2020. június 29. 05:30

Véget ért a magyar labdarúgó bajnokság 2019/2020-as szezonja, ahol a Fradi sorozatban a második - történetében a 31. - alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára. De vajon mennyi pénz kell ehhez? Mennyiből gazdálkodik a régió többi bajnokcsapata - köztük azok, amelyeknek velünk ellentétben bérelt helye van a BL csoportkörében vagy az Európa Liga hajrájában?

Bár hétvégén fejeződött be a magyar labdarúgó-bajnokság idei szezonja, a Fradi már négy fordulóval korábban bebiztosította bajnoki győzelmét, amivel a "címvédő" jelző jogos tulajdonosa is lett. A párharcok közül ugyanis sorban második alkalommal került ki végső győztesként a zöld-fehér csapat. Az első helyezése gyakorlatilag a szezon alatt egyszer sem forgott komoly veszélyben, annak ellenére sem, hogy ősszel két fronton kellett helytállnia a csapatnak. A nemzetközi porondon ugyanis sikerült megérniük az őszt és bekerültek az Európa Liga őszi csoportköreibe.

A helyzet pikantériája, hogy címvédésre egész régen nem volt példa a magyar bajnokságban. Legutóbb pont 10 évvel ezelőtt a - most 27 év után kiesett - Debrecennek sikerült megvédenie a bajnoki címét. Akkor az az ötödik trófeája lett a cívisvárosi csapatnak, ráadásul az a történet egész hasonló a Fradi mostani duplázásához: a debrecenieknek is úgy sikerült a címvédés, hogy közben bejutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára és a szezon őszi félévében olyan csapatokkal játszottak, mint a Liverpool, a Lyon és a Fiorentina. Hogy a Fradi mostani formája a továbbiakban is tükörképe lesz a debreceni sztorinak, vagyis jövőre már nem szerzik meg a trófeát, az jelenleg még a jövő zenéje.

Fotó: MTI Fotó: MTI

A két bajnoki címvédés között azonban van egy nagyon lényeges különbség. A Fradinak a mostani győzelmet egy 9,27 milliárd forintos összbevétel előzte meg (3,78 milliárd értékesítésből származó és 5,49 milliárd egyéb bevétel), míg 10 évvel ezelőtt a Debrecennek ehhez tizedennyi bevétel kellett, 1,14 milliárd forint (853 millió értékesítésből származó és 287 millió egyéb bevétel). (Szerk.: mivel az NBI-es bajnoki szezon naptári éven átnyúló, ezért cikkünkben az elérhető legfrissebb beszámolóra támaszkodtunk, vagyis a Fradi esetében a 2019-es év adataival dolgoztunk.)

A bajnokok büdzséje tehát hatalmas növekedést mutatott, amelyben nyilván nem elhanyagolható szerepe van az állami és politikai jelenlétnek. A központi költségvetésből közvetlenül áramló támogatások és segítségek, az adózási szabályok változásai, a Tiba István által "kiharcolt" adómentesség, valamint az állam által irányított szponzorok mellett a tévés közvetítési díjszabás és az UEFA nemzetközi szereplésért adott "prémiumai" sem stagnáltak az elmúlt évtizedben.

Egy-egy nemzetközi porondon megélt ősz a magyar csapatok büdzséjét drasztikusan meg tudja dobni, különösen akkor ha sikeresen szerepelnek egy-egy meccsen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Fradi tavalyi közel 10 milliárdos összbevételéből 3 milliárdot köszönhetnek a nemzetközi szereplésnek. Ám ha nem is vennénk figyelembe ezt az utóbbi tételt, akkor is megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben komoly milliárdos árbevételt tudtak felmutatni a bajnokcsapatok.

 

Miből gazdálkodott tavaly a címvédő Fradi?

Az a fenti ábráról is nyilvánvaló, hogy a Fradi tavalyi bevételeinek kisebb hányada, 41 százaléka származott értékesítésből. A 3,78 milliárd forint 

  • zöme, 63 százaléka szponzori és reklámbevétel, 2,4 milliárd forint volt, egymilliárddal több az előző évinél, 
  • a második legnagyobb, előző évi szinten stagnáló forrás a kereskedelmi bevételek voltak, ebből a bevétel 33 százaléka, 1,24 milliárd forint érkezett. 
  • A fennmaradó 1 százalékot a közvetítési jogoknak és egyebeknek köszönhet a klub. 

