12p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Véget ért a magyar labdarúgó bajnokság 2019/2020-as szezonja, ahol a Fradi sorozatban a második - történetében a 31. - alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára. De vajon mennyi pénz kell ehhez? Mennyiből gazdálkodik a régió többi bajnokcsapata - köztük azok, amelyeknek velünk ellentétben bérelt helye van a BL csoportkörében vagy az Európa Liga hajrájában?

Bár hétvégén fejeződött be a magyar labdarúgó-bajnokság idei szezonja, a Fradi már négy fordulóval korábban bebiztosította bajnoki győzelmét, amivel a "címvédő" jelző jogos tulajdonosa is lett. A párharcok közül ugyanis sorban második alkalommal került ki végső győztesként a zöld-fehér csapat. Az első helyezése gyakorlatilag a szezon alatt egyszer sem forgott komoly veszélyben, annak ellenére sem, hogy ősszel két fronton kellett helytállnia a csapatnak. A nemzetközi porondon ugyanis sikerült megérniük az őszt és bekerültek az Európa Liga őszi csoportköreibe.

A helyzet pikantériája, hogy címvédésre egész régen nem volt példa a magyar bajnokságban. Legutóbb pont 10 évvel ezelőtt a - most 27 év után kiesett - Debrecennek sikerült megvédenie a bajnoki címét. Akkor az az ötödik trófeája lett a cívisvárosi csapatnak, ráadásul az a történet egész hasonló a Fradi mostani duplázásához: a debrecenieknek is úgy sikerült a címvédés, hogy közben bejutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára és a szezon őszi félévében olyan csapatokkal játszottak, mint a Liverpool, a Lyon és a Fiorentina. Hogy a Fradi mostani formája a továbbiakban is tükörképe lesz a debreceni sztorinak, vagyis jövőre már nem szerzik meg a trófeát, az jelenleg még a jövő zenéje.

Fotó: MTIFotó: MTI

A két bajnoki címvédés között azonban van egy nagyon lényeges különbség. A Fradinak a mostani győzelmet egy 9,27 milliárd forintos összbevétel előzte meg (3,78 milliárd értékesítésből származó és 5,49 milliárd egyéb bevétel), míg 10 évvel ezelőtt a Debrecennek ehhez tizedennyi bevétel kellett, 1,14 milliárd forint (853 millió értékesítésből származó és 287 millió egyéb bevétel). (Szerk.: mivel az NBI-es bajnoki szezon naptári éven átnyúló, ezért cikkünkben az elérhető legfrissebb beszámolóra támaszkodtunk, vagyis a Fradi esetében a 2019-es év adataival dolgoztunk.)

A bajnokok büdzséje tehát hatalmas növekedést mutatott, amelyben nyilván nem elhanyagolható szerepe van az állami és politikai jelenlétnek. A központi költségvetésből közvetlenül áramló támogatások és segítségek, az adózási szabályok változásai, a Tiba István által "kiharcolt" adómentesség, valamint az állam által irányított szponzorok mellett a tévés közvetítési díjszabás és az UEFA nemzetközi szereplésért adott "prémiumai" sem stagnáltak az elmúlt évtizedben.

Egy-egy nemzetközi porondon megélt ősz a magyar csapatok büdzséjét drasztikusan meg tudja dobni, különösen akkor ha sikeresen szerepelnek egy-egy meccsen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Fradi tavalyi közel 10 milliárdos összbevételéből 3 milliárdot köszönhetnek a nemzetközi szereplésnek. Ám ha nem is vennénk figyelembe ezt az utóbbi tételt, akkor is megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben komoly milliárdos árbevételt tudtak felmutatni a bajnokcsapatok.

 

Miből gazdálkodott tavaly a címvédő Fradi?

Az a fenti ábráról is nyilvánvaló, hogy a Fradi tavalyi bevételeinek kisebb hányada, 41 százaléka származott értékesítésből. A 3,78 milliárd forint 

  • zöme, 63 százaléka szponzori és reklámbevétel, 2,4 milliárd forint volt, egymilliárddal több az előző évinél, 
  • a második legnagyobb, előző évi szinten stagnáló forrás a kereskedelmi bevételek voltak, ebből a bevétel 33 százaléka, 1,24 milliárd forint érkezett. 
  • A fennmaradó 1 százalékot a közvetítési jogoknak és egyebeknek köszönhet a klub. 

