Nem éri meg külföldre vinni a luxusjachtot a vagyonadó elől

A vagyonadó bevezetésének, a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) kibővítésének és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásban (ekho) meglévő kivételezés megszüntetésének a célja egy igazságosabb teherviselés kialakítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter azon a háttérbeszélgetésen, mely e három adózási mód átalakításáról szólt.

A tárcavezető a vagyonadóval kapcsolatban azt emelte ki, a magyar adórendszerben az alacsonyabb jövedelműek arányában többet adóznak. Ennek három okaként az egykulcsos személyi jövedelemadót (szja), a fogyasztási típusú adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó) nagy súlyát, illetve a tőkejövedelmek kedvező adóztatását jelölte meg. Közölte, a kormányzat dolgozik ezek kiegyenlítésén, ennek része volt a gyógyszerek áfájának nulla, a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése, és ez fog megmutatkozni az adójóváírás bevezetésében is.

Kármán András rámutatott,

Magyarországon a jövedelmek egyenlőtlenségénél is magasabb szintű a vagyoneloszlás egyenlőtlensége,

ezért a vagyonadóval a céljuk a nem produktív tőkeelemek adóztatása, amivel ösztönzik, hogy a jómódúak inkább produktív, hozamot biztosító vagyonba fektessenek.

A pénzügyminiszter szerint a vagyonadóból a központi költségvetésnek évente 200 milliárd forint bevétele lesz.

A katával kapcsolatos változásokból a tárcavezető azt emelte ki, hogy a jelenlegi kataalanyok számára hosszabb alkalmazkodási időszakot biztosítanak.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) élsportolókra vonatkozó magasabb összeghatárának csökkentéséről pedig Kármán András azt mondta, ez az intézkedés nagyjából 200 adóalanyt érint, akiknek körülbelül a fele külföldi állampolgár.

A vagyonadó részleteit Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár ismertette, aki úgy vélte, 15-20 ezer személyt érint. Aláhúzta, csak azoknak kell vagyonadóról bevallást készíteniük, akiknek fizetendő adója keletkezik, ehhez pedig egy segédkalkulátor lesz elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

Az államtitkár közölte, vagyonadót a belföldieknek a világvagyonuk után, míg a külföldieknek a magyarországi vagyon után kell fizetniük, és kitért arra is, vizsgálják, az adott országokkal van-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, és ha van, annak van-e vagyonadóról szóló cikkelye. Az adó mértéke

a vagyon 1 milliárd forint feletti részére 1 százalék, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalék lesz.

Kövesdy Attila külön kitért a vagyonkezelési adóalanyokra, hiszen – mint mondta – jogilag a vagyon az övék, nem a vagyonrendelőé, ezért önálló adóalanyok. Kifejtette, a jogszabálytervezet szerint belföldinek fog minősülni a vagyonkezelő, ha annak tényleges irányítása Magyarországon történik. Arról is beszélt, kiemelten figyeltek arra, hogy a vagyonadóról szóló jogszabály elemei mind az Alkotmánybíróságon, mint az európai uniós fórumokon megállják a helyüket. Terveik szerint a törvény idén december 15-én fog hatályba lépni, az első fordulónap idén december 31. lesz, amiről a bevallást 2027. augusztus 31-ig kell benyújtaniuk az érintetteknek. Megjegyezte, ha egy adóalanynak likviditási gondjai lennének, akkor fizetési halasztást vagy részletfizetést kaphat 12, kivételes esetben 24 hónapra.

Az adó kijátszása ellen két jogszabályhelyet a vagyonadótörvényben, kettőt pedig azon kívül alakítanak ki – mondta az államtitkár.

A törvénytervezet szerint a vagyonadó elkerülésére szolgáló ügyleteket a bevezetés köztudomásúvá válásától, azaz májustól lehet majd vizsgálni. A bizalmi vagyonkezelők esetében pedig ha a tényleges irányítás Magyarországon történik, akkor belföldinek minősül, ha pedig belföldi a vagyonrendelő, akkor vélelmezni kell a belföldi adóalanyiságot akkor is, ha a vagyonkezelő esetleg külföldi – ismertette.

