A múlt héten lezárult a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításának parlamenti vitája. Ennek során a kormánypárti megszólalók úgy vélték, hogy nemcsak a most is üzemelő blokkoknak kell továbbra is energiát termelniük, de Paks 2 építését is fel kellene gyorsítani. A vita során megint találkozhattunk úgymond azzal a kormányzati ellentmondással, hogy miközben az uniós energiaminiszterek találkozóin rendre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett idén részt, és a bővítési projekt is az ő hatáskörében van, a parlamenti vitában Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára szólalt fel. Az energiastratégia ugyanis „elvileg” a TIM hatáskörébe tartozik, bár a minisztérium vezetője, Palkovics László a hírek szerint éppen azért adta be lemondását, mert ezt a területet is el kívánják vonni tőle.
A szakértők többsége egyébként nem tartaná ördögtől valónak egy önálló minisztérium létrehozását, már csak a mostani energiaválság miatt sem. Ráadásul az uniós karbonsemlegességi célok elérése miatt is stratégiai terület az energetikai, így mindenképpen indokolt lenne az önálló igazgatási egység. Más kérdés, hogy ahhoz, az valóban hatékonyan működjön, nem lenne elég a mostani minisztériumból kiszakítani az energiaügyeket, hanem minden kérdést egy tárcához kellene utalni, amire viszont gyakorlatilag nulla az esély. Orbán Viktor aligha fogja elvonni a Szijjártó Péter menedzselte kérdéseket a külügyminisztertől. De a bennfentesek arra sem látnak esélyt, hogy az utóbbi hónapokban az egyik legaktívabb kormánytag Nagy Mártont is levegyék erről a témáról. Pedig a gazdaságfejlesztési miniszter „pénzügyi szemlélete” a szakemberek szerint időnként súlyosan szembekerül a szakmaisággal. Erre példa, hogy Nagy Márton kezdeményezte a hajdúszoboszlói gáztárolóban lévő úgynevezett párnagáz leszívását, aminek megvalósulása esetén a szakértők szerint használhatatlanná válhat a gáz raktározására az az egység.
Aligha mondhatunk le az atomenergiáról
Steiner Attila a parlamenti vitában azt mondta: az ellátásbiztonságnak a jelenlegi helyzetben nagy szerepe van, de ez nem jelenti azt, hogy a nukleáris biztonság kérdése nem fontos, hiszen ez mindenek felett áll. Rámutatott: a parlamenti vitával nem zárul le a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításának kérdése, hiszen különböző engedélyeztetési eljárások - köztük nemzetközi környezetvédelmi eljárás is - indul majd a projekttel kapcsolatban. Az üzemidő-hosszabbítás projektje csak akkor mehet tovább, ha ezek megvannak - szögezte le, jelezve, hogy Brüsszelnek is megküldik e módosításokat.
Meddig üzemelhet a Paksi Atomerőmű?
A Paksi Atomerőmű négy reaktora 1982 és 1987 között kezdte meg működését. Eredetileg az atomerőművet 30 éves üzemidőre tervezték, majd ezt 20 évvel meghosszabbították, így 2032 és 2037 között járnának le az engedélyei. A kormány célja, hogy a 10-15 év múlva kifutó liecenceket már most 10 évvel kitolják.
A Facebookon a Türk Államok tanácskozásáról üzent Szijjártó Péter, aki nem az üzemidő hosszabbítása, hanem a bővítés kapcsán osztotta meg a gondolatait. Úgy vélekedett, a paksi atomerőmű bővítése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk egyben. A miniszter azt is közölte, hogy múlt csütörtökön az üzbegisztáni Szamarkandban Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával áttekintették a beruházás állását, és megállapodtak a következő hetekben szükséges lépésekről annak érdekében, hogy az évtized végére már számolhassanak két új paksi blokkal is.
Paks 2-nek reszeltek?