A tavalyi kassza nagyobb hányada, 59 százalékát az egyéb bevételek tették ki, 5,5 milliárd forint. Ebből

  • a legnagyobb tétel, közel 3,1 milliárd a felnőtt férfi labdarúgócsapat hazai és nemzetközi szereplése kapcsán értékesített vagyoni értékű jogokból származott, 
  • 1,05 milliárd érkezett az anyaegyesülettől, az FTC-től, 
  • 521 milliót játékjog értékesítésének köszönhetnek, 
  • 395 millió harmadik féltől érkező támogatás volt, 
  • 141,5 millió TAO-támogatás, 
  • 218 milliót pedig "különféle egyéb bevételként" azonosítottak. 

Nyilvánvalóan a Fradi mostani bajnoki aranya nemcsak a címvédés miatt említésre méltó, hanem azért is, mert az elmúlt öt évben harmadjára lettek elsők. Mellettük a szintén kiváló NER-hátszéllel rendelkező MOL Fehérvár FC és a most már NER-közelbe tartozó Budapest Honvéd fért oda az aranyhoz. Utóbbit leszámítva többmilliárdos bevétellel rendelkező együttesekről van szó, olyannyira, hogy a Fradi és a Fehérvár az NBI-en belül már hagyományosan a legnagyobb bevételt elérő klubok. A kasszába folyt pénzeket illetően az elmúlt pár évben már a felcsúti Puskás Akadémia kezdett el a harmadik hely körül körözni (idén a bajnokságban is megcsípték a dobogó harmadik fokát).

A magyar bajnokságban is ritka kivétel, hogy a véletlenszerűség folytán egy kis csapat tartósan ott tudjon lenni a nagy költségvetésű csapatok között. A Videoton, a Ferencváros költségvetése 8-10 milliárd forint között van már, a magyar bajnoki aranyhoz tehát ennyi pénz kell. 5 milliárddal nem lehet nyerni a magyar bajnokságban - mondta lapunknak Dénes Ferenc, sportközgazdász.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy egészen véletlenszerűen egyszer lehet nyerni - mint a sikerült a Honvédnak nemrég - de reálisan nincs esélye másnak, akinek nincs akkora költségvetése, mint a Fehérvárnak vagy a Ferencvárosnak. 

Véleménye szerint ebből egyenesen következik az, hogy ennek így nincs értelme. Annak lenne viszont, hogy például 2-3 csapat regionális szinten elkezdjen megjelenni, például egy régiós bajnokságban, de ezt az UEFA nem engedi be a rendszerbe. 

"Nyilván ez konzerválná a most is meglévő szélsőséges különbségeket a csapatok között, de ezáltal egy jóval piacibb bevételszerkezet alakulhatna ki a résztvevő kluboknál. Ha például a Salzburggal kellene focizni, vagy egy Pozsony-Fradi meccs lenne, az növelné a jegyeladásokat, jobban megmozgatná a hirdetőket is. És akkor annak a 8-10 milliárdos költségvetésnek jelentős része valós, piaci bevétel lehetne."

NER hátszéllel szűkül a bajnoki címért folytatott harc

A 2-3 bajnokesélyes csapat története, vagy a Fradi mostani címvédése nem is lenne olyan nagy truváj (hiszen így megy ez Nyugat-Európában is), ha nem a focirajongó miniszterelnökkel rendelkező Magyarországon, a NER-lovagok hazájában élnénk. Egy hagyományos piaci alapokon működő bajnokságban ugyanis magától értetődő lenne az összefüggés a növekvő bevétel és a bajnoki győzelem között, hiszen ha jól megy egy csapatnak, akkor az a kereskedelmi - vagy akár a szponzoroktól érkező - bevételeken is nyomot hagyhat. Többen fognak kimenni a meccsre, hogy a helyszínen szurkolják ki az újabb győzelmeket, többen szeretnének a csapat logójával ellátott szurkolói emléktárgyat venni és úgy általában is a siker nyomán csak egyre jobban eluralkodik a fociláz a drukkerekben - mint azt láthattuk a 2016-os EB-n is csak nagyobb kiadásban.

