„Nehéz megmondani, mekkora területen termesztenek ma Magyarországon epret” – mondta lapunk kérdésére Tóth-Babits Dorina agrárszakértő. Hozzátette, tavaly ez a szám hozzávetőlegesen 550 hektár volt.
Sokan családi vállalkozásként fél-, egy hektárnyi területen foglalkoznak eperrel, nem vesznek igénybe területalapú támogatást, emiatt nem is regisztrálnak a rendszerbe, így nehéz pontos adatot mondani az epres termőterületről.
Az agrárszakértő azt is elmondta, egyre többen gondolják úgy, érdemes az epertermeléssel foglalkozni. Idén mégsem lesz rekordtermés, talán jó közepes átlag várható.
A fóliás szezon már az utolsó harmadánál tart és a napokban már a szabadföldi eper is megjelenik a magyar piacokon.
„Import eperrel már alig találkozhatunk, 90 százalékban a magyar gyümölcsöt kínálják az árusok” – mondja Tóth-Babits Dorina.
A fóliás eper legnagyobb része Lajosmizse környékéről származik, de Szeged környékén is sokan foglalkoznak epertermesztéssel. Innen kerül először piacra a hazai éper. Ezt a Dunántúl követi, ahol Somogy megyében vannak jelentősebb termőterületek és a szezont a Nyírségben termett eperrel zárja az ország.
Pár héttel ezelőtt Budapesten még ötezer forint körül kellett fizetni egy kiló eperért, ez a szám jelenleg 1500 és 2700 forint között van.
„A termelők egy láda nagy szemű eperért 8000 forintot kapnak. Miután egy ládában öt kiló eper van, ezért a kilónkénti ár most 1600 forint. Egy kiló kisebb szemű gyümölcsért pedig 1200 forintot fizetnek a felvásárlók, így nem is olyan nagy az árkülönbség az átvétel és a piaci ár között” – mondja Tóth-Babits Dorina.
Megkerülhetetlen a kézi munkaerő
Az agrárszakértő elmondta, a termelők egyre nehezebb helyzetben vannak. A szaporítóanyagot zömmel külföldről, elsősorban Olaszországból importálják. Ennek az ára is emelkedett az elmúlt évekhez képest, ráadásul euróban kell fizetni, így relatíve még nagyobb a drágulás. A műtrágya ára pedig megháromszorozódott. A kézi munkaerőt is meg kell fizetni, ez mind növeli a termelési költségeket.
Tóth-Babits Dorina azt is hozzátette, az eper szedése csak kézierővel történik, egy hektárra legalább 15-20 ember kell. Ráadásul az eper nagyon romlandó gyümölcs, szedés után azonnal értékesíteni kell, ráadásul ugyanazt a növényt tíznaponként újra szedni kell, ez az oka annak, hogy senki sem foglalkozik nagy területen ezzel a gyümölccsel.
„Miután egyre kisebb a haszon, az epertermelők közül egyre többen próbálkoznak meg azzal, hogy a gyümölcsöt szedés után közvetlenül értékesítik a földek mellett, vagy a piacokon” – mondta el apunknak Tóth-Babits Dorina.
