Ahogy arról szombaton beszámoltunk, a rendkívüli Kormányinfó témája az árstopok rendszere volt. Gulyás Gergely bejelentése szerint meghosszabbították a benzin- és az élelmiszer-árstopot, valamint a decemberben lejáró kamatstopot is, legalább fél évvel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy indokolta az árstop meghosszabbítását, hogy a háború miatt bevezetett szankciók brutális energiaár-emelkedéshez vezettek, a kormány pedig azért, hogy a káros következményektől megóvja a magyarokat, korábban is lépett, ezért döntött ismét a meghosszabbítás mellett. A kormány érvelése a szankciók kapcsán nem feltétlenül megalapozott, ahogy az például a földgáz kapcsán egy korábbi cikkünkből is kiderül.
Időnként lehet üzemanyaghiány
Felmerül tehát, hogy a magyar családokat érintő féltő gondoskodáson túl mi motiválta a döntést. Már csak azért is, mert ha burkoltan is, de a kancelláriaminiszter is elismerte, hogy kisebb fennakadások voltak, de azért mindenki tudott tankolni. Utalva egyben arra is, hogy a jövőben sem lesz jobb az ellátási helyzet. Sőt, a Mol ugyan a hétvégén bejelentette, hogy a Dunai Finomító újraindult, azt is jelezték, hogy az őszi karbantartás második fázisa október 9-én indul. Az üzemanyagok előállítása tehát a következő időszakban sem lesz zavartalan, miközben a rögzített nagykereskedelmi árak miatt az importőröknek nem éri meg benzint és gázolajat behozni. (Az üzemanyagárakról szóló videóelemzésünket az alábbiakban nézheti meg.)
Ahogy arról néhány napja lapunk beszámolt, önmagában az eddigi „kizárások” nem oldották meg a helyzetet. A leglátványosabb hatása annak volt, amikor a nehézgépjárműveket terelték át a piaci kategóriába. Sokkal kisebb hatása volt annak, amikor a külföldi személyautók és a cégautók üzemeltetőinek a hatósági helyett piaci árra kellett áttérniük.
Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a magánautók esetében a hatósági árak megszűnése bizonyos forgalomcsökkenéssel járna, ennek tavaly ősszel az ársapka bevezetése előtt láttuk a nyomát. Akkor az 500 forintot meghaladó árak láttán mérséklődött ugyanis a forgalom, nem véletlenül húzták a hatósági árat ezen lélektani árszint alá. Ugyanakkor a benzin esetén a mostani nagyjából 150 forintos differencia a piaci és a hatósági ár között bár fájó, de brutális fogyasztáscsökkenést szerintünk nem eredményezett volna. Más a helyzet a gázolajjal, ahol az ársapka eltörlése esetén akkora áremelkedés lett volna, ami szinte biztosan tükröződött volna az eladási adatokban is.
Az élelmiszerek esetén sem jobb a helyzet, sőt!
Az élelmiszerár-stop komoly vitát váltott ki a szakemberek között is. Ennek az az oka, hogy a kijelölt termékek árát ugyan rögzítették, ám itt is érvényesültek a klasszikus közgazdasági elvek. Egyrészt a hatósági áron kínált termékeknél nem ritka, hogy gyengébb minőségű terméket (például importált fagyasztott húsárut) kapnak a vásárlók. Ahol erre úgymond az üzleteknek nincs lehetősége, ott szinte mindig mennyiségi korlátozásokat alkalmaznak a kereskedők, és a vevők csak néhány kilogrammot vagy litert tudnak beszerezni kedvezményes áron.
Arra is érdemes kitérni, hogy a kormány kommunikációjával szemben a kereskedők nem nyelték le a hatósági ár miatti veszteséget, hanem egyszerűen szétterítették a teljes szortimentre, így olyan termékek is jelentősen drágultak, amelyeknél ez nem lett volna indokolt. Szinte biztos, ez is közrejátszik abban, hogy az élelmiszerinfláció minden más ország hasonló mutatóját messze meghaladja. Így a kormány kommunikációjával ellentétben sokkal inkább az ő döntéseik hatnak erre a területre, mint a háborús infláció.