A tavalyi kassza nagyobb hányada, 59 százalékát az egyéb bevételek tették ki, 5,5 milliárd forint. Ebből

  • a legnagyobb tétel, közel 3,1 milliárd a felnőtt férfi labdarúgócsapat hazai és nemzetközi szereplése kapcsán értékesített vagyoni értékű jogokból származott, 
  • 1,05 milliárd érkezett az anyaegyesülettől, az FTC-től, 
  • 521 milliót játékjog értékesítésének köszönhetnek, 
  • 395 millió harmadik féltől érkező támogatás volt, 
  • 141,5 millió TAO-támogatás, 
  • 218 milliót pedig "különféle egyéb bevételként" azonosítottak. 

Nyilvánvalóan a Fradi mostani bajnoki aranya nemcsak a címvédés miatt említésre méltó, hanem azért is, mert az elmúlt öt évben harmadjára lettek elsők. Mellettük a szintén kiváló NER-hátszéllel rendelkező MOL Fehérvár FC és a most már NER-közelbe tartozó Budapest Honvéd fért oda az aranyhoz. Utóbbit leszámítva többmilliárdos bevétellel rendelkező együttesekről van szó, olyannyira, hogy a Fradi és a Fehérvár az NBI-en belül már hagyományosan a legnagyobb bevételt elérő klubok. A kasszába folyt pénzeket illetően az elmúlt pár évben már a felcsúti Puskás Akadémia kezdett el a harmadik hely körül körözni (idén a bajnokságban is megcsípték a dobogó harmadik fokát).

A magyar bajnokságban is ritka kivétel, hogy a véletlenszerűség folytán egy kis csapat tartósan ott tudjon lenni a nagy költségvetésű csapatok között. A Videoton, a Ferencváros költségvetése 8-10 milliárd forint között van már, a magyar bajnoki aranyhoz tehát ennyi pénz kell. 5 milliárddal nem lehet nyerni a magyar bajnokságban - mondta lapunknak Dénes Ferenc, sportközgazdász.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy egészen véletlenszerűen egyszer lehet nyerni - mint a sikerült a Honvédnak nemrég - de reálisan nincs esélye másnak, akinek nincs akkora költségvetése, mint a Fehérvárnak vagy a Ferencvárosnak. 

Véleménye szerint ebből egyenesen következik az, hogy ennek így nincs értelme. Annak lenne viszont, hogy például 2-3 csapat regionális szinten elkezdjen megjelenni, például egy régiós bajnokságban, de ezt az UEFA nem engedi be a rendszerbe. 

"Nyilván ez konzerválná a most is meglévő szélsőséges különbségeket a csapatok között, de ezáltal egy jóval piacibb bevételszerkezet alakulhatna ki a résztvevő kluboknál. Ha például a Salzburggal kellene focizni, vagy egy Pozsony-Fradi meccs lenne, az növelné a jegyeladásokat, jobban megmozgatná a hirdetőket is. És akkor annak a 8-10 milliárdos költségvetésnek jelentős része valós, piaci bevétel lehetne."

NER hátszéllel szűkül a bajnoki címért folytatott harc

A 2-3 bajnokesélyes csapat története, vagy a Fradi mostani címvédése nem is lenne olyan nagy truváj (hiszen így megy ez Nyugat-Európában is), ha nem a focirajongó miniszterelnökkel rendelkező Magyarországon, a NER-lovagok hazájában élnénk. Egy hagyományos piaci alapokon működő bajnokságban ugyanis magától értetődő lenne az összefüggés a növekvő bevétel és a bajnoki győzelem között, hiszen ha jól megy egy csapatnak, akkor az a kereskedelmi - vagy akár a szponzoroktól érkező - bevételeken is nyomot hagyhat. Többen fognak kimenni a meccsre, hogy a helyszínen szurkolják ki az újabb győzelmeket, többen szeretnének a csapat logójával ellátott szurkolói emléktárgyat venni és úgy általában is a siker nyomán csak egyre jobban eluralkodik a fociláz a drukkerekben - mint azt láthattuk a 2016-os EB-n is csak nagyobb kiadásban.

