Ahogy arról az mfor.hu is beszámolt szerda reggel, a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozat szerint Novák Katalin jóváhagyta, hogy lemondott posztjáról Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium paksi bővítésért felelős államtitkára. Az előző kormányzati ciklusban a Paks 2 projektet tárca nélküli miniszterként, majd az új kormányban „már csak” államtitkárként felügyelő Süli János távozását kommentálók megemlítik, hogy több miniszter is kritizálta a projekt megvalósítási ütemét. Lázár János építési és beruházási miniszter szerint a kormánynak vannak hibás döntései, de közülük a legsúlyosabb bűn az, hogy mostanra nincs már készen a paksi atomerőmű új blokkja.
A napokban az ATV-nek nyilatkozva Szijjártó Péter is hasonlóan éles kritikát fogalmazott meg, a tárcavezető ezt mondta: „Amikor aláírtuk Moszkvában a paksi atomerőmű építéséről a megállapodást 2014-ben, másnap született meg Patrik nevű fiam. Na most, Patrik holnap kezdi meg a második általános iskolai osztályt. Én elhiszem, hogy a Paks II. egy nagyon bonyolult dolog. De ennyire nem bonyolult, hogy egy gyerek születésétől második osztályos koráig ne történjen semmi. Nyolc és fél év eltelt.” Más kérdés, hogy az ATV Híradójának reagálva Süli János annyit mondott, hogy „Nem a két miniszter kritikája miatt mondtam le, ez a kritika engem nem viselt meg”, ugyanakkor lemondásának okáról már nem akar beszélni.
A kormány vélhetőleg olyan embert próbál a projekt élére állítani, akitől a beruházás felpörgetését várják. Ugyanakkor a politikai szándék és a realitás nem biztos, hogy egybe fog esni, arról nem is beszélve, hogy az atomenergia egy meglehetősen speciális terület, így nem állnak sorban a hozzáértő "politikailag is megbízható" emberek. Arról nem is beszélve, hogy Szijjártó Péter augusztus végi bejelentésével ellentétben továbbra sincs sínen Paks 2. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ugyan kiadott egy létesítési engedélyt, az azonban pont a létesítmény kapcsán további engedélyhez kötötte annak létrehozását, így a jogosítvány valójában csupán a terület megtisztítását és az alapozás megkezdését hagyta jóvá.
Paks 3?
A hazai energetikai szakértők jellemzően nem az atomenergiát kérdőjelezik meg a paksi bővítés kapcsán, a szakmai viták hátterében más kérdések állnak. A legfontosabb, hogy miért egy „kísérleti projektet” akar a kormány megvalósítani, de sokak számára az is elfogadhatatlan, hogy a háborúban involválódott orosz vállalat építené az erőművet, emellett a helyszín kapcsán is találkozhattunk kétkedő hangokkal, ahogy a tervezett kétszer 1200 megawattos verzió esetén is fellelhetőek kritikák. Bár elég széles skálán szórnak a vélemények, a konszenzus arról szól, hogy a magyar energiamix nem nélkülözheti az atomenergiát, ugyanakkor az eredeti terveket el kellene engedni és nyugati beruházóval kellene az új atomerőművet megvalósítani. Sőt a hazai atomenergia egyik legelismertebb szakértője, Aszódi Attila a napokban a Spirit FM-nek azt nyilatkozta, hogy nem is egy, hanem két további atomerőműre lenne szüksége Magyarországnak.
Az atomerőmű kapcsán gyakorlatilag a szerződés aláírása óta alapprobléma, hogy az Európai Unióban ilyen erőművet még nem épített a Roszatom. Hasonló technológiával ugyan Fehéroroszországban felépült egy erőmű, de az a szakértők szerint nem teljesen az, amit az orosz társaság a magyaroknak kínált, másrészt az ottani biztonsági előírások köszönőviszonyban sincsenek az EU-s előírásokkal. Paks 2-vel teljesen azonos technológiával létesült volna egy atomerőmű Finnországban, ám az ottani hatóságok (hasonlóan a magyar OAH-hoz) nem találták megfelelőnek a beadott kérelmeket, és azt jelezték, hogy az erőmű tervei elnagyoltak, nem ítélték kellően megalapozottnak, hogy ezek alapján a tervezett prototípus a gyakorlatban kellően biztonságos lesz. Ráadásul az ukrajnai háború miatt, arra hivatkozva, hogy a Roszatom a nemzetközi jogi normákat megsértve szakmai támogatást nyújtott a csernobili és a zaporizzsjai atomerőművek elfoglaláshoz, felmondta a szerződést.