Bár az itt bevezetett hatósági árrendszer a kiskeresetűeknek nyújtott volna segítséget, az elszálló infláció összességében ennek a társadalmi csoportnak az átlagosnál sokkal fájdalmasabb. Ennek az a magyarázata, hogy a szegényebbek a jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre.
A bankokat senki nem siratja
Ha azt mondtuk, hogy az előző két kategória esetén találkozhatunk szakmai polémiával, akkor a kamatstopnál ez fokozottan igaz. A kormány ugyanis az intézkedésével a szakértők szerint nem a felelősen gondolkodókat jutalmazta, akik fix kamatozású hitelek mellett döntöttek, és amely hiteltípus népszerűsítésére a Magyar Nemzeti Bank is komoly erőforrásokat mozgósított. Ehelyett azok kaptak védelmet, akiknek korábban alacsonyabb volt a törlesztőrészlete, cserében pedig elvileg nagyobb kockázatot vállaltak. A gyakorlat azt mutatja, hogy végül nekik lett igazuk, hiszen amikor fájóan megemelkedett volna a hitelek részlete, akkor közbelépett az állam. (Nem véletlen, hogy a Bankszövetség tiltakozik a kamatstop meghosszabbítása miatt.)
A bankok eredményközléseiből az is kiderült, hogy a kamatstop miatt éves szinten keletkező nagyjából 150 milliárd forintos veszteséget ők is szétterítik, így az előrelátó ügyfelek gyakorlatilag kétszeres büntetést kapnak. A pénzintézetek ugyanis a fenti bukót egyebek mellett a magasabb díjakkal és a betéti és hitelkamatok között kitáguló kamatmarzs révén is ellensúlyozzák.
Azt persze hozzá kell tenni, hogy a bankoknak általában negatív a megítélése a magyar társadalomban, így az őket sújtó intézkedések miatt a kormánynak aligha kell izgulni, senki nincs, aki felemelje értük a szavát.
A kormánynak nem kerül semmibe
Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi időben több olyan kormányzati intézkedés is volt, amely szembement az eddigi kormánypolitikával. Orbán Viktor csapata ugyanis az elmúlt 12 évben maximálisan próbált arra odafigyelni, hogy a lakosságot direkt ne terhelje. Mindez nem azt jelenti, hogy számos adó ne gyűrűzött volna be a fogyasztók szintjére, ám ilyenkor mindig lehetett a gonosz vállalatokra, bankokra mutogatni, amelyek a kormányzati jószándékot semmibe vették. Az elmúlt hónapokban viszont a kata, mint a legkedvezőbb adóforma a többség számára megszűnt, ami sokak jövedelmét erősen csökkenti. Hasonló a helyzet a még mindig toldozgatott rezsiemeléssel, amely a kormány szándéka ellenére nemcsak a leggazdagabbakat érint, hanem egyes felmérések szerint akár minden második fogyasztót. Ezeket a döntéseket valószínűleg a költségvetés nehéz helyzete miatt hozták meg, és így az állam tetemes bevételre tehet szert. (Lásd a kata átalakítása kapcsán született videónkat.)
Ezzel szemben az árstopoknak minimális költségvetési hatása van. Közvetlenül nem terheli az államot, hiszen az érintett vállalatok viselik a költségeket, illetve - ahogy azt már jeleztük - az élelmiszereknél „csak látszólagos” a kedvezmény és a veszteség terítésével a fogyasztók megfizetik másban az olcsóságot. A költségvetés persze valószínűleg még több pénzt tenne zsebre magasabb árak esetén, ekkor ugyanis még több adóbevétel keletkezne.
Az ország vezetői számára még egy szempontból érdemes volt fenntartani az árstopokat. Ezek révén ugyanis a száguldó infláció nem fog tovább gyorsulni. Önmagában az üzemanyagok esetén például 3 százalékponttal ugrott volna meg a fogyasztási árak szintje, de az élelmiszerek is rátettek volna még egy lapáttal. Mindez pedig teljesen hiteltelenné tenné a kormány azon kijelentéseit, mely szerint megvédik a magyar családokat.