Magyarországon azonban nem így működnek a dolgok, sem pedig a klubok gazdálkodása.

A jelekből joggal lehet arra következtetni, hogy a bajnoki cím már egyre kevésbé dől el csak és kizárólag a gyepen. A megfelelő kormányzati és NER-kapcsolatokat felmutató háttér, az irányított (vagy állami) szponzorok bőséges forrást tudnak biztosítani ahhoz, hogy a hazai utánpótlás-nevelés helyett sokkal inkább rutinos, és drága külföldi játékosokkal töltsék fel a klubok a csapatokat. Eközben a sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kluboknak ilyen lehetőségeik nincsenek. Marad nekik a saját nevelés, és a szerencsefaktor, hogy sikerül a nemzetközi piacról jó áron, tehetségesebb játékost kihalászniuk.

A bevételeknek egyébként sokszor csak elenyésző része az, amit politikai hátszél és állami támogatás mellett a piacról, hagyományos tevékenységeknek köszönhetően szereznek meg. Ezt jól visszatükrözi a Fradi tavalyi bevételeinek összetétele is klubszinten, de ez a teljes NBI-re igaz állítás.

Az UEFA 2018-as üzleti évre vonatkozó átfogó jelentése szerint a magyar bajnokságban szereplő csapatok bevételének csupán

  • 3 százaléka érkezett jegy- és bérleteladásból,
  • 9 százalék az UEFA-tól érkező támogatás,
  • 41 százalék a szponzori és reklámbevétel,
  • 47 százalék pedig egyéb bevétel.

Utóbbi, az "egyéb" címszó jelenthet és jelezhet előre komoly problémákat. Azt a nemzetközi jelentésben is megfogalmazzák,

az egyéb bevételeken belül a támogatások és az adományok a leggyakoribb tételek, az ilyen forrásból érkező bevételek magas aránya a klubfinanszírozás bizonytalan jellegére utal a közép- és alacsony jövedelmű ligákban.

A helyzet egészen abszurd, hiszen a teljes bevételt tekintve a magyar bajnokság bekerült a top20-ba 2018-ban (a 18. helyre), ugyanekkor alig találni olyan ligát, ahol a magyar kluboknál nagyobb arányban jutnak bevételhez egyéb címszó alatt:

  • a san marinói csapatok (71 százalék),
  • a grúz csapatok (65 százalék),
  • a montenegrói (53 százalék),
  • a bolgár (50 százalék),
  • valamint az izlandi klubok (49 százalék).

Vagyis financiális oldalról nézve sokkal inkább a balkáni országok és törpeállamok csapatainak szintjén helyezkedik el Magyarországon, mint kerülne közelebb a nyugat-európai viszonyokhoz.

Legfeljebb a regionális középmezőnyt sikerül összedobni a magyar csapatoknak

Összeszedtük (és az alábbi grafikonon ábrázoltuk), hogy régiónk országainak 2018-as és 2019-es bajnokai a cím megszerzésének évében milyen bevételekkel gazdálkodtak. Az látszik: normál piaci körülmények között továbbra is a nemzetközi porond az, amely az igazán nagy pénzeket tudja hozni a konyhára. A régió "gazdag" csapatai mögött érdemi nemzetközi eredmények és/vagy megtérülést, profitot kereső befektetők állnak (mint a Red Bull Ausztriában, kínai cégek Csehországban), esetleg oligarchák mint Ukrajnában és Horvátországban (persze a Dinamo Zagreb arról is híres, hogy az átigazolási szezonokban őrült jó pénzeket szereznek külföldi nagycsapatoknak eladott horvát járékosokból). A magyar bajnokságban még az "egyéb" bevételek fentebb említett magas aránya is csak arra elegendő, hogy legfeljebb a regionális bevételi középmezőnyig repítse a bajnokot. 

És hogy ezek a pénzek mire elegendőek a nemzetközi porondon?

A Shaktar Donyeck 2018-ban és 2019-ben is a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelt; '18-ban a Roma idegenben lőtt több góllal verte ki őket a legjobb 16 között, 2019-ben a csoport 3. helyén végeztek, ahogy 2020-ban is.