Ez ugyan jól hangzik, ám az eredeti tervek szerint az új atomerőműnek már állnia kellene. Eközben a gyakorlatban, ahogy a parlamenti vitában az egyik ellenzéki felszólaló fogalmazott, egyetlen kapavágás sem történt még. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a projekt a mai napig nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely valójában lehetővé tenné az építkezés megkezdését. Az okokról a kormány rendre ködösíteni szokott, ám szakmai körökből többször is olyan információk szivárogtak ki, hogy az oroszok a mai napig nem tudtak olyan tervdokumentációt letenni, amely az uniós előírásoknak megfelelne. Sőt, erre érdemben a jövőben sem lehet számítani, és ez erősen megkérdőjelezi, hogy Paks 2 valaha is felépülhet. Egyes pletykák szerint az építésért korábban miniszterként, majd államtitkárként felelő Süli János távozását is ez indokolta.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy Szijjártó Péter ugyan rendszeresen kiemeli, hogy az uniós tárgyalásokon megvédték a magyar érdekeket, és a polgári atomenergetikát nem érintik a brüsszeli szankciók. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy azok a nyugati beszállítók, akik az új erőmű irányítási és biztonsági felszereléseiért felelnének, együtt fognak működni a Roszatommal. Ezt a vélekedést erősíti, hogy egy ugyanilyen technológiával tervezett erőmű épült volna Finnországban is, ahol az engedélyezés hasonlóképpen elhúzódott. Majd Helsinki részben arra hivatkozva mondta fel a szerződést, hogy a háború miatt életbe lépett szankciók ellehetetlenítik a projektet. Az persze nem ismert, hogy a magyar fél milyen szerződést kötött az oroszokkal, és milyen módon lehetne abból kilépni, miközben már most is százmilliárdos költség merült fel az új erőmű kapcsán.
Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása és Paks 2 megvalósítása kapcsán szakmai észrevételekről is lehetett hallani, ám a Párbeszéd politikusai igyekeztek a kétkedő hangokat felerősíteni. A paksi erőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat gyakorlatilag a nyílt beismerése annak, hogy kútba esett a Paks II. beruházás - jelentette ki egy múlt csütörtöki, online sajtótájékoztatón a Párbeszéd társelnöke, Szabó Rebeka. Tordai Bence, a párt másik társelnöke arról beszélt, hogy a két paksi atomerőmű nem lesz képes egyszerre üzemelni, mert a nyári időszakban a Duna vize már a mostani blokkok hűtésére sem elegendő.
Mivel válthatjuk ki?
A most is működő atomerőmű kapcsán érdemes hangsúlyozni, hogy az idő előrehaladtával egyre kevésbé lesz képes a teljes kapacitása körül termelni. Az elvileg 2000 MW teljesítményű erőmű termelése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) napokban közzétett szeptemberi jelentése szerint havi átlagos órás viszonylatban 1496 megawattóra volt, amely 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Ezt a MEKH a karbantartásokkal magyarázta, ám a szakértők szerint erre évről-évre egyre gyakrabban kerülhet sor, ha csak nem hajtanak végre egy több éves leállással járó nagygenerált Pakson, ahogy azt például a legrégebb óta üzemelő svájci Beznau atomerőművében tették.
Az atomenergiának persze a megújulóak többségével szemben az az előnye, hogy minden körülmény között képes valamennyi energiát termelni, bár az tény, hogy az idei nyári extrém melegben, amikor a Duna vízállása a szokásosnál jóval alacsonyabb volt, csökkentett kapacitás mellett lehetett csak üzemeltetni. Több magyar energetikai szakértő van azon az állásponton, hogy szükség lenne egy új atomerőműre, ám Paks 2 koncepcióját és a Roszatomot sürgősen el kellene engedni.
A másik oldalon viszont az európai uniós klímasemlegességi célok, amelyeket Magyarország is támogat, kijelölik a lehetséges irányokat, ez pedig a megújuló energia. Hogy hazánk helyzete nem teljesen reménytelen, azt jelzi: az elmúlt években korábban soha nem látott mértékben növekedett a napenergia hasznosítása, az ország már most a Paksi Atomerőmű kapacitásának több mint 1,5-szeresét kitevő napelemes kapacitással rendelkezik. Ráadásul a kaotikusra sikeredett jogszabálymódosítás miatt óriási mennyiségű engedélykérelem érkezett be október végéig, amely (házi vagy ipari) erőművek elvileg még megkaphatják a visszatáplálásra a jóváhagyást.
Bár országos szinten pontos számok nem ismertek, az kiderült, hogy az E.On szolgáltatási területén gyakorlatilag megduplázódna a kapacitás. Így nem túlzó az a becslés, hogy rövid időn belül az atomerőmű dupláját állíthatjuk elő napenergiából, igaz, ekkora kapacitás mellett immár valós aggály, hogy a meglévő hálózati rendszer miként tudja mindezt kezelni. Érdemes azt is hozzátenni, hogyha más megújuló energiaforrások (például a szélenergia) is zöld jelzést és támogatást (mint a Palkovics László által beharangozott nagy geotermikus fejlesztések) kapnának, akkor egyrészt az orosz gázimport drasztikusan csökkenthető lenne, másrészt Paks 2 megépítése sem lenne létszükséglet.