Magyarországon azonban nem így működnek a dolgok, sem pedig a klubok gazdálkodása.

A jelekből joggal lehet arra következtetni, hogy a bajnoki cím már egyre kevésbé dől el csak és kizárólag a gyepen. A megfelelő kormányzati és NER-kapcsolatokat felmutató háttér, az irányított (vagy állami) szponzorok bőséges forrást tudnak biztosítani ahhoz, hogy a hazai utánpótlás-nevelés helyett sokkal inkább rutinos, és drága külföldi játékosokkal töltsék fel a klubok a csapatokat. Eközben a sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kluboknak ilyen lehetőségeik nincsenek. Marad nekik a saját nevelés, és a szerencsefaktor, hogy sikerül a nemzetközi piacról jó áron, tehetségesebb játékost kihalászniuk.

A bevételeknek egyébként sokszor csak elenyésző része az, amit politikai hátszél és állami támogatás mellett a piacról, hagyományos tevékenységeknek köszönhetően szereznek meg. Ezt jól visszatükrözi a Fradi tavalyi bevételeinek összetétele is klubszinten, de ez a teljes NBI-re igaz állítás.

Az UEFA 2018-as üzleti évre vonatkozó átfogó jelentése szerint a magyar bajnokságban szereplő csapatok bevételének csupán

  • 3 százaléka érkezett jegy- és bérleteladásból,
  • 9 százalék az UEFA-tól érkező támogatás,
  • 41 százalék a szponzori és reklámbevétel,
  • 47 százalék pedig egyéb bevétel.

Utóbbi, az "egyéb" címszó jelenthet és jelezhet előre komoly problémákat. Azt a nemzetközi jelentésben is megfogalmazzák,

az egyéb bevételeken belül a támogatások és az adományok a leggyakoribb tételek, az ilyen forrásból érkező bevételek magas aránya a klubfinanszírozás bizonytalan jellegére utal a közép- és alacsony jövedelmű ligákban.

A helyzet egészen abszurd, hiszen a teljes bevételt tekintve a magyar bajnokság bekerült a top20-ba 2018-ban (a 18. helyre), ugyanekkor alig találni olyan ligát, ahol a magyar kluboknál nagyobb arányban jutnak bevételhez egyéb címszó alatt:

  • a san marinói csapatok (71 százalék),
  • a grúz csapatok (65 százalék),
  • a montenegrói (53 százalék),
  • a bolgár (50 százalék),
  • valamint az izlandi klubok (49 százalék).

Vagyis financiális oldalról nézve sokkal inkább a balkáni országok és törpeállamok csapatainak szintjén helyezkedik el Magyarországon, mint kerülne közelebb a nyugat-európai viszonyokhoz.

Legfeljebb a regionális középmezőnyt sikerül összedobni a magyar csapatoknak

Összeszedtük (és az alábbi grafikonon ábrázoltuk), hogy régiónk országainak 2018-as és 2019-es bajnokai a cím megszerzésének évében milyen bevételekkel gazdálkodtak. Az látszik: normál piaci körülmények között továbbra is a nemzetközi porond az, amely az igazán nagy pénzeket tudja hozni a konyhára. A régió "gazdag" csapatai mögött érdemi nemzetközi eredmények és/vagy megtérülést, profitot kereső befektetők állnak (mint a Red Bull Ausztriában, kínai cégek Csehországban), esetleg oligarchák mint Ukrajnában és Horvátországban (persze a Dinamo Zagreb arról is híres, hogy az átigazolási szezonokban őrült jó pénzeket szereznek külföldi nagycsapatoknak eladott horvát járékosokból). A magyar bajnokságban még az "egyéb" bevételek fentebb említett magas aránya is csak arra elegendő, hogy legfeljebb a regionális bevételi középmezőnyig repítse a bajnokot. 

És hogy ezek a pénzek mire elegendőek a nemzetközi porondon?

A Shaktar Donyeck 2018-ban és 2019-ben is a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelt; '18-ban a Roma idegenben lőtt több góllal verte ki őket a legjobb 16 között, 2019-ben a csoport 3. helyén végeztek, ahogy 2020-ban is.

