A várakozásoktól elmaradva a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 20,8 százalékkal 1487 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első nyolc hónapban 8,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy látja:
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Kissé csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszer vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,4 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,4 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbi lassulásában szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések fokozatos feloldása miatti emelkedő bázis, valamint a céges autók kedvezményes tankolásának megszűnése, ugyanakkor a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom továbbra miatt a növekedés dinamikus maradt. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 6,2 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,7 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,6 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,0 százalékkal nőtt. A bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,8, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9 százalékkal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,1 százalékkal csökkent.
23,7 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,3 százalékkal, 2010-hez képest 51 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 6,5 százalék körüli növekedésre számítanak a Magyar Bankholding szakértői.
Folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve jövőre mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első kilenc hónapban 9,2 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések. A kínálati korlátok enyhülésére utalhat azonban, hogy augusztusban már kismértékben nőtt a forgalomba helyezett új autók száma írja a Magyar Bankholding vezető elemzője.
