2020-ban a koronavírus árnyékában többször elmondták mind a hazai politikusok, mind a járvány kapcsán felállított operatív törzs tagjai, hogy az utazni vágyok inkább belföldi szálláshelyeket válasszanak, és ne külföldre menjenek. A határon túli utazás ugyanis járványügyi szempontból nagyobb kockázatot jelent. A magyar miniszterelnök mindezt akkor úgy foglalta össze, hogy „több Balaton, kevesebb Adria”. Tavaly az oltottak már ki tudtak mozdulni az országból, több kormánytag is Horvátországban nyaralt, annak ellenére, hogy közben továbbra is azt kérték a lakosságtól, hogy belföldön pihenjenek.
Nos idén sem egészségügyi, sem úgymond erkölcsi akadálya nem volt, hogy akinek telik rá, az külföldön pihenjen. Ennek megfelelően nem csak Orbán Viktor töltött hosszabb időt az Adrián, hanem sokszázezer magyar átlagember is. Mivel azonban a többségnek mind a nyaralásra fordítható összeg, mind a rendelkezésre álló szabadnapok száma korlátos, így nem meglepő, hogy az egy évve korábbiakhoz képest gyengébb számokat produkált a belföldi turizmus.
A KSH kedd reggeli közleményében ennek kapcsán azt írja, 2022 júliusában a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 1,3 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 17, a vendégéjszakáké 15 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma – elsősorban a tavalyi magas bázis következtében – 10 százalékkal csökkent 2021 azonos hónapjához viszonyítva. A korábbi évek statisztikáit visszanézve ugyanakkor az látszódik, hogy tavaly ugyan rekordot hozott a július a belföldi turizmusban, ám a számok csak kis mértékben haladták meg a pandémia előtti adatokat.
Egyenlőtlen eloszlás
Amennyiben az idei visszaesést górcső alá vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy olyan régiók tűnnek nagy vesztesnek, amelyek alapvetően az alacsonyabb jövedelmű turistákat célozták meg. Az átlagosnál nagyobb visszaesést regisztráltak a statisztikák az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és Észak-Magyarország esetében. A Közép-Dunántúl, a Balaton és Budapest esetén ugyanakkor a visszaesés kisebb mértékű volt, mint az átlag. Utóbbi két terület vonzotta egyébként a legtöbb belföldi vendéget, a KSH szerint ez volt a két legnépszerűbb turisztikai régió. A statisztikák szerint a Balatonnál a belföldivendég-éjszakák 38, míg a Budapest–Közép-Duna-vidéknél ezek 12 százalékát regisztrálták.
A Balaton és Budapest nem csak a belföldi turisták, de a külföldiek körében is a legnépszerűbb desztinációknak számítanak. A fővárosban és a környékén a külföldivendég-éjszakák 47 százalékát regisztrálták. A határon túlról érkezők esetén Budapesten az egy évvel korábbi háromszorosára, míg a Balaton esetén több, mint kétszeresére nőtt a vendégéjszakák száma. A biztatóan növekvő külföldi vendégéjszakák esetén ugyanakkor a járvány előtti szinttől még mindig jelentős az elmaradás. Ennek megfelelően összes vendégéjszaka 63 százalékát belföldi vendégek töltötték el.
Azt is érdekes megnézni, hogy a külföldről érkezők esetén melyek voltak a legfontosabb küldő országok, és miként alakultak a trendek a korábbi évek forgalmához képest. Aki figyelte az elmúlt hónapok számait, annak talán nem meglepő, hogy az ukránok által itt töltött vendégéjszakák száma meghaladja a pandémia előtti időszakot. Ugyanakkor ebben nem kizárólag a hazai turizmus vonzereje jelenik meg, hanem a háború hatása is. Szépen visszaépül a Csehországból érkezők esetén is a vendégforgalom, hiszen ebben a relációban sikerült a járvány előtti számokat hozni.
A trend alapján az osztrák és a lengyel turisták esetén is megindult a felzárkózás és van rá remény, hogy belátható időn belül a 2019 évi számokat elérjük. Ez ugyanakkor a britek esetén már sokkal kevésbé valószínű, miközben a német és az olasz turisták esetében még durvább az elmaradás, és várhatóan több éves periódusban lesz csak képes a magyar idegenforgalom visszaédesgetni az innen érkezőket. A korábbi szintnek csupán a tizedét elérő orosz vendégeket illetően pedig megjósolhatatlan, hogy milyen folyamatokat látunk majd a következő években.
