6p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nem csoda hát, hogy Európa egyik legalacsonyabb bérét viszi haza a magyar dolgozó. Ráadásul 10 év alatt semmivel sem lett kedvezőbb Magyarország helyzete a nemzetközi rangsorban ebből a szempontból. Épp ellenkezőleg!

Magyarországon az Európai Unió negyedik legalacsonyabb fizetését vitték haza a dolgozók - számoltunk be a friss, 2020-as Eurostat-adatokról a napokban. A nettó bérekre vonatkozó statisztikával párhuzamosan egy másik, keresetekkel összefüggő adatsor is frissült. A bérekre rakódó adóterhelés szempontjából sem áll Magyarország előkelő helyen, nemcsak a régióban, de európai uniós szinten sem.

Sok megkeresett forint nem a pénztárcákba megy (Fotó: Pixabay)
Sok megkeresett forint nem a pénztárcákba megy (Fotó: Pixabay)

A friss adatsor szerint az adóék mértéke Magyarországon 43,6 százalék volt 2020-ban, ami továbbra is a harmadik legmagasabb az EU-ban. A magyar kormánynál intenzívebben csak a német és a belga kormány sarcolja a munkabéreket, sorrendben 45, illetve 44,1 százalékkal.

Mi az adóék?
Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek  (vagyis a bruttó bér és az erre fizetendő munkaadói járulékok) összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
A bruttó bérből a dolgozó fizet:

  • 15 százalék személyi jövedelemadót
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

A bruttó bérre vetítve a munkaadó fizet:

  • 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót
  • és 1,5 százalék szociális hozzájárulást.

Egy mondat erejéig térjünk ki a legkisebb adóékekre is Európában. A legkevésbé

  • a ciprusi (18,1 százalék),
  • a svájci (19,4 százalék)
  • és az ír kormány (24,1 százalék) terheli a munkabéreket.

Magyarország az adóék mértékét illetően két esetben elméletileg nem áll rosszul - de az erre vonatkozó adatok még nem frissültek a statisztikában, az Eurostat pedig ilyen részletességgel nem közli az adatokat. Tehát nemzetközi összehasonlításban sokkal kedvezőbb hazánk helyzete,

  • ha több gyermeket nevelőkről van szó,
  • illetve ha az átlagnál jóval magasabb keresetről.

Előbbi esetében a bruttó bérből levonandó közterhek révén mutatkozik meg az adóék-csökkentő hatás, ekkor ugyanis a családi adókedvezmények miatt gyakorlatilag nincs fizetendő, levonandó adó és járulék. A kormány dedikált céja ugyanis a gyermeket nevelők segítése és támogatása, az adórendszeren keresztül is. Ha pedig magas keresetről van szó, bár akkor is 43,5 százalék az adóék mértéke, ám a legtöbb uniós országban többkulcsos szja-rendszer van, ami a magas fizetéseket jóval nagyobb adóteherrel sújtja. Így a hazai adóék egy ilyen összehasonlításban egyáltalán nem lenne kirívó mérték.

Egy hajszállal közelebb a célhoz, de hosszú még az út

Érdekes egy pillantást vetni a 10 évvel ezelőtti adóékek mértékére is. Az uniós rangsort tekintve bár 0,2 százalékponttal magasabb volt az adóék (43,8 százalék) a 2020-asnál, mégis előnyösebb helyezést foglalt el Magyarország. Akkor az ugyanis az ötödik legmagasabb volt és a belga, valamint a német állam mellett még a franciák is az olaszok is többet vontak el a fizetések után a magyarnál. (Emlékeztetőül: mára az olaszok és a franciák is sokkal hátrébb kerültek a rangsorban köszönhetően annak, hogy nem néhány tized százalékponttal, hanem 4-6-tal mérséklődött az adóék 10 év alatt).

