<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egészen furcsa képet kaphatunk a matematika törvényszerűségeinek és a munkaerőpiac sajátosságainak köszönhetően a megyei nettó bérek vizsgálatakor. Úgy tűnik ugyanis, mintha a legalacsonyabb fizetéseket regisztráló megyék viselnék a legkönnyebben a jelenlegi válságos és magas inflációs környezetet. 

Igazán jó hírrel találkozhatnak azok, akik megnézik a Központi Statisztikai Hivatal frissített táblázatát a megyei nettó átlagbérek alakulásáról. Ebben az látszik ugyanis, hogy egyrészt immár nincs olyan megye, ahol 200 ezer forintnál kevesebb lenne az átlagos nettó bér, másrészt pedig a hagyományosan legalacsonyabb fizetéseket regisztráló megyékben kiugró mértékű növekedés történt az idei első félévben. 

bérkalkulátor

Ez a növekedés olyannira kiugró mértékű, hogy az összes megye közül a legnagyobb emelkedés történt ezekben a régiókban. Ám, ami első ránézésre örömteli, az valójában nem ad túl sok okot örömre, a folyamat hátterében ugyanis pusztán egy mesterségesen generált momentum mutatkozik meg. No, de nézzük is sorban. 

Az országos átlagos nettó bér az idei első félévben 336 006 forint volt, ami 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ehhez képest a legnagyobb átlagot - ahogy mindig, úgy most is - Budapesten rögzítette a KSH, majdnem 418 ezer forintot. Ez annyira kirívó átlag, hogy a rangsorban utána következő Győr-Moson-Sopron megye is 73 ezer forinttal van lemaradva tőle a maga 345 ezres átlagával. 

A megyék majdnem harmadában egyébként már a 300 ezret is meghaladja az átlagosan hazavitt fizetés, míg a többségében még mindig a 200 ezer felettiek a jellemzők. 

A rangsor másik végén - szintén hagyományosan - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll 239 500 forintos átlaggal. Ezt a fővárosi összeg majdnem 75 százalékkal haladja meg, amibár magasnak tűnik, mégis sokkal kedvezőbb adat a korábbiaknál. A kialakult tendencia arról árulkodik, hogy a szabolcsi fizetések folyamatosan zárkóznak fel, bár ebben sokkal inkább technikai tényezők játszanak szerepet, mint valós bérfelzárkózás. Nominálisan az olló ugyanis egyre szélesebbre nyílik: már a 178 ezer forintot is meghaladja az, amennyivel a budapestiek többet vihetnek haza átlagban a legkeletibb megyénkében élőknél. 

A szabolcsi fizetések felzárkózásában az is nagy szerepet játszott, hogy itt volt arányaiban a legnagyobb éves szintű emelkedés: 22 százalékkal nőtt az átlag egy év alatt. Ehhez hasonló mértékű változást még két megye tudott produkálni: 

  • Nógrádban 21,5,
  • Békésben pedig 20 százalékkal emelkedett az átlagos nettó bér. 

Mondhatnánk úgyis, hogy a legalacsonyabb fizetésekkel rendelkező megyékben nőtt a legnagyobb mértékben a hazavitt összeg egy év alatt. Ennek azonban nem biztos, hogy nagyon örülni lehet, és nemcsak azért, mert nominálisan az ország legkisebb összegeiből kell az érintetteknek megélniük havonta. 

Hanem azért is, mert ezekben a megyékben országos szinten a legmagasabb a minimálbér felét elérő bérezésű közfoglalkoztatás, a munkaadók pedig jövedelmezőségük függvényében örülnek, ha a kötelező minimálbér-emeléseket végre tudják hajtani. Mivel azonban a közfoglalkoztatás az elmúlt időszakban fokozatosan egyre kisebb intenzitással pörgött, a minimálbéresek aránya pedig magasabb lehet, ezért képes kiemelkedő arányban emelkedni az átlag. Ezekben a régiókban nincs túl sok kiugró összegű fizetés, mely felfelé tudná húzni az átlagot. 

A látszat csalóka. Fotó: DepositphotosA látszat csalóka. Fotó: Depositphotos

Az, hogy a három legkisebb fizetésű megyében 20 százalék felett nőtt az átlagos nettó bér, azt is jelenti, hogy az első félévben regisztrált 9,4 százalékos inflációt elviekben bőven elbírja és jelentős reálszintű emelkedés mutatkozik. Szabolcsban például reálértéken 11,5, Nógrádban 11,1, Békésben pedig 9,7 százalékkal nőtt a nettó bér. 

Ezt lefordíthatnánk úgy is, hogy az itt élők és dolgozók viselik a legjobban a jelenlegi magas inflációs környezetet, ám ez nem igazán állja meg a helyét. Nominálisan ugyanis a legalacsonyabb összegű fizetésekből beszélünk - bőven az országos átlag alatti összegekről. Márpedig a nyugdíjasok mellett az alacsony keresetűek fogyasztói kosara is eltér az átlagtól abból a szempontból, hogy náluk sokkal nagyobb az élelmiszerek aránya. Ezen termékkör pedig az idei első félévet nézve 15,1 százalékos drágulást mutat. Tehát hiába a kiemelkedő reálszintű növekedés az említett régiókban, az eltérő fogyasztási szerkezet és az alacsony összegek miatt mégis az itteniek azok, akik az átlagosnál jobban megszenvedik a mára kialakult gazdasági helyzetet. Ezen pedig sem a további áremelkedés, sem pedig a rezsicsökkentési szabályok megváltoztatása nem fog javítani az előttünk álló hónapokban. Sőt, a lakások és családi házak kedvezőtlen energiahatékonysága miatt kirívóan nehéz helyzetben lehetnek. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.