A Red Bull Salzburg az elmúlt 7 évben folyamatosan megnyerte az osztrák Bundesligát. 2018-ban az Európa Liga elődöntőjébe jutottak, 2019-ben a legjobb 16 között véreztek el. A '19-20-as évadban a BL-ből kiesve az Európa Ligában a legjobb 32 között a Frankfurt állította meg őket.

A Dinamo Zagreb idén egymás után harmadszor védte meg bajnoki címét. 2018-ban az albán Skënderbeu nagyon korán kiverte őket a nemzetközi porondról, 2019-ben viszont a legjobb 16 közé is bejutottak. A 2019-2020-as idényben a Fradit 5-1-es összesítéssel búcsúztatták a Bajnokok Ligája selejtezőkörében, a csoportkörbe is bejutottak, ott a negyedik helyet hozták.

A Kolozsvári CFR / CFR Cluj 2018-ban és 2019-ben is román bajnok volt. Előbbi bajnoki címük után sem a BL-ben, sem az Európa Ligában nem alkottak maradandót, a 2019-20-as nemzetközi idényben már tovább meneteltek, a legjobb 32 között estek ki.

A Spartak Trnava 2018-ban volt szlovák bajnok, ezután a BL-ben a harmadik selejtezőkörig, az Európa Ligában a csoportkörig jutottak, ahol harmadik helyezés jött össze. A Slovan Bratislava 2019-ben a harmadik selejtezőkörig jutott az Európa Ligában, ebben az évben otthon bajnokok is lettek, 2020-ban pedig a csoportkörbe is bejutottak, a K csoportban a 3. helyet szerezték meg.

Szlovéniában kevesebb pénzből élnek a bajnokok, az eredmények is szerényebbek: az Olimpija Ljubjanana 2018-as bajnoki címét követően a 2. és 3. selejtezőkört sikeresen vette, a rájátszásban kikapott a szlovák bajnoktól. A Maribor 2019-es bajnoki címét követően a BL-ben a harmadik selejtezőkörben búcsúzott, az Európa Ligából a később a Fradival egy csoportba kerülő Ludogorec verte ki a rájátszásban.

A cseh csapatok esetében csak az UEFA-tól érkező jövedelemről áll rendelkezésre adatunk, így ők a grafikonon nem szerepelnek. A Viktoria Plzen 2018-ban lett otthon bajnok, ebben az évben csak a Bajnokok Ligájában 772 millió koronát, azaz mintegy 28,8 millió eurót keresett; a Slavia Praha 2019-ben az Európa Ligában jutott a legjobb 16 közé, ezért 18,15 millió eurót kapott, amire még a televíziós jogokból és meccsbelépőkből származó jövedelem 2,5 millió eurót tehetett rá - mindkét összeg önmagában magasabb, mint az adott év magyar bajnokainak összbevétele.

Ami a magyar mérleget illeti: 2018-ban a MOL Vidi (akkor egy darabig így hívták a korábbi Videoton, mostani Fehérvár FC csapatát) a bajnoki címet követően a BL-ben a rájátszásig jutott, de a csoportkör előtt megállította az AEK Athén. Az Európa Ligában a csoportban a PAOK-ot sikerült kétszer legyőzni, ezen kívül egy döntetlen, három vereség és végül egy harmadik hely jutott. A 2019-es bajnok Fradi a "jutalmul" elnyert BL-ben a Dinamo Zágrábig jutott (3. selejtezőkör), az Európai Ligában viszont bejutott a csoportkörbe, ahol kis híján a továbbjutást is sikerült kiharcolni - végül a csoport 3. helyén végzett a csapat.

Összességében tehát a regionális példák azt mutatják, hogy igazán nagy pénzt - fájdalom - csak jó, azaz nemzetközileg is eredményes focival lehet elérni. Ahogy az a piacgazdaságban lenni szokott, ez azoknál a csapatoknál sikerül leginkább, ahol a befektetők (energiaital-gyártók, kínai cégek, oligarchák stb.) saját pénzüket kockáztatva, a későbbi profit érdekében, szigorú pénzügyi és szakmai felügyelet mellett szállnak be a csapatba - nem pedig "egyéb bevételből", adományokból, támogatásokból próbálják előrébb lökni a szekeret.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.