A magyar kormány viszont - kitartva ezen a fronton is a végsőkig Moszkva mellett - az engedélyek kiadását sürgette a hírek szerint. Erre reagálva a mesebeli okos lány módjára adhatta ki az OAH a létesítési engedélyt, amely azonban, mint fent jeleztük továbbra sem adott valódi zöld utat a projektnek, hiába állította az ellenkezőjét Szijjártó Péter miniszter, vagy szerdán a 24.hu-nak válaszolva Paczolay Máté külügyi szóvivő. Ő a lapnak azt nyilatkozta, hogy „A létesítési engedélyek és az ötös blokk építési engedélyének megszerzésével a munka dandárját már nem az államigazgatásban vagy a minisztériumban, hanem az erre a célra létrehozott vállalatban kell végrehajtani. Most ez az időszak következik, aminek nyomán szeptember 1-től Jákli Gergely vette át a Paks II Zrt. irányítását.”
Most is ketyeg az orosz hitel
A paksi beruházás kapcsán a környezetvédelmi aggályok mellett a finanszírozáson voltak többen fennakadva. A beruházás és a hitel kapcsán számos részlet titkosított, így csak a publikus információk alapján lehetett szakmai és pénzügyi észrevételeket tenni. Korábban többen állították azt, hogy az erőmű pénzügyi megtérülése erősen kérdéses, ugyanakkor a mostani energiaárak mellett a számítások szerint az üzemidőn belül visszahozná a beléölt összegeket az erőmű létesítése. Érdemes megjegyezni, hogy a tervek szerint az atomerőmű jórészt orosz hitelből épülne meg, ám korábban kritika érte ezt a 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt a magas költségei miatt. Bár a kormány jellemzően ennek ellentmondó nyilatkozatokat tett, egy előtörlesztést Varga Mihály mégis azzal indokolt, hogy a kamatkörnyezet ezt lehetővé teszi, és ezzel számottevő kamatmegtakarítást ér el az ország. A legmagasabb hitelállomány 2020 első negyedévének végén volt, ekkor 51,89 milliárd forintnak megfelelő összeggel tartoztunk az orosz félnek. A féléves statisztikák szerint jelenleg 11,17 milliárd forintos a hitelállomány.
A lapunk által megkérdezett szakértő azt jelezte, hogy az ukrán háború miatt, függetlenül a magyar kormány szándékától, meglehetősen nehéznek tűnik az atomerő engedélyeinek megszerzése és maga a létesítmény felépítése is. Hasonlóan számos más területhez, az atomenergiában is egyes területekre és egységekre specializálódott vállalatok vannak. A Roszatomnak ezektől kellene beszerezni bizonyos egységeket és alkatrészeket. Ahogy azonban az oroszok jelenleg nem tudnak autót gyártani, úgy szerintük „kész atomerőművet sem fognak tudni”. Már csak azért sem, mert a biztonság szempontjából legfontosabb egységeket nyugat-európai és amerikai vállalatok biztosítanák a projekthez, amelyek viszont az érvényes szankciók miatt aligha fognak bármit is szállítani (legyen szó fizikai egységekről, vagy azok beszerelését, implementálását szolgáló szolgáltatásokról). Így pedig az engedélyek megszerzése is problémás, de ha valahogy arra sor kerülne, a létesítmény az eredeti tervek szerint vélhetőleg akkor is nehezen hozható tető alá. Így véleménye szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Süli János gyakorlatilag a "senki földjére" került, hiszen óriási politikai nyomás nehezedett rá, miközben Paks 2, ahogy azt a kormány szeretné, úgy a mostani körülmények között valójában egy "misson impossible".