A magyar adóék alakulása is érdekes folyamaton van túl. Amikor 2010-es hatalomra kerülése után az Orbán-kormány teljesen átalakította az adózás rendszerét - kivezetve a minimálbérek adómentességét, valamint a szuperbruttósítást -, a magyar adóék az akkor 43,8 százalékról egészen 49 százalékig emelkedett. Történt ez annak ellenére, hogy az adórendszer átalakításának másik jelentős része, az egykulcsos szja bevezetése az adóék csökkentése irányába hatott. A 49 százalékos adóék aztán kontanssá is vált 2013 és 2015 között, egészen addig, amíg alá nem írták a hatéves bérmegállapodást. Ennek keretében a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentése révén mára újra elérte a 2010-es szintet az adóelvonás mértéke. A néhány évvel ezelőtt megfogalmazott célhoz - az általános tehercsökkentéshez - vezető út azonban még nagyon hosszúnak tűnik.

Még 2019 tavaszán tette közzé a kormány a saját versenyképességi programját, melynek egyik rögzített pontja szerint cél, hogy Magyarország elérje a visegrádi országok adóelvonási szintjét. Mitagadás, a folyamat tényleg abba az irányba halad, hogy megközelítsük a visegrádi átlagot, viszont a teljes egyenrangúság elérése ebből a szempontból még nagyon messze van.

Míg 2015-ben ugyanis, amikor a legmagasabb volt a hazai elvonás mértéke, 49 százalék, a visegrádi átlag 38,03 százalékot adott ki. A differencia 10,96 százalékpont, ami mára 5,43 százalékpontra javult. Viszont ez a csökkenés nem csak és kizárólag a magyar kormány részvételével is megkötött hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhető. A lengyel és a szlovák kormány is mérsékelte a bérekre rakódó adóterheket az elmúlt 5 év során, 0,9, illetve 0,3 százalékponttal. Csehországban azonban ezzel ellentétes folyamat zajlott: 1,6 százalékponttal többet vonnak el a bérek után, mint tették 2015-ben.

Mindesetre hiába zárul olló a visegrádi átlag és a magyar adóék között, utóbbi a régióban a legmagasabb az EU-n belül pedig a harmadik legmagasabb.

A magyar adóterhelés mértéke az átlagos nettó bérek, valamint a kormányzati adópolitika fényében némiképp disszonáns. A kormány ugyanis a bérek adóterhelése helyett inkább a fogyasztást terhelő adók növelése irányába mozdult el, amikor világszinten is kiemelkedő, 27 százalékos általános forgalmi adót vezetett be a termékekre és szolgáltatásokra. A munka alapú társadalom ideájába ugyanis ez jobban beleillik, mint a bérből élők sarcolása.

Ennek ellenére a magyar béreket sújtó adóterhelés kimagasló uniós viszonylatban, ami már teljesen ellentétes a kormányzati célokkal. Ha ezt a magas adóéket a negyedik legalacsonyabb átlagos nettó bér függvényében vizsgáljuk, rögtön világossá válik: a bérek növelése az adók csökkentése révén indokolt és megvalósítható is lenne. Nyilván ez nagyban függ a költségvetési mozgástértől is, bár halkan megjegyezzük, hogy a több százmilliárdos sportkiadások, arénaépítések, valamint vitatott kiadások (például kormánypropaganda) talán elég mozgásteret biztosítanának a fokozatos, lassú adócsökkentésre. És nemcsak a munkaadói terhek csökkentése, de a munkavállaló által fizetendők esetében is. A kormány azonban az adócsökkentési álmaival párhuzamosan a hazai infrastruktúrát is szeretné nagynak álmodni, de a kettő együtt nem megy.

Pedig az adók és járulékok csökkentése által még meg is maradna a lehetősége a kormánynak arra a kettős játszmára, ami az elmúlt pár évben látszik kirajzolódni. Mint azt minapi cikkünkben is megemlítettük: hiába a forintban mért bérrobbanás, azt a hazai fizetőeszközünk gyengesége és tendenciózus gyengülése nemzetközi színtéren erodálja. Így a versenyképességünk nem csorbul a magasabb fizetések miatt, a régiónkban beruházást tervező vállalat ugyanúgy azt tapasztalhatja, hogy az egyik legkevesebb bérért foglalkoztathatók a magyar munkások.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!