Ez a Pénzügyminisztérium közleménye szerint közvetetten erősíti a hazánk által 2010 óta következetesen képviselt adópolitikát is, melynek fókuszában a gyermekes családok, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása mellett a jövedelmet terhelő adók csökkentése áll. Mint ismert, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított korábban Magyarország ellen az ágazati különadó miatt.
Már számos nemzetközi fórum példaként hivatkozott a magyar adózási modellre, amelyet - a most nyilvánosságra hozott véleménye szerint - Juliane Kokott főtanácsnok asszony is összhangban állónak tart az uniós joggal. 2010 óta az adózás fókuszában a jövedelmet terhelő adók csökkentése mellett a fogyasztást terhelő forgalmi adók szerepének növelése áll. Az államkasszát megillető bevételekhez a kölcsönös közteher vállalás jegyében a nagy forgalmat lebonyolító, tőkeerős, s nem egyszer több országban is tevékenykedő nagyvállalatoknak is hozzá kell járulnia, ezt a célt szolgálta a 2010-ben bevezetett ágazati különadó is.
A főtanácsnoki vélemény kimondta, hogy a sávosan progresszív adókulcs nem eredményez tiltott állami támogatást, valamint a magyar adófajta összhangban van a letelepedés szabadságának az elvével is, továbbá nem tekinthető hozzáadott értékadónak sem, így nem ütközik az Európai Unió Áfáról szóló irányelvébe.
A végső szót a kérdésben az Európai Unió Bírósága mondja ki, de Kokott főtanácsnok asszony véleménye előrevetítheti a luxemburgi testület pozitív döntését.