Ezen kívül a személyijövedelemadó (szja)-törvényben lesz egy úgynevezett exit tax kitétel: ha az adóalany külföldre helyezi az illetőségét, akkor úgy kell számolni, mintha valamennyi vagyonelemét eladta volna, ezt az összeget pedig a szerzéskori értékkel csökkentve realizált árfolyamnyereségként kell majd figyelembe venni. Elmondta, erről még nincs döntés, de a tervezet szerint az 500 millió forint feletti árfolyamnyereség után kell majd szja-t fizetni. Az adózás rendjéről szóló törvényben pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás szabályát fogják kiegészíteni egy szigorúbb adóelkerülés-tiltással – tájékoztatott az államtitkár.

Újságírói kérdésre válaszolva Kövesdy Attila azt mondta, az érintett adóalanyok vagyonán belül nagyjából 50 százalék céges részesedésként jelenik meg.

Farkas Gergely adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár a katáról kifejtette,

a magyar kisvállalkozóknak szükségük van egy egyszerű, alacsony adminisztratív terhekkel járó adónemre,

ezért

• ismét visszavezetik a mellékállású katázás lehetőségét;
• 22 millió forintra emelik a bevételi értékhatárt, efölött megmarad a 40 százalékos különadófizetési kötelezettség;
• az ellátási alapot a jelenlegi 108 ezer forintról 2027-ben 317 ezer forintra, 2028-tól pedig a minimálbérre emelik, míg a jelenlegi katások esetében az ellátási alap jövőre 161 ezer forint, 2028-ban 218 ezer forint lesz, 2029-től pedig megszűnik a mostani kata rendszere, az adóalanyok az új kata rendszerébe kerülnek át;
• 15 százalékos kiegészítő adóval (melyből levonható a befizetett tételes adó) ismét számlázhatnak nem magánszemély vevőknek is, azaz főfoglalkozású katás esetén 8 millió, mellékállású katás esetén 4 millió forint bevételig nem kell kiegészítő adót fizetni.

A helyettes államtitkár kiemelte, a kata összege a 2013-as bevezetése óta nem változott, miközben a minimálbér a 3,3-szeresére nőtt.

Farkas Gergely azt is közölte, a magasabb ellátási alap következtében megemelkednek a társadalombiztosítási ellátási összegek is:

a táppénz havi összege 64,8 ezer forintról 190,2 ezer forintra, a csecsemőgondozási díj 108 ezer forintról 317 ezer forintra, a gyermekgondozási díj pedig 75,6 ezer forintról 221,9 ezer forintra nő a jövő évben.

Az átmeneti szabályokról a helyettes államtitkár azt mondta, a mostani kata rendszerét csak az alkalmazhatja, aki idén év végén is az alanya volt, ők továbbra is csak magánszemélyeknek számlázhatnak, de bármikor átléphetnek az új kata rendszerébe.

Farkas Gergely a visszaélésekről, a bújtatott munkaviszony elkerüléséről is beszélt: a katás a jelenlegi és volt munkaadótól nem szerezhet bevételt 24 hónapon keresztül, illetve akkor is megszűnik kataalanyisága, ha egy kifizetőtől származik a bevétele legalább 50 százaléka.

Lapunk ez utóbbi kitételről érdeklődött is a jelenlévő kormánytagoknál: a mellékállásban katázók esetében nincs értelme bújtatott munkaviszonyt feltételezni, az ő esetükben tervezik-e, hogy eltekintenek ettől az 50 százalékos szabálytól? Kövesdy Attila államtitkár válaszában azt mondta, ez a kérdés felmerült a jogszabálytervezet elkészítése során is. Közölte, nem gondolják, hogy a kata mindenkinek jó lesz, de – ahogy fogalmazott – „egy balanszt kellett csinálni, hogy ne legyen visszaélés”. Az államtitkár rámutatott,

az így bevételt szerzők számára a mellékállású átalányadózás még mindig jobban meg fogja érni.

Szintén újságírói kérdésre Kármán András azt mondta, a kata esetében az átlépések és új adózók megjelenése miatt körülbelül semleges lesz a költségvetési hatás, míg az élsportolók ekhohatárának leszállítása csupán 1-2 milliárd forint többletbevételt jelent majd a büdzsének.

A vagyonadóról beszélgettünk a legfrissebb Klasszis Podcastban Dr. Baráti Ákossal, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnerével, nemzetköziadó-szakértőjével: