgáltatások, valamint az élelmiszerek drágulása magyarázza. Két termékkör adja az infláció 4,5 százalékpontos emelkedésének közel 85 százalékát: a szabályozott árak 2,8, az élelmiszerek 1 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index gyorsulásához.
Ám ahogy már jeleztük, a megugró energiaáraknak további negatív hatásai is vannak. A többszörösére ugró gáz- és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, a fémfeldolgozásig, az építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz. Emellett az árak növekedésnél azt is érdemes figyelembe venni, hogy emiatt a lakosságnak kevesebb „szabadon elkölthető” jövedelme marad. Ez már csak azért is probléma, mert az idei, a nehézségek ellenére is várhatóan kiugróan magas GDP-növekedés motorja a belső fogyasztás megugrása volt.
Áram
Az áram áremelkedése lényegében teljesen párhuzamos utat járt be a gázárakéval, igaz, mértékében lényegesen alacsonyabb maradt, hiszen még a legfrissebb adatok is csak 29,2 százalékos drágulást mutattak tavaly szeptemberhez képest, ami jelentősen az uniós átlag alatt maradt.
Ahogy grafikonunkon is látszik, mindez a V4-es országok esetében a középmezőnybe sorolta Magyarországot, hiszen Szlovákiában így is kevésbé emelkedtek az áramárak, mint Magyarországon. A régióban az áram összességében Csehországban drágult a legjobban tavaly szeptemberhez képest, mintegy 37,8 százalékkal.
Noha az elektromos áram ára mérsékeltebben emelkedett, mint a földgázé, egy összefüggésre érdemes felhívni a figyelmet. Ahogy az a fenti ábrán (Gázfogyasztás megoszlása felhasználási cél szerint) látható, Magyarországon az energiaszektor is nagyon fontos felhasználó. Ennek hátterében az áll, hogy az áramfogyasztás eloszlása nem egyenletes, és az úgynevezett – általában gázzal működő – csúcserőművek ki-be kapcsolgatásával tartják egyensúlyban a rendszert. Nagyon kevés olyan óra van egy napban, amikor gázerőművek nélkül ki lehet szolgálni az igényeket, így a villamosenergia-piacon is ármeghatározó a földgáz – ahogy az az ábrából is látszik, hazánkban ennek kiemelt szerepe van. Így hiába termel viszonylag olcsón például a Paksi Atomerőmű, a földgáz árának megugrása az áramszámlákban is visszaköszön.