A Red Bull Salzburg az elmúlt 7 évben folyamatosan megnyerte az osztrák Bundesligát. 2018-ban az Európa Liga elődöntőjébe jutottak, 2019-ben a legjobb 16 között véreztek el. A '19-20-as évadban a BL-ből kiesve az Európa Ligában a legjobb 32 között a Frankfurt állította meg őket.

A Dinamo Zagreb idén egymás után harmadszor védte meg bajnoki címét. 2018-ban az albán Skënderbeu nagyon korán kiverte őket a nemzetközi porondról, 2019-ben viszont a legjobb 16 közé is bejutottak. A 2019-2020-as idényben a Fradit 5-1-es összesítéssel búcsúztatták a Bajnokok Ligája selejtezőkörében, a csoportkörbe is bejutottak, ott a negyedik helyet hozták.

A Kolozsvári CFR / CFR Cluj 2018-ban és 2019-ben is román bajnok volt. Előbbi bajnoki címük után sem a BL-ben, sem az Európa Ligában nem alkottak maradandót, a 2019-20-as nemzetközi idényben már tovább meneteltek, a legjobb 32 között estek ki.

A Spartak Trnava 2018-ban volt szlovák bajnok, ezután a BL-ben a harmadik selejtezőkörig, az Európa Ligában a csoportkörig jutottak, ahol harmadik helyezés jött össze. A Slovan Bratislava 2019-ben a harmadik selejtezőkörig jutott az Európa Ligában, ebben az évben otthon bajnokok is lettek, 2020-ban pedig a csoportkörbe is bejutottak, a K csoportban a 3. helyet szerezték meg.

Szlovéniában kevesebb pénzből élnek a bajnokok, az eredmények is szerényebbek: az Olimpija Ljubjanana 2018-as bajnoki címét követően a 2. és 3. selejtezőkört sikeresen vette, a rájátszásban kikapott a szlovák bajnoktól. A Maribor 2019-es bajnoki címét követően a BL-ben a harmadik selejtezőkörben búcsúzott, az Európa Ligából a később a Fradival egy csoportba kerülő Ludogorec verte ki a rájátszásban.

A cseh csapatok esetében csak az UEFA-tól érkező jövedelemről áll rendelkezésre adatunk, így ők a grafikonon nem szerepelnek. A Viktoria Plzen 2018-ban lett otthon bajnok, ebben az évben csak a Bajnokok Ligájában 772 millió koronát, azaz mintegy 28,8 millió eurót keresett; a Slavia Praha 2019-ben az Európa Ligában jutott a legjobb 16 közé, ezért 18,15 millió eurót kapott, amire még a televíziós jogokból és meccsbelépőkből származó jövedelem 2,5 millió eurót tehetett rá - mindkét összeg önmagában magasabb, mint az adott év magyar bajnokainak összbevétele.

Ami a magyar mérleget illeti: 2018-ban a MOL Vidi (akkor egy darabig így hívták a korábbi Videoton, mostani Fehérvár FC csapatát) a bajnoki címet követően a BL-ben a rájátszásig jutott, de a csoportkör előtt megállította az AEK Athén. Az Európa Ligában a csoportban a PAOK-ot sikerült kétszer legyőzni, ezen kívül egy döntetlen, három vereség és végül egy harmadik hely jutott. A 2019-es bajnok Fradi a "jutalmul" elnyert BL-ben a Dinamo Zágrábig jutott (3. selejtezőkör), az Európai Ligában viszont bejutott a csoportkörbe, ahol kis híján a továbbjutást is sikerült kiharcolni - végül a csoport 3. helyén végzett a csapat.

Összességében tehát a regionális példák azt mutatják, hogy igazán nagy pénzt - fájdalom - csak jó, azaz nemzetközileg is eredményes focival lehet elérni. Ahogy az a piacgazdaságban lenni szokott, ez azoknál a csapatoknál sikerül leginkább, ahol a befektetők (energiaital-gyártók, kínai cégek, oligarchák stb.) saját pénzüket kockáztatva, a későbbi profit érdekében, szigorú pénzügyi és szakmai felügyelet mellett szállnak be a csapatba - nem pedig "egyéb bevételből", adományokból, támogatásokból próbálják előrébb lökni a szekeret.